fitnesz sztár...

tudtad…?

Hangszerek

Szent Cecíliát, a zene és a zenészek védőszentjét gyakran orgonálás közben ábrázolják. Euterpét, az egyik görög múzsát pedig kettős fuvolán játszva jelenítik meg. Apollón isten, tehenekért cserébe, a Hermésztől kapott lanton oly gyönyörűen játszott, hogy a húrok különböző hangjaira köszöntöttek be az évszakok. A kelták főistene, Dagda nagyszerű hárfajátékáról volt híres.

Terpszikhorét, a görög mitológia tánc múzsáját gyakran mutatták be kezében lanttal és pengetővel. A hárfa éteri zene, isteni hangja előcsalogatja a jó szellemeket. A keresztényeknél áhítattal tölti el a hívők szívét, és távol tartja őket a kísértéstől. A keltáknál a hárfa hangja az ösztönök és az érzelmek közti összhang megteremtésére törekszik. A bibliai Dávid, aki kiválóan játszott a hárfán, Saul szolgálatába szegődött, hogy játékával csillapítsa a király lelkét kínzó rossz gondolatokat.

A furulya és a pánsíp a szatírok hangszerei, kellékei az erotikus jeleneteknek, egyben fallikus jelképek is. A pánsíp történetét a görög mitológia úgy meséli el, hogy Szürinx nimfa Pántól való félelmében nádszállá változott, amelyből Pán isten sípot faragott. Később ő lett a bírája a sípversenyen résztvevő pásztorok játékának. A rút Pánnak kezdetben csak sípja volt, később azonban pásztorsípra és kettős fuvolára is szert tett.

A dudaszó közben hallható rezgő levegő zizegése a megújulást, az életre keltést hívatott szolgálni. A kagylókürt, mint az istenségek hangszere, az elhunytak lelkéért szólal meg. A csengettyűk a vihart riasztják el. A csörgőről és a kereplőről feltételezik, hogy alkalmasak a gonosz szellemek elűzésére. A dob szimbolizálja a világmindenséget. Az orgona hangja erotikus vágyat kelt. A hegedű Szent Dávid hangszere, ő az, aki a Holdon hegedült, s zenéjére Szent Cecília táncolt. A hegedű és vonója együttesen szimbolizálja a nőt és a férfit, vagyis az ideális emberi párost. A hegedű vonója, amivel jól el lehet húzni valaki nótáját, a verésre emlékeztet. A citera húrjai elvarázsolják a szívet, a szitár hangjai gondolkodásra, filozofálásra késztetnek.

A harsona, a kürt és a trombita Kalliopé és Kleió múzsák emblémája. E hangszerek erős hangjukkal az égi események és fontosabb események hirdetői. Az utolsó ítélet kihirdetése az angyalok hangos harsonázása közepette történik. Az ókori Jerikó erős falai a kürtök harsogásától dőltek le. A magyaroknál a trombita a vitézség megtisztelő jelvénye. Lehel kürtjének mondája szerint, a magyarok egyik fővezére Lehel, I. Ottó császárral szemben elvesztette a Lech-mezei csatát. A császár megengedte, hogy kivégzése előtt Lehel még egyszer a kürtjébe fújjon. Amikor kezébe vette a súlyos kürtöt, olyan erővel sújtott a császár homlokára, hogy az azon nyomban szörnyet halt. „Szolgám leszel a túlvilágon” - mondta Lehel, mert az akkori pogány hit meg volt győződve arról, hogy a megölt ellenség, a legyőzőjét fogja szolgálni a másvilágon.

A babonás emberek úgy vélik, hogy az asztalon felejtett vagy a padlón hagyott harmonika, családi veszekedésre figyelmeztet.(.rostae-books, világháló)

biztosan jó lesz az úgy...?

településeink…

Öcsöd 

Öcsöd nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni járásban.

Fekvése

Kunszentmárton és Békésszentandrás között található, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén a Hármas-Körös mellett. Vasútvonal nem érinti, de a településen áthaladó 44-es főút mind Kecskemét, mind Békéscsaba irányából jó elérhetőségi lehetőséget biztosít.
Folyami átkelőhely, északi irányban közút köti össze a megye északabbra fekvő vidékeivel, mely a Körös-hídon halad át.

Határa gyengén tagolt, alacsony, ármentes síkság, melybe a Körös elhagyott-kiszáradt folyómedrei és a tájból kiemelkedő kunhalmok visznek változatosságot. Eredetileg élővíz mellett, a Körös egyik éles kanyarulata mentén települt, mely a folyó szabályozása óta holtág. A Körös hullámtere természetvédelmi terület, a Körös-Maros Nemzeti Park része. Háborítatlan erdői, ártéri legelői, lefűződött, levágott holtága nemcsak tájképileg festőiek, hanem biztonságos élőhelyet jelentenek számos védett és ritka növénynek és állatnak is.

