csak egy gondolat…

tudod furcsa szerzet az ember, mert azok tudják a legjobban felbosszantani(felidegesíteni), akiket szeret…

kő - papír - olló  a valóságban...

egyperces...

A MAGYAR FÖLDBIRTOKOS

A földbirtokos egy olyan pirospozsgás gróf, aki reggeli imádságul (mert vallásos ember!) még az ágyban halat, hideg sültet, dzsemet, tejszínes kávét, csipkés szalvétát, hófehér kenyeret és ezüst villát eszik, reggeli után audiencián fogadja az uradalmi intézőt és a kasznárokat, akik haptákban állnak előtte, reszkető énekléssel beszélnek vele, és amikor távoznak, úgy köszönnek, hogy kezeit csókolom; aki a kasznárok előterjesztéseiből nem ért egy betűt sem, de azért auf Fälle leszidja őket; aki az audiencia után vagy vadászik, vagy hanyatt fekve ül a díványon, és ebédig elnézi a mennyezetet anélkül, hogy eközben csak egy felet is gondolna; akit ebédkor livrés inasok szolgálnak ki lábujjhegyen; aki erőlevest, előételt, sültet köretekkel, fagylaltot, sajtot, gyümölcsöt és badacsonyit ebédel különféle ékes francia neveken; aki ebéd után szemeskávét iszik cukor nélkül konyakkal; aki ebéd után a pipázóban egyiptomit szí, és igen művelten társalog öt-hatig arról, hogy milyen disznók azok a zsidók; aki estefelé kikocsizik vagy újra vadászik, vagy meglepi valamelyik kasznárját, és újra leszidja; aki este megint elölről kezdi az evést az előételnél.

A földbirtokos tulajdona az úgynevezett földbirtok. Ez áll sok-sok földből, melyet büdös árkok és szép fák vesznek körül, melyen búza és egyéb kukoricák teremnek, amelynek közepén díszlik a kastély és tanya. A kastély húsz-harminc gyönyörű termével egy jóképű dombon ékeskedik, előtte az udvar terül el, azután a lóistálló következik, a lóistálló után az ököristállók és fészerek állnak, végül mindezeken túl a cselédházak szemtelenkednek.

A cselédek és a béresek gazember parasztok, akik fizetett ellenségei a földbirtokosnak, akik rondák és büdösek, mert egész nap orrukkal túrják a földet, valamennyit agyon kellene ütni, és oda temetni azok mellé a huncut zsidók mellé.

A lóistállók téglából készülnek, tágasak, magasak, fehérre vannak meszelve, és a padozatuk aszfalt; az ököristállók szerényebbek, de azért csinosak; a cselédházak azonban vályogból és sárból készülnek, cigányok csinálják őket.

A földbirtokon a büdös parasztok szemtelen földtúrása által nagy jövedelem keletkezik, amely legtöbbször több mint egymillió korona, s roppant gondot ad a földbirtokosnak, hogy hogyan is költse el, ami miatt újfent szidja a büdös paraszt béreseket, azokkal a huncut zsidókkal együtt.

A kastélyban a földesúr nem is tudja elkölteni jövedelmét, amiért is felutazik a fővárosba, és szép nők segítségét veszi igénybe, akiket nyilván ezért színművésznőknek nevez a nép szája. A városban ezen felül is sok gondja és dolga van a földesúrnak, egész éjjel kell neki kártyázni a mágnáskaszinóban, délután futtatnia muszáj, úgyhogy itt alig is marad ideje szidni a zsidókat és a béreseket és azokat a skribler újságírókat; mint például engem, aki mindezt íme megírom róla, szegényről.

Mikor a pénz elment, felül a földesúr a vonatra, és hazahajtat vele. Kis-Bagoson, vagyis Kutyamajsán kiszáll, négy kövér ló, hintó és az a büdös paraszt kocsis várja, elindul gondterhesen a kastélya felé, amint közeledik, már látják is az árokszélen a táblát:

"Koldusoknak, kintornásoknak és a közigazgatásnak szigorúan tilos a bejárás!"

(1919(NagyL)

a teknős még esni is, csak nagyon lassan tud...!

tudtad...?

Verne több magyar tárgyú regényt írt, honnan ismerte hazánkat?

Jules Verne, azaz Verne Gyula 1885-ben jelentette meg Sándor Mátyás című regényét, és azóta minden nemzedék újra olvassa, újra végig izgulja, felfedezi magának, sőt újabban filmet is készít belőle. Ami számunkra különösen érdekes: hősei magyarok, cselekményét "magyar ügy" robbantja ki: Sándor Mátyásék összeesküvése az osztrák önkény ellen 1860-ban. 

