jó reggelt...

Álom...
mint patikus a gyógyírt az éj méricskéli a tűnő álmot
parányit, hogy meg ne ártson
és majd ha a hajnal jön -
a józanitó reggel minden bajával, örömével
- nyelvem alatt édes-keserűn
sejtelmes ködbe takarva mint messze tűnő emlék
ismeretlen arcod, ízed még velem marad...
(K I)

jó éjt...

Hagyd

Hagyd a világot szélként át- s átfújni
életed lazaszövésü gyolcsán:
mint egy száradni kiakasztott ing, lobogj, lebegj,
hálásan szélszagusodva, ellenállás nélkül
- - hadd örüljön neked majd, ha ki fölvesz

(FÁ)

retro...10/10

ötlet - sarok...

retro...10/9

tudni illik,hogy mi illik...

Ajándék

Kedves szokás az ajándékozás. Figyelmességet árul el, örömet okoz nemcsak a megajándékozottnak, hanem az ajándékozónak is.

Sok ember azonban fél minden ünnepi alkalomtól, amikor ajándékot illik vinni. Néhányan előre bosszankodnak, mert tudják, hogy kitől mit fognak kapni. A nagynéni beállít a névnapon a hatodik vázával, a férj a feleségtől megkapja a huszadik pár zoknit stb. ...

Az ajándékozás nem csak annyiból áll, hogy veszek valamit, elviszem az ünnepeltnek és kész.

Az első dolog nem az ajándék értéke, mint azt sokan gondoljak. Az ajándékozás nem költekezési alkalom, nem az anyagi romlás kezdete.

A kiválasztásnál az elsődleges szempontja, hogy kit akarunk megajándékozni, milyen kapcsolatban vagyunk az illetővel, és milyen alkalomra lepjük meg.

Nincs szükség alkalom keresésére kedvesünk virággal való megtisztelésére.

Születésnap, névnap:

Az előző inkább családi jellegű, míg az utóbbi szélesebb érdeklődésre tarthat számot. A munkahelyen együtt szokás ajándékot vásárolni, amit az egyik kollega ad át. A kapó neki köszöni meg. A munkahely vezetőit is így a legjobb megajándékozni, mert ezt nem lehet félreérteni.

A születés- és névnap jó alkalom arra, hogy a férfi megajándékozza első alkalommal a szíve választottját. A hölgyeknek nem illik ilyet tenni.

Házastársak bármit ajándékozhatnak egymásnak. Távoli rokonok, barátok ismerősök már nem.

Ha bizonytalanok vagyunk a hatásban, inkább virágot vegyük. Ezt természetesen a férfiak tehetik csak meg. A nők ajándéka lehet egy hamutartó, egy palack ital...stb.

Húsvét, karácsony: Ilyenkor az ajándékozás tömeges jellegű. Ekkor se licitáljuk túl egymást értékben, ilyenkor csak a család vesz részt az ajándékozásban. Többféle ajándéktárgyból választhatunk, a hasznosság itt fontos lehet. Ha nem tudjuk, hogy mit szeretne a kedves rokonunk, környezetében érdeklődjünk, vagy a saját ízesünknek megfelelő dolgot válasszuk neki.

Ajándékozás jegyesek között:

Óva intünk minden fiatalembert, hogy szíve választottjának ruhaneműt vásároljon. Hasonlóan tapintatlan az udvarló részéről, túlságosan drága ajándék. Ne szerepeljenek ajándékaink között régi, használt tárgyak. Ezalól kivétel például egy régi bőrkötésű könyv.

Végül megjegyzendő, hogy elsőként a férfi vesz ajándékot és nem a nő.

Esküvői és eljegyzési ajándékok:

Hogy az eljegyzésre meghívott vendégek mit vigyenek a fiataloknak, az attól függ, hogy milyen kapcsolatban vannak. Leginkább az ajánlható, hogy az egész család együtt vásároljon egy nagyobb ajándékot. Távolabbi ismerősök kisebb dísztárgyakat, virágot vigyenek.

