formátum fele2020.11.29. 14:43, magam2
minden ami erdekes lehet
tárlat - látogató...
george turner (1843-1910) festészete
formátum fele2020.11.29. 14:41, magam2
minden ami erdekes lehet
csak egy gondolat…
tudod furcsa szerzet az ember, mert ritkán gondolkodik el azon, hogy sok az elvált ember(szülő) és nagyon sok gyerek ezt megszenvedi, de legalább annyi gyerek van, aki attól szenved, hogy a szülei nem váltak el…
.
formátum fele2020.11.29. 14:37, magam2
minden ami erdekes lehet
eladó az egész világ...
formátum fele2020.11.29. 14:37, magam2
minden ami erdekes lehet
egyperces...
Szeretnél........ jobb lenne............. Mindenkinek.
Nem tudom. Van aki azt hiszi, van aki tudja. Van, aki provokál, van, aki érzi, hogy nem úgy van. Az élet saját magunké. Nekünk kell megélni. Minden a fejben dől el. Van aki rosszul gondolja? Sajnálom. Lehetne másképp is.
De nem tudsz.
Szeretnél, csak hibádzik valami.
Ott.
Legbelül.
Szívtelen vagy.
Nincs az, hogy önzetlenül.
Szeretnél.
De nem tutsz,
mert önmagad gátja vagy.
Szeretnél.........
Csak egy a baj!
Nem hiszed el.
Pedig érdemes.
Szeretni egyszerűen.
(Veronai)
formátum fele2020.11.29. 14:36, magam2
minden ami erdekes lehet
formátum fele2020.11.29. 14:34, magam2
minden ami erdekes lehet
tudtad…?
Velencében 76 éves korában meghalt Claudio Monteverdi olasz zeneszerző, az első opera szerzője (Orfeusz). (1643. 11. 29)
Az 1607-ben bemutatott "Orfeusz" című szerzeményét az első operaként tartják számon. Monteverdi már 16 évesen komponálni kezdett, madrigálokat írt. 1590-től a mantuai herceg udvarában énekelt és hegedült, majd karnagyként alkalmazták. 1613-ban Velencébe ment, ahol kántori állást kapott a San Marco-katedrálisban, 1623-tól pedig karmester lett. Zenedrámáiban elsőként valósította meg a zene és a szöveg összhangját. A szöveget lendületes dallamvilággal emelte ki, feladata az volt, hogy az emberi érzelmekre hasson. Az új zenei műfaj gyorsan elterjedt. (ezenanapon.hu)
formátum fele2020.11.29. 14:33, magam2
minden ami erdekes lehet
agyment - ötlet...
formátum fele2020.11.29. 14:32, magam2
minden ami erdekes lehet
településeink...
Ságvár
Ságvár község Somogy megyében, a Siófoki járásban.
Fekvése
Siófoktól – az M7-es autópályától – 5 km-re fekszik a Szekszárd felé vezető 65-ös főút mellett.
Története
Ságvár területén több korból is értékes leleteket találtak a régészek. A legkorábbiak tanúsága szerint itt már a kőkorszakban is települések voltak, 17 000 évvel ezelőtt rénszarvasvadászok éltek itt. Származnak leletek a bronz- és a rézkorból is, az első írásban is említett település pedig a kelta eredetű Tricciana volt. A római időkben fontos közlekedési csomópont helyezkedett el a mai Ságvár közelében: itt keresztezte egymást az Arrabonát és Sopianaét összekötő, valamint a mai Keszthely és Adony közötti út. Az egykori, közel 1 km hosszú, 2,5 m széles római kori várfalból ma már csak néhány méternyi látszik, a református templom előtti romkertben. Az erőd a 4. században leégett, a rómaiakat lassan más népek váltották fel. Egyes vélemények szerint a hunok, mások szerint a 9. század végén ide érkező magyarok egyik törzsét Ság vezette, róla kapta a nevét a település.