Kiszely Magda Verne Gyula magyar nemzetképe c. tanulmányában olvastuk: 

Verne tudományos regényeiben, amelyek Voyages extraordinaires , vagyis Különös utazások cím alatt nagyszabású ciklust alkotnak, határozott célt tűzött maga elé. Végig óhajtotta vezetni olvasóit az idegen országokon, hogy azok földrajzával, történelmével, népével s ennek szokásaival megismertesse őket. Előveszi térképeit, földgömbjét, maga elé helyezi, s úgy halad országról országra. A Voyages extraordinaires során eljut Magyarországba is. Szívesen ír rólunk; hazánk történelme, földrajza, a magyar nép lelki tulajdonsága elég érdekesek számára ahhoz, hogy hosszabban is lekössék figyelmét. Négy nagyszabású regénye van, amelyek tisztán magyar vonatkozásúak. Az időrendben első a Sándor Mátyás, történelmi indítású, a többi három a Várkastély a Kárpátokban, A dunai hajós és a Storitz Vilmos titka leginkább földrajzi leírásokban bővelkedik. 

evolúció...

településeink…

Karmacs

Karmacs Község Zala megyében, a Keszthelyi kistérségben.

Fekvése 

Zala megye keleti részén, a Keszthelyi-hegység lábánál.

Megközelítése 

A település határában fut a Keszthely–Zalaszántó–Sümeg fontosabb mellékút. A községen áthalad az ebből leágazó Szalapa–Jánosháza felé vezető út.

Karmacs autóbusszal leginkább Keszthely felől érhető el, de Zalaszentgrót, Sümeg és Szombathely felől is több járat közlekedik ide.

Története 

Karmacs a 13. században létrejött település, amely ekkor két jól elkülöníthető részből, a nemesi Kiskarmacsból és a várnépek (később jobbágyok) által lakott, később Nagykarmacsnak nevezett településrészből állt. A település első említése 1340-ből való. 1505-ben épültKiskarmacs temploma, ám a század végére a többi településrésszel együtt hosszabb időre elnéptelenedett a török pusztításai miatt. A17–18. század során a törökök pusztításai, majd járványok tizedelték a falu lakosságát.

A település nagyobb ívű fejlődése a 18. század végén indult meg, egyre több iparos jelent meg a településen. Mindazonáltal a mezőgazdaság még a 20. században is túlsúlyban volt a községben. 1945 után a falu képe nagyban megváltozott, új utca is épült.1973-ban a környék termelő szövetkezeteinek központjává vált, majd 1976-tól a körjegyzőség székhelye is. A termelő szövetkezetek felszámolását követően a falu gazdasága nagyban visszaesett, megnőtt az elvándorlás mértéke. Manapság az idegenforgalomban próbál új utat keresni a település, amelynek hajtóereje a környék csendessége lehet.

ami összeköt...

olvasó - sarok...

BÄCHER Iván

KUTYA MANDOVSZKY

Mintha egy családi fényképalbum szereplői elevenednének meg a kötet lapjain. Bächer szerencsésnek tudhatja magát, hiszen több élet sem lenne elegendő arra, hogy népes családjának tagjait mind életre keltse. "Családtörténetek" - igazít el a kötet alcíme e különös regény műfajáról, mely valójában novellák, pontosabban pillanatképek, epizódok sorozatából rajzolja meg a Romlaky és Gold famíliák (és azok oldalági leszármazottainak) történetét. Az olvasó folyamatosan kapja a családtagokra vonatkozó információkat, ki mikor, hol, és miért született, így azután az az érzése támad, ha a szerző akarta volna, igazi, több generáció életén átívelő hagyományos családregényt gyúrhatott volna a rövid történetekből. Ám Bächer Iván ambíciója nyilvánvalóan nem ez volt. Nála ugyanis nem a nagy összefüggésekre, a folyamatosságra esik a hangsúly, hanem mindig az ittre és a mostra. Ezért válik egy-egy jelentéktelennek tűnő epizód előbb vagy utóbb hangsúlyossá, fontossá, például ezért látszik különös fénytörésben a dédapa alakja, akit az átmulatott éjszaka után, maga Ady Endre segíti föl a vonatra. A történetek szereplői többségükben a főváros Lipóciának nevezett városrészében születtek, éltek és haltak, és többnyire a középpolgári jólét színvonalán élték mindennapjaikat. Ám mindegyiküket valamiféle gyermekien játékos, bohókás életszemlélet hatja át, legalábbis a szerző ekként láttatja az azóta már jobblétre szenderült szeretetre méltó kedves őseit. A kötet igazi szépprózai remeklés, mely attól válik szinte megejtővé, magával ragadóvá, hogy szerzője valóban családtagként szereti minden szereplőjét, és sorsuk alakulásán keresztül pontosan érzékeltetni tudja a huszadik század magyar és mégis világviszonylatú "alapszituációit", miközben remek humorral képes láttatni a történelem korántsem nevettető fordulatait is. (Legeza)

frappáns megoldás...