Az esküvői ajándékok még inkább használati tárgyak legyenek. Minél előbb fürkésszük ki a fiatalok ízlését, hogy megfelelő lehessen a választásunk. Az esküvői ajándékot el szokták küldeni. De személyesen is elvihetjük magunkkal.

Ajándék átadása és elfogadása:

A virágot általában kicsomagolva illik átadni, de ha a művelet megrongálná, akkor, természetesen ne tegyük. A háziasszony természetesen készüljön fel a virágok elhelyezésére. Nagy sértés, ha a virágot a vendég szeme láttára nem teszik vízbe.

A virágon kívül minden más ajándékot becsomagolva kell átadni. A csomagolás legyen mindig ízléses. Távolítsunk el minden olyan jelet, ami az ajándék értékére utal.

A megérkezésünk után adjuk át mindig az ajándékot, ne várassuk az ünnepeltet, és főleg ne dugdossuk el.

A megajándékozott azonnal bontsa ki a csomagot. Köszönje meg illendően.

retro...10/8

egyperces...

Fotel a kastélyból

- Szörnyű dolog a háború – állapítottam meg magamban ezredszer is, miután elmeséltem egy barátomnak egy történetet, amely nagyapámmal történt.
Mikor meglátogatott otthonomban, körbe vezettem a házban. A konyhába érve arcán érdeklődést fedeztem fel. Szememmel követtem tekintetét, bár már sejtettem, figyelme a régi fotelre irányult, amely a sarokban állt. Nem is tévedtem. Kisvártatva megkérdezte, honnan szereztük a szép fotelt.
- A bélai kastélyból – válaszoltam, miközben felidéztem nagymamám szavait a háborúról és arról, hogyan került hozzánk a fotel.
A második világháború már a vége felé közeledett, mikor a front hozzánk is elért. Hat hétig csatároztak a faluban a katonák. A falu lakossága földalatti pincékbe bújt a golyó- és gránátzápor elől. Előbb a németek, majd az oroszok szállták meg a falut. A németek az oroszok bevonulásával az erdőbe és a szőlőhegyre szorultak, onnan bombázták az utcákat.
Nagymamám ekkor még csak tíz éves lányka volt, nagyapám pedig három évvel idősebb kölyök.
Sokan sebesültek meg a háború alatt, köztük nagypapám is.
Az emberek ugyan elbújtak a pincékbe, állataikat azonban front alatt is az ólakban hagyták. Mikor fegyverszünetek voltak, feljártak, hogy némi táplálékot az állatoknak is adjanak.
Egy alkalommal, mikor egy ideje tűzszünet volt, nagyapámat küldték fel, hogy a szomszédban megetesse az állatokat. Azonban miközben a szomszédba szaladt, megtörtént a baj. A ház sarkánál egy gránát robbant, melynek szilánkja belefúródott a combjába.
A sebesült orosz katonákat ekkor Bélán, a kastélyban ápolták. Orvos híján nagypapámat is ebbe a kastélyba szállították. Az úton dédnagymamám kísérte el. Ekkoriban már sokszor nagyon hideg volt, a szánon pedig, amellyel Bélára jutottak, dédnagymamámnak már csak oldalt jutott hely. Így történt, hogy combja hozzáfagyott a szánhoz. Ennek nyomait örökre magán viselte.
Mikor végre elértek a kastélyhoz, nagyapám ugyanolyan kezelésben részesült, mint a sebesült katonák, míg dédnagymamám azokkal lakott, akik ezeknek a sebesülteknek főztek. Eltelt így néhány hét, időközben a front is továbbvonult a faluból. Mikor papámat hazahozták, még nem tudott rendesen járni, így egy fotellel együtt tették fel a kocsira. Így került a fotel a bélai kastélyból hozzánk.
A kastélyt azóta a próbatételek után rendbe hozták. Ma szállodaként működik. A fotel azonban azóta is a családunk tulajdonában áll.
- Ez egy töredéke csupán egy család történetének a háború megpróbáltatásairól. Csak egy rövid történet, mégis fájdalmas emlék. A világban rengeteg család életében történtek hasonló dolgok. Sokan vesztették el a szeretteiket. A háborúknak mindig vannak ugyan győztesei, de az igazság az, hogy mindenki csak veszít.

retro...10/7