2009.04.11. 12:45, magam2
minden ami érdekes lehet...
tudtad...?
Húsvéti jelképeink eredete
Miért eszünk sonkát, mit jelent a pirosra festett tojás, miért a nyúl hozza
a tojást, és mi köze van ehhez a locsolkodásnak?.
A húsvét úgynevezett "mozgó ünnep”: bizonyára neked is
felt=nt már, hogy minden évben más-más napra esik. Ennek az
a magyarázata, hogy húsvét vasárnapja mindig a tavaszi
napéjegyenlőséget követő_ első_ holdtölte utáni első_ vasárnap
kell, hogy legyen.
A húsvét a keresztény vallás egyik szent ünnepe, eredeti
vallásos tartalma szerint ekkor a negyvennapos böjt véget értét
ünnepelték meg, valamint Krisztus haláláról emlékeztek meg. Nem
hivatalosan persze a tavasz és a természet újjáéledése is
összekapcsolódott ezzel az ünneppel, s ez leginkább a népszokásokból
derül ki, amelyekben a pogány, természetet köszönt_ jelképek
egybeolvadtak a vallási tartalommal.
A húsvéti, illetve hímes tojás a húsvéti hagyományrendszer talán
legfontosabb eleme. Eredetileg a piros tojás jelképezte Krisztus vérét,
majd fokozatosan teret hódított a tojásfestés művészete, amelynek
következtében a legváltozatosabb minták is megengedetté váltak.
Hogy miért éppen a tojás? „Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a
sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját” – szól
az erre vonatkozó hasonlat. Lehetetlen persze nem észrevenni azt, hogy a
tojás a termékenységet is jelképezi, mi több, a tavasz eljövetelét: a téli
megpróbáltatások után a madarak lerakják tojásaikat, a tyúkok pedig
tojni kezdenek. Megvan tehát a húsvéti kiscsibe eredete is.
A negyven napos böjt idején tilos volt a hús és a tojás fogyasztása.
A böjt végét ezért jelzi a füstölt sonka és a főtt tojás, és az ünnep neve is
a böjt végéről árulkodik: hús-vét, azaz, a húst már magunkhoz vehetjük,
megehetjük.
Az ünnep tavaszköszönt_, termékenységet szimbolizáló jellege a
locsolkodás és a festett tojás ajándékozásának szokásában is
megmutatkozik. Köztudott, hogy a locsolkodás eredetileg hideg vízzel
történt, nem pedig holmi illatos pacsulikkal, s azt a célt szolgálta, hogy a
lányok megszépüljenek, termékenyek legyenek.
A locsolkodó legények a népszokás szerint nem csoki nyuszit, hanem
hímes tojást kaptak.
Ma a legtöbben úgy tudjuk, hogy a „nyuszi hozza” a húsvéti ajándékot,
amit többnyire szabadban, bokrok tövében elkészített, madárfészekhez
hasonló kis fészekben, kosárkában helyeznek el. Ez az elképzelés német
eredet=, itthon a XIX. század eleje óta terjedt el. A kutatások szerint
egyszer= tévedésen alapszik a szokás: a tojáshozó császármadár, a
Haselhuhn nevének lerövidülése volna a nyúl jelentés= Hase, mint a
húsvéti nyuszi karrierjének elindítója. De köztudott az is, hogy a nyúl a
szaporaságáról híres állat, s mint ilyen, megint csak a tavasz beköszöntét
és a természet újjáéledését jelképezi.
A barka, azon kívül, hogy alakja határozottan emlékeztet a nyuszi farkára,
eredetileg azokat a pálmaágakat helyettesíti, amelyeket lengetve
üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. A néphit
gyógyító erőt tulajdonított a barkának, ezért húsvét után is gondosan
megőrizték, leginkább valamely szentet ábrázoló kép háta mögé t=zve,
vagy az eresz alá helyezve, ami a villámcsapástól óvja meg a házat a
babona szerint.
Németországban és az Egyesült Államokban fontos jelkép a tojásfa,
amikor is a barkát kifújt, zsinórra főzött húsvéti tojásokkal díszítik fel.
Lengyelországban, ahol a barka nem nyílik ki húsvétvasárnapra, a n_k
száraz virágokkal díszítik fel a faágakat, ezekkel vonulnak fel a
virágvasárnapi körmeneten.
A húsvéti bárány szerepe Magyarországon már igencsak eltűnőben van,
míg Európa már országaiban a bárányhús fogyasztása erősen kötődik az
ünnephez. A bárányok, akárcsak a nyuszik és kiscsibék, tavasszal jönnek
a világra, emellett a vallásos magyarázat szerint „Jézus Krisztus áldozati
bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért”. Ezért nevezik
őt Isten bárányának is.
Húsvéti hagyományok
Negyvennapos böjt előzi meg a húsvétot, Jézus
ugyanennyi ideig tartó böjtölésének és
szenvedésének emlékére. Ilyenkor az volt a szokás,
hogy a keresztények nem ettek húst, illetve voltak
olyanok, akik csak kenyéren és vízen éltek.
A húsvét előtti pénteket hívjuk Nagypénteknek. Ez Jézus
kereszthalálának a napja. Ilyenkor a templomokban
passiójátékokat, az iskolákban pedig
misztériumjátékokat szerveztek, amelyben előadták
Jézus szenvedésének és halálának történetét.
A következő nap a Nagyszombat. Ezen a napon számos népszokás
létezett: tűzszentelés, vízszentelés és feltámadási körmenet. A
szentelendő tüzet a templom mellett gyújtották meg és végig is égették. A
megmaradt hamut az emberek hazavitték, és azon főzték az ünnepi
ételeket. Voltak, akik különleges erőt tulajdonítottak ennek a hamunak, és
ezért tettek belőle az állatok ivóvizébe, illetve szétszórták a földeken.
A vízszentelés a templom keresztvizének megszentelését jelