jó reggelt...

Egy harmatcsöppre


A harmatgyöngy, figyeld,
A hajnal kebléből lehull
Feslő rózsakehelybe,
S e lak nem ejti meg;
Hol éledt makulátlanul,
A hely övezi egyre:
Gömbjébe tömörülve még
Formázza létrehozó elemét.
Bíbor szirmon bősz megvetés:
Alig érinti meg;
Visszabűvölné az eget,
S gyászból csillanva néz,
Könny ön-szemén,
Mit fakaszt a vesztett éggömbnyi fény.
Reszketve gördül szüntelen,
Hogy ne fertezné a szenny,
Míg a Nap irgalmaz neki,
S a mennybe visszaleheli.


A lélek, e sugár, e csöpp,
Melynek forrása a Fény, az örök
Ha ember-virág tárná bensejét,
Látnánk, tudja: élt legfelül;
Taszítja a zöld zsengeség;
Világa befelé vetül;
S míg felível egy tiszta gondolat,
E csöppnyi mennyben jelen vagy a Nagy.
Mily összegömbölyödött,
Félrehúzódó alak:
Kívüle reked a föld,
Beléhatolhat a Nap;
Lent éj, fent legfényesebb,
Harag itt, ott Szeretet.
Mily illanékony és szabad,
S a mennyig mennyi vágyat feszít !
Egyetlen ponton megtapad,
S hajít mindent az egekig.
A manna is eképpen harmatoz:
Szűz, makulátlan, bár merev, fagyos;
S ha fölenged e földi zúzmara,
A Mindenható Nap diadala.
(A M)

jó éjt...

Néha állj meg

néha állj meg
és nézz föl az égre
fájdalmasan szép
vedd észre végre
s bár elejtenek a földi gondok

ahogy szemed
az eget issza
tiszta lehetsz még
újra tiszta
visszatalálhatsz önmagadhoz

a fáradt test
csak egy földi árnyék
az élet múltán valami jár még
s ha néha teheti

az ég leereszkedik hozzád
mikor szívedet körbefonják
fénysugár-erei
(D M)

tudni illik , hogy mi illik...

Könyvtárban

Elsőként beszéljünk a könyvről, hiszen az ismeretek fontos forrása, és hagyományos szerepe van a kultúra terjedésében. Sajnálatos, hogy manapság egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Készen kapott történeteket néznek, hallgatnak, ami nem mozgatja meg a fantáziájukat és érzelmeiket. A televízió, a videó sajnos nagyon sok hívet szerzett, ezért ma a könyvek egyre inkább háttérbe szorulnak. Szomorú lenne, ha kikerülnének az érdeklődésünkből.

Könyv sokféle létezik. Vannak tudományos, ismeretterjesztő, szépirodalmi, magas színvonalú, és sajnos kevésbé magas szárnyalásúak is. Ki kell tudnunk választani a számunkra értékeset és fontosat. Ne olvassunk össze mindenfélét.

Aki igazán szereti a könyveket az törekszik a megvásárlására is. Otthon akár saját kis könyvtárunk lehet a számunkra fontos könyvekből.

Az olvasás sok nyomot hagy az emberben. Sokszor társalgási téma is lehet a legutóbb olvasott könyv. Olvassunk tehát rendszeresen, ha időnk engedi.

Az előzőekben volt róla szó, hogy sokan vásárolnak maguknak könyvet. Vigyázzunk a saját és a kölcsönkapott könyvekre. Ügyeljünk arra, hogy a könyveink lapjai ne legyenek gyűröttek. Ne hajtsuk be a lap sarkát, ne hagyjuk nyitva, szétfeszítve. Használjunk könyvjelzőt.


A németországi könyvtárak kimutatást készítettek mi mindent találtak a kölcsönzött könyvekben:

Találtak 4-5 karika kolbászt, sajtszeleteket, szalámit, lerágott csirkecsontot, kártyát, szappandarabot, és sok más "apróságot".
Tisztán kell tartanunk a könyvek belsejét. A kölcsönkapott könyvekbe soha se írjunk.

Szólni kell még a könyvek magánkölcsönzéséről is. Sok keserű tapasztalat alakította ki azt a szokást, hogy nem illik kölcsönkérni könyvet. Ha nagyon megtetszett egy kiadvány kérdezzük meg a pontos címét és próbáljuk meg a könyvesboltokban, vagy az antikváriumokban megkeresni.

A kölcsönzésnek a legelfogadottabb formája a könyvtár. A kölcsönzési rendet mindenkor tartsuk be. Az előírt határidő előtt vigyük vissza a könyvet, természetesen a kölcsönzés előtti állapotban. Tanuljunk meg tájékozódni a könyvek között, igyekezzünk megismerni a katalógusokat.

A könyvtárakban rendszerint van olvasóterem is. Ezeknek az a célja, hogy aki nem akarja hazavinni a könyvet, az ott olvashassa, tanulmányozhassa. Illik tiszteletben tartani az ott olvasók nyugalmát. Sem hangosan beszélni, sem sokat járkálni, sem dohányozni nem szabad.

ötlet - sarok...

gyümölcs - fantázia...

egyperces...

VÁLASZTÉK

- Jó napot, asszonyom.

- Mit kíván a kedves vevő?

- Egy barna kalapot szeretnék venni.

- Milyen legyen? Sportos? Szolidabb? Széles karimás?

- Maga mit ajánl, asszonyom?

- Próbáljuk meg ezt... Könnyű, nem túl sötét, nem is túl világos. Ott a tükör, kérem.

- Azt hiszem, nem áll rosszul.

- Mintha a kedves vevőre tervezték volna.

- Mégis, ha nem fárasztom, mutasson egy másik fazont.

- Készséggel. Például ezt is nagyon merem ajánlani.

- Valóban, jól áll. Nem is tudom, melyiket válasszam.

- Talán egy harmadikat. Ezt nagyon sok vevőnk dicséri, és éppoly jól áll, mint az első kettő.

- Igaza van. Mi az árkülönbség a három kalap közt?

- Az áruk egyforma.

- És a minőségük?

- Merem állítani, egyik sem rosszabb a másiknál.

- Hát akkor mi a különbség a három felpróbált kalap közt?

- Semmi, uram. Nekem nincs is három barna férfikalapom.

- Hanem hány?

- Csak ez az egy.

- Amit egymás után háromszor fölpróbáltam?

- Igen, kérem. Ha szabad kérdeznem, melyiket választja?

- Magam se tudom. Talán a legelsőt.

- Azt hiszem, az a legelőnyösebb, bár a másik kettő sem lebecsülendő.

- Nem, nem... De most már kitartok a legelső kalap mellett.

- Ahogy parancsolja, uram. Jó napot.

(Örkény)