Története

Öcsöd a váradi registrumban már mint falu szerepel 1217-ben. Ezt az első települést valószínűleg a tatárjárás pusztította el. 1421-ben Zsigmond király Öcsöd pusztát a Neczpáliaknak és a velük rokonságban álló Bethleneknek adományozta.

A Neczpáli család kihalásával Öcsöd egyedül a Bethleneké lesz. A puszta újból benépesül s egy 1555-ös összeírás már adózó községként említi. Ezt a második falut a török háborúk pusztítják el és a 17. század elejéig csupán romokat jelent.

Amikor Öcsöd a Rédeyeké lesz, harmadszor települ újra a falu 1612-től. Az új lakosság Heves illetve Békés vármegyei, akikhez Abauj megyéből felsődobszai reformátusok csatlakoznak. Ez a falu a Rákóczi szabadságharc alatt újra elpusztul. A szatmári béke után újratelepül a környékbe szétszóródottakból. 1715-ben a szegedi királyi kamarától védlevelet is szereznek.

A Körös az akkori közlekedési lehetőségek közül kedvező szállítási lehetőséget, míg a relatíve magas terepszint az árvizek elleni védettséget, és kedvező átkelési lehetőséget biztosított a Körösön.

A Körös szabályozása a települést folyópart nélkülivé tette, s a környék is árvízmentessé vált, az új közlekedési lehetőség a vasút elkerülte a települést. Ezek összességében hátrányosan hatottak a település fejlődésére.

1950-ben az addig Békés vármegyéhez tartozó települést Szolnok megyéhez csatolták át.

Öcsöd határa bővelkedik honfoglalás- és Árpád-kori lelőhelyekben, hiszen területén öt középkori falu is létezett a 16. század végéig. Az ármentesítő és vízszabályozó munkák következtében megnövekedett szántóterületen jelentős tanyásodás indult meg a 19. században. A település egész történetében a mezőgazdaság meghatározó. Népessége a századforduló óta apad, de különösen erős a csökkenés az utolsó 3 évtizedben.

Kiemelt épületei közül műemléki országos védettséget élvez az 1784-ben épített református templom. Helyi védettséget élvez a József Attila Múzeum épülete valamint a zsidó temető. A gyermek József Attila két esztendőt töltött a községben. Védettség alá vonták a lelkészi hivatalt, a községháza épületét, valamint a település belső területét, mely még őrzi a régi település "zugos" voltát, a halászfalut.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

Református templom

Egykori Kun-ház, a jelenlegi orvosi rendelő

Zsidó temető, a kunszentmártoni út mellett, előtte holokauszt-emlékmű

József Attila Emlékmúzeum, ahol József Attila tanult, amíg Öcsödön lakott (1910-1912 között).

ami összeköt...

olvasó - sarok...

Graham GREENE

A HARMADIK

A kisregény voltaképpen krimi, amelyre egy jelentős író nyomta rá a kézjegyét. Az 1948 telén, a még mindig háború sújtotta Bécsben játszódó történetet Calloway angol rendőrezredes mondja el, nagyrészt a tulajdonképpeni főhős, Rollo Martins (írói nevén Buck Dexter, western-regények szerzője) elbeszélése alapján. 

A meglehetősen szegény Martinst barátja, Harry Lime hívta meg Bécsbe, megérkezve azonban döbbenten kell megtudnia, hogy Harryt előző héten halálra gázolta egy autó, s ő már csak a temetésre érkezett. A temetésen ismerkedik meg Calloway-jel, aki legnagyobb felháborodására közli vele, hogy Lime sötét ügyletekbe keveredett, és halála előtt már küszöbön állt a letartóztatása. Martin ebbe nem tud beletörődni és erőteljes magánnyomozásba kezd, amit az tesz lehetővé, hogy a British Council helyi embere összetéveszti egy világhírű angol íróval, szállást szerez neki, és ellátja pénzzel. Sorra fölkeresi Lime barátait, szerelmét, a gyanús körülmények között, hamis papírokkal Bécsbe szöktetett kis magyar színésznőt, szomszédját (akit ezután rögtön meg is gyilkolnak), orvosát, s végül fontos felfedezésre jut: az autóbaleset időpontjában a jegyzőkönyvben szereplő szemtanúkon kívül még egy férfi jelen volt - a harmadik. Időközben Calloway azt is közli vele, hogy mit művelt a barátja - hamisított penicillint árult horribilis áron, melynek következtében gyerekek haltak meg nyomorúságosan. A tényeket kénytelen-kelletlen tudomásul véve, most már volt barátja ellen fordulva folytatja nyomozását, amely meglepő fordulatot és izgalmas végkifejletet hoz. 

A kisregényen végigvonul Greene atmoszférateremtő ereje, pszichológiai jellemzőkészsége, ravasz cselekménybonyolítása - "könnyebb" volta ellenére is mesteri munka. (Legeza) 

hibaüzenet: ez az ablak nem található...

a sport néha kegyetlen...

a nap mondása:

mindazok közül, amiket elvesztettem, az eszemet hiányolom a legjobban...!

.

papír - munka...