honnan ered a csöbörből vödörbe vagy másképpen a cseberből-vederbe szólásunk?
A magyar nyelvben élő szólások élénkítik nyelvünket és stílusunkat. A szólás és a közmondás közötti különbség az, hogy a szólás valamely fogalom helyettesítője, a közmondás viszont már ítélet. Például az „Úgy fél tőle, mint a tűztől” szólás, az „Égett gyerek fél a tűztől” közmondás, azonban „Könnyű Katát táncba vinni” szólás is, közmondás is.
Cseberből-vederbe, azaz ott vagyunk, ahol a part szakad. Ezeknek a szólásoknak a jelentése többnyire arra vonatkozik, hogy valamilyen veszélyes szituációba keveredtünk, amelyet megelőzően már egy másik, hasonlóban voltunk. Azaz nem hogy megoldottuk volna a fennálló problémát, de egy hasonló rosszba keveredtünk. A vízből ugyan kijutottunk, de ott vagyunk, ahol a part szakad.
A cseber, mint a vödör is vízhordásra szolgált, így bármelyikbe esik is bele az ember, mindenképpen vizes marad. A csöbör egyébként egyfülű, vödör alakú edény volt, amely űrmértéket is jelentett. A szólásnak további változatai lehetnek még a „De akkor ott vagyok, ahol a mádi zsidó!" illetve, egy ókori görög mondás: „A tűzből a lángokba”.
A Tiszántúl déli részén, Békés megye földrajzi középpontjában, a Körös-Maros közén, a Kettős-Körös folyótól 8 km-re délnyugatra fekszik. A város Gyulától 16 kilométerre nyugatra, Orosházától 36 km-re északkeletre található. A román határ (Gyulavarsánd) mintegy 20 kilométerre keleti irányban húzódik. A városnál találkoznak a 44-es és 47-es főutak. A 120-as és 135-ös vasútvonalak metszik a települést.
Átlagos tengerszint feletti magassága 85–90 méter. Alacsonyabb pontjai Jamina, az északnyugati városrész és a déli végek. Magasabb a belváros, a keleti részeken található „hát” elnevezésű részei (például Vandhát). Az Evangélikus Nagytemplom hátsó küszöbét tartják a város egyik legmagasabb pontjának, ez 88,75 méter tengerszint feletti magasságot jelent.
A város nagyjából elnyújtott négyszög alakot vesz fel, ami a déli oldalon kicsit homorú, a délkeleti részen a Lencsési-lakótelep miatt eléggé kinyúlik.
A talaj elsősorban lösz, agyag és folyami hordalék keveréke. A város környékén 21–28 aranykorona értékű földek vannak, nyugat felé javul a minőség, egyre kevesebb agyaggal és több lösszel
Története
A környék az őskor óta lakott, a késő bronzkortól kezdve találtak tömegesen leleteket a város területén, ami az Alföld első kultúráját, a Körös-kultúra népét jelzi. A vaskorban a szkíták, szarmaták, majd a kelták, utána a hunok hódították meg. A honfoglalás után több kisebb település állt a területen, ahol félnomád gazdálkodás zajlott. Csak az 1046-ban lezajlott Vata-féle pogánylázadás után kezdődhetett el komolyabban a feudális államhatalom megszervezése, a kereszténység térítése és a megyeszervezés.
A régészek szerint Csaba legkésőbben a 13. század első felében jött létre, de ez nem jelenti azt, hogy előtte ne lett volna lakott vidék. Az Árpád-kori település a mai városközponttól délre, a Kastély-szőlők területén lehetett. A települést az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben említik először. Neve török eredetű, az azonos személynévből származik. Csaba mellett nyolc másik település állt azon a helyen, ahol most a város. 1521-ben már valószínűleg állott az Ábránfy család kastélya, írásos emlék 1529-ben említi először. A török háborúk korában a város eleinte fennmaradt, bár már a tizenöt éves háború során is hatalmas károkat szenvedett el, véglegesen 17. század folyamán, az Oszmán Birodalom ellen folytatott felszabadító harcok során néptelenedett el. A legújabb kori kutatások szerint lakossága nem pusztult el teljesen, hanem inkább elmenekült. A gyulai rácok1703-ban felégették a falut, így újra néptelenné vált.
1715-ben Csabát lakatlan helyként említik, egy évvel később azonban nevét már az adófizető városok közt találjuk. Az újratelepítés Harruckern János Györgynek köszönhető, aki kitüntette magát a török elleni harcokban, és így jutalmul megkapta Békés vármegye jelentékeny részeit. Nagy szerepe volt a város újbóli benépesítésében: döntően evangélikusszlovák parasztokat telepített le. A telepesek jellemzően Nógrád, Gömör és Hont vármegyéből érkeztek. A tótok betelepülése egészen a 18. század végéig tartott. A város ma is a magyarországi szlovákok egyik kulturális központja.
A sok szabad földnek, valamint a nagy természetes népszaporulatnak köszönhetően 1773–1847 között megháromszorozódott a falu lakossága, meghaladta a 22 ezret. A természetes népszaporulat és népességmozgás mellett Békéscsaba demográfiáját is meghatározták a járványok, például az 1738–1740-es pestisjárvány. Ennek ellenére Fényes Elek nem ok nélkül nevezte „Európa legnagyobb falujának”.[7] A környékbeliek „szörnyű, nagy falunak” nevezték.
1777-ben az Élővíz-csatorna (Körös-csatorna) kiásása mind a mezőgazdaság, mind a városiasodás, mind az egészségügy területén a fejlődés jelentős lépését jelentette. 1787-ben átadták az újonnan épített postaállomást, és postautat építettek Orosháza–Békéscsaba–Sarkad–Nagyvárad irányába. Az Arad és Pest között nyitott út is áthaladt a városon, ezáltal még kedvezőbb helyzetbe került.
1831. július 25-től itt is sok emberéletet követelt az egész országban pusztító kolerajárvány, augusztus végéig 2019 fő halt meg. Közös sírhelyük a Széchenyi ligetben, egy domb alatt található.
1840-ben Csaba mezővárosi rangot kapott. 1847-re a város az ország húsz legnagyobb városa között volt, népessége elérte a 22 000 főt. Ettől függetlenül még mindig egy nagyra nőtt falura hasonlított kis házaival, zsúfolt, sáros utcáival.
A Csabán élő szlovákok 1848-ban szép példáját adták a hazaszeretetnek, hiszen kétezer nemzetőrt állítottak ki, akik Nagybecskerek határában állomásoztak, bár végül nem kerültek bevetésre. Anyagiak terén is lelkesen járultak hozzá a lakosok a szabadságharchoz: gabonával, takarmánnyal, arany- és ezüstékszerekkel segítették a kormányt.
1858-ra elérte a várost a vasút, és felgyorsult a fejlődés. Új házak, gyárak épültek. A 19. század végén azonban a munkanélküliség nagy gondot jelentett, és 1891-ben munkáslázadás tört ki, melyet román nemzetiségű katonák segítségével fojtottak el. A város egyik legfontosabb személyisége Áchim L. András volt, aki pártot alapított parasztokból, és éveken át a város parlamenti képviselője volt.
1885-ben fejezte be Zsigmondy Béla a Kossuth téren az artézi kút fúrását: ekkortól van a városnak egészséges ivóvize. 1888 tavaszán a megáradt Körös Doboz felől áttörte a gátat és elárasztotta az egész határt. A város legmagasabb pontját, az evangélikus nagytemplom hátsó küszöbét az Élővíz-csatorna 1 cm-rel haladta meg (88,75 méterrel a tengerszint felett tetőzött). Csak rendkívüli erőfeszítéssel sikerült a várost megmenteni a pusztulástól. Megelőzésül építették meg ezután a körgátat.
A város 1855-ben magán algimnáziumként induló, 1859-től egyházi algimnáziumként működő iskolája 1899 szeptemberétől nyerte el a nyolcosztályos főgimnáziumi státuszt. A korabeli helyesírás szerint Rudolf főgimnázium, teljes nevén (az évkönyvek címlapja szerint): Békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf - Főgimnázium, Alpár Ignác tervei alapján, Wagner József és társai kivitelezésében határidőre, 1899. augusztus 15-re készült el.