A középkori Ság falu a mai településtől délnyugatra feküdt, lakói a 11-12. században egy kabar törzs tagjai voltak. 1038 és 1095 között a falu a pannonhalmi apátság birtoka volt, 1106-ban Álmos hercegé, később a dömösi monostoré. 1211-ben Ság neve szerepelt a tihanyi apátság összeírásában is, 1431 és 1447 között pedig a székesfehérvári őrkanonok és a johanita lovagok tulajdona volt. Ságvár néven (Sagwar írásmóddal) először 1460-ban jelent meg, ekkor Gáni Kristóf birtoka volt. 1536-ban a település 17 telekkel rendelkezett és a fehérvári káptalan tulajdonában állt, majd a török megszállás idején az endrédi náhije részét képezte. Vára több harc színhelye volt, a Tömlöc-hegy pedig onnan kapta nevét, hogy a törökök börtönt építettek ott. 1558-ban a tihanyi vár kapitánya, Takaró Mihály azt jelentette, hogy július 7-én „az terekek egy szentegyházat erősítettek meg. Rájuk üték... megvettem tőlük a tornyot.”
1531-ben Török Bálint pártfogásával a megmaradt magyar lakosság a református hitre tért át. 1571-ben a település a török kincstár adólajstromában szerepelt 48 házzal, később 52-vel. 1646-ban egy feljegyzés eklézsiáját már virágzó egyházként említi. 1715-ben új templomot építettek maguknak, ami helyett 1746-ban újabbat és erősebbet emeltek, de 1814-ben ezt is lebontották, mivel megsüllyedt, majd ezekben az években építették fel ma is álló templomukat. A katolikus templom a 18. század közepén készült el.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, amikor Jellasics a Sió környékén harcolt, a közelben tanyázott, majd Kossuth Lajos toborzói is Ságvár mellett gyülekeztek. 1864-ben Ságvárnak 224 háza volt. 1920-ban, a Nagyatádi Szabó István-féle földreform idején a veszprémi káptalan birtokából mintegy 120 holdat osztottak szét, a Rákóczi utcában pedig további házhelyeket. 1945-ben, amikor még mindig a veszprémi káptalan volt a falu legnagyobb birtokosa, 1660-an éltek itt.[3]
Nevezetességei
A Lyukas-domb
Római katolikus templom (Munkás Szent József), 1756-ban épült
Református templom (1819-ben épült), udvarán romkert
Nepomuki Szent János-szobor, 1830-ban készült
I. világháborús emlékmű
II. világháborús emlékmű
Aliréti vadászház
A falu közelében, az erdőben, egy löszös talajú dombban található a Betyár-barlang.
A ságvári szőlőhegy nevezetessége az úgynevezett Lyukas-domb: egy domb, amibe alagutat fúrtak.
formátum fele2020.11.29. 08:34, magam2
minden ami erdekes lehet
ami összeköt...
formátum fele2020.11.29. 08:30, magam2
minden ami erdekes lehet
olvasó - sarok...
Frederick FORSYTH
A NEGYEDIK JEGYZŐKÖNYV
A kémregény 1987-ben játszódik, de Forsyth még 1984-ben írta, tehát az SZKP nagyhatalmú főtitkára, aki rengeteg jelből kikövetkeztethetően Andropov, akit a valósággal ellentétesen a regénybeli szovjet orvosoknak sikerült életbem tartaniuk. Ez az elképzelt főtitkár szeretné elérni, hogy 1987-ben a brit választásokat a munkáspárt nyerje meg, majd a párt baloldali elkötelezettségű tagjai hajtsák végre a lenini típusú fordulatot és kiáltsák ki a proletárdiktatúrát. Ezt a választási győzelmet segítendő egy titkos bizottság kidolgoz egy különös tervet.
A titkos terv annyira titkos hogy annak végrehajtásából még a KGB-t is kizárják, a terv egyszemélyű koordinátora Kim Philby, a híres-hírhedt angol sztárkém, aki akkor már hosszú ideje Moszkvában él. A nagyszabású terv lényege, hogy a Szovjetunióból egy kisebb méretű atombombát alkatrészként Angliába csempésznek, majd az összeszerelés után egy amerikai repülőtámaszpont közvetlen közelében felrobbantják. A robbanás nyomán - így spekulálnak a terv készítői - a baloldali békemozgalmak nagyon megerősödnek, mert íme kiderül, hogy az ilyen katasztrófák megakadályozására az egyetlen mód az egyoldalú nukleáris leszerelés, hiszen most is véletlenül robbant fel az amerikaiak atombombája amellyel a repülőgépek fel vannak szerelve.
A terv végrehajtása szép sorrendben folydogál, de az angol kémelhárítás nem túlságosan magas rangú tisztje, bizonyos Preston gyanút fog, s ezzel elkezdődik a titkos hajsza, amely végül is a sötét szándékú terv bukásához vezet.
A végig nagyfeszültségű kémregényben az író mesterien keveri a valós és a kitalált tényeket. (Legeza)
|