Az első világháború sok szenvedést hozott. A város fiai a híres 101. hadosztályban harcoltak, főleg a keleti fronton, az orosz csapatok ellen. Döntő érdemeik voltak a Kőrösmező környéki sikeres védelmi hadműveletekben, majd részt vettek a gorlicei áttörésben is.[9] Természetesen a harcoknak sok áldozata volt, máig ismeretlen számú csabai hős adta életét a hazáért. Méltó emlékművük a Tabáni temetőben és a központban, a Szabadság téren áll. 1919 és 1920 között Békéscsaba előbb a Tanácsköztársaság diktatúráját, majd a román megszállás nehézségeit viselte. A trianoni békeszerződés után Magyarország elveszítette legnagyobb tiszántúli városait, többek közt Aradot, Temesvárt és Nagyváradot, így Békéscsaba egyike lett azoknak a városoknak, amelyeknek át kellett venniük ezek szerepét. A diktátumra való emlékezésként 2008. június 4-én a békéscsabaiak egy Trianon-emlékművet emeltek, ahol egy angol bárddal felszerelt francia guillotine csap bele Nagy-Magyarországba, ezzel is szimbolizálva a nyugati nagyhatalmak akkori szándékait.[10]
A két világháború közötti nagy gazdasági világválság szegénységet és munkanélküliséget hozott, 1925-ben pedig óriási árvíz is pusztított a városban. Mindezek ellenére a Horthy-korszak alatt Békéscsaba könyvelhette el az egyik legjelentősebb fejlődést a megcsonkított ország városai közül.
A második világháború idején szárazföldi harcokat nem vívtak a környéken, de 1944-ben két tragikus esemény is megrázta a várost. Június 24. és 26. között több mint 3000 zsidót indítottak útnak Auschwitz felé, akiknek alig 20%-a tért vissza a háború után; szeptember 21-én pedig a brit és amerikai légierő több száz nehézbombázója bombázta a vasútállomást és környékét, 93 ember halálát okozva. A bombázás következtében a vasútállomás és környéke szinte teljesen megsemmisült, több más épület megrongálódott. Emiatt a mai napig foghíjas az állomásépülettel szemben álló tér, az egykori Kakas Szálló helyén. Még több légitámadás is érte a várost, így az összes elhunytak száma 170 fő. A magyar légvédelem összesen kb. 15-20 támadó gépet tudott lelőni. Október 6-án a Vörös Hadsereg elfoglalta, majd megszállta a várost.
A háború után a békéscsabai németeket is kitelepítették, összesen 324 főt.[11]1947-ben kezdődött a magyar-csehszlovák lakosságcsere, ennek során főleg csallóközi felvidéki magyarokat telepítettek be az egykori szlovákok (tótok) helyére. Főleg Révkomárom, Gúta, Losonc és Érsekújvár térségéből érkezett sok áttelepített.[12] A város 1941-ben még 52 000 főt számlált, 1949-re ez a szám 43 000-re esett vissza, ezzel a magyar városok közül arányaiban Békéscsaba szenvedte el a második világháború egyik legnagyobb emberveszteségét. Ez többek között annak volt köszönhető, hogy míg Csabát 5500 ember hagyta el az áttelepítések következtében, addig helyettük csak 1700 új betelepített érkezett.
Az 1950-es megyerendezés során Békéscsabát Békés megyemegyeszékhelyévé nyilvánították. 1956-ban a város környékén állomásozó honvédségi alakulatok a forradalom mellé álltak, a településen azonban rend uralkodott. 1956. november 4-én az országba beözönlő, harckocsikkal megerősített szovjet csapatok rövid harcokat követően Békéscsabát is megszállták. Az ellenállás fészkei a mostani Petőfi utcai Általános Iskola és a régi rendőrség épülete voltak. Többen hősi halált haltak a védők közül, emléküket ma emléktábla őrzi a Szabadság téren.
A kibontakozó szocializmus idején a várost Magyarország egyik legfontosabb élelmiszeripari központjává fejlesztették a tervgazdálkodás keretében. Huszonöt év alatt a lakosság száma 42 ezerről 65 ezerre emelkedett, és a lélekszám növekedéséből származó lakáshiányt döntően a paneles építéssel elégítették ki. A hatvanas évektől kezdődően megkezdődött a tervszerű iparosítás, felfutott a baromfifeldolgozás és a nyomdaipar is. Ezenkívül forgácsoló szerszámgépgyár, hajtómű- és felvonógyár, konzervgyár, hűtőház létesült. Ekkor jött létre több kis üzem összevonásából a Kner Nyomda is. A megye gépiparának jelentős bázisa lett a Mezőgép. A hetvenes években épült a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nagy tárháza. A nyolcvanas évekre a város lakosságának már több mint fele az iparban dolgozott. Az 1990-es években, a rendszerváltás után az ipar válságba került, sok termelőüzem bezárt, vagy csak csökkentett kapacitással dolgozott tovább, és rengetegen elveszítették az állásukat.[13] Ez elsősorban az egykori KGST-országok túlfejlesztett kapacitása miatt történhetett, amely a piaci körülmények között életképtelennek bizonyult.
A város a 2000-es évekre már túljutott a mélyponton. Új beruházók is érkeztek, elkészült a város bevásárlóközpontja, a Csaba Center, amely Magyarország legnagyobb ilyen jellegű létesítménye 80 000 m² bruttó alapterülettel.[14] Felújították a strandfürdőt, megépült az elkerülőút, a négysávos, gyorsforgalmi autóút Gyula felé,[15] és átadták a repülőteret. Megújult a város sétálóutcája, két tere, új épületbe költözhetett az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium is. A 2000-es évek végén is nagy beruházások zajlottak, többek között a Budapest Bank új bankműveleti központot épített, illetve a Tondach Magyarország Rt. felfuttatta a tégla- és cserépgyártást, 8,5 milliárd forintos beruházási értékben új gyáregységet telepített az egykori Jaminai Téglagyár területén.[
Békés Megyei Jókai Színház, az Alföld első állandó kőszínháza. Épült 1877–79 között, átépítve 1913-ban.
Evangélikus kistemplom, épült barokk stílusban, 1743-ban.
Evangélikus nagytemplom, Közép-Európa legnagyobb klasszicista evangélikus temploma, copf és empire elemek díszítik. Két karzatszintes belső, a 70 méter magas eredetileg párnatagos torony sisakját 1843-ban leegyszerűsítették.
Evangélikus Gimnázium neocopf stílusú épülete (épült 1899-ban, Sztraka Ernő tervei alapján.
Hotel Fiume, épült a 19. század végén, előkelő szlloda, nevét a Nagyvárad–Szeged–Fiume vasútvonalról kapta.
Jézus Szíve katolikus templom, épült 1992–93-ban, a két alkotót, Patay Lászlót a pápa, Mladonyiczky Bélát az állam tüntette ki ezen művükért.
Katolikus nagytemplom (Páduai Szent Antal), épült 1910-ben kéttornyos, neogótikus stílusú templomot Hofhauser Antal tervezte.
Kossuth-szobor, a város polgárai 1905-ben emeltették, tervezte Horvay János.
Református templom (neoromán, tervezte Wagner József, épült 1912-ben, 36 m magas toronnyal, 280 ülőhellyel; harangok: 1049 kg B-hangú és 415 kg A-hangú.) Templomkert id. Koppányi Gyula mellszobrával (Mészáros Attila alkotása). - Deák u. 4.[50]
Gerlai Wenckheim-kastély, épült romantikus stílusban, az 1860-as években fejezték be. Jelenleg vevőre vár.
Szivarfüstbe burkolózva, ital mellett három derék úriember beszélget egy exkluzív londoni dolgozószobában. A White Star hajózási vállalat igazgatója, a cég kereskedelmi flottájának kapitánya, valamint a vállalat nagytekintélyű elnöke megbeszélésének témája az új csodahajó, a Titanic első útja. A méreteiben, művészi ízlést tükröző, pazar kényelmet biztosító berendezéseiben egyedülálló, gigantikus úszó csoda elé nagy feladatot tűznek; nyerje el az óceánok leghíresebb jelvényét, a Blue Ribandet, mely a történet idején, 1912-ben Anglia legrégibb hajósvállalata, a Cunard birtokában van.
A feszes szerkezetű regény pergő cselekményvezetéssel, sorsokat, jellemeket egy-egy epizódba sűrítve követi nyomon azokat az eseményeket, amelyek végére egy hihetetlenül rövid idő (öt nap) alatt lezajló, s a világ közvéleményét megrázó tragédia tett pontot. Az író tengerészeti tapasztalatainak köszönhetően pontos, tárgyilagos a kép, amit a lenyűgöző, gyönyörű hajóról rajzol, s az író kvalitásait dicséri, hogy legalább annyira árnyaltak a hajó utasairól festett portrék. Dékány András nem hagyja figyelmen kívül a baljós jeleket, pontról pontra felmutatja azokat a látszólag véletlennek tűnő mozzanatokat, amelyeket voltaképpen a helytelen emberi döntés motivált. Az útvonal kijelölésétől kezdve, mely szinte jégzónában volt, a mentőpróbák elmaradásáig, a veszélyt jelző táviratok lebecsüléséig... Torokszorító leírásra lel az olvasó, amelyben a hajózási ismeretek és a regényes elemek drámai egyensúlyba kerülnek, s fölsorakoznak a minden halálsikolynál megrendítőbb adatok arról, miként halt meg a 2207 főnyi utasból 1503.
Ma Bonifác, Gyöngyi, Julianna, Paszkál, Bekény napja van.
Boldog névnapot!
Bonifác : A latin Bonifatius névből származik, jelentése jó sorsot ígérő.
Gyöngyi : A régi magyar gyöngy szóból származik. Lehet a Gyöngyvér név becézése is, amely Arany János névalkotása (Buda halála). A költő magyarázata szerint a jelentése: gyöngytestvér.
Julianna : A Juliánusz férfinév latin eredetijének a női párja, aminek a jelentése: Julius nemzetséghez tartozó, ragyogó, Jupiternek szentelt.
Paszkál : A héber eredetű latin Paschalis név rövidülése. Jelentése húsvéti, a nevet a húsvétkor született gyermekek kapták.
Bekény : Magyar férfinév, a Beke származéka. Más feltevés szerint ótörök eredetű név, és a jelentése, terméketlen ember.
-------------------------
1944 (66 éve történt) Megszületett George Lucas producer, író, rendező (Csillagok háborúja, Indiana Jones filmek).
1610 (3100 éve történt) IV. Henriket, Franciaország és Navarra királyát (1598-1610.), az első Bourbon-uralkodót meggyilkolta a nyílt utcán egy fanatikus katolikus, François Ravaillac.
1643 (367 éve történt) XIII. Lajos halála után a négyéves XIV. Lajos lett Franciaország királya.
1853 (157 éve történt) Gail Borden feltalálónő szabadalmaztatta a sűrített tej előállításának módszerét.
1862 (148 éve történt) Adolphe Nicole Svájcban szabadalmaztatta a kronográfot, a stopperórás időmérő szerkezetet.
1897 (113 éve történt) Doktorrá avatták az első magyar orvosnőt, Hugonnay Vilmát.
1931 (79 éve történt) Megszületett Domonyban Huszárik Zoltán magyar filmrendező. Ismertebb filmjei: Szindbád; Csontváry; Koplalóművész; Holnap lesz fácán; Capriccio; Groteszk.
1953 (57 éve történt) Megszületett Gyabronka József színész. Ismertebb filmjei: Zsebtévé - Móka Miki; A kis utazás; Bűn és bűnhődés; Vuk - szinkron; Vili, a veréb - szinkron; Vizipók-Csodapók - szinkron; Lóvá tett lovagok; Volt egyszer egy szerelem.
1955 (55 éve történt) Aláírták a Varsói Szerződést.
1986 (24 éve történt) Az Institute for War documents nyilvánosságra hozta Anne Frank teljes naplóját.
1998 (12 éve történt) Meghalt Frank (Francis Albert) Sinatra amerikai énekes, dzsessz zenész, színész (Tengerészek New York-ban, Az aranykezű férfi).
1796 (214 éve történt) Edward Jenner beadta az első himlő elleni oltást.
1908 (102 éve történt) Útjára indult az első utasszállító repülő.
1921 (89 éve történt) Először ítélt halálra bírónő (Florence Allen) egy férfit.
1969 (41 éve történt) Kanadában legalizálták az abortuszt és a fogamzásgátlást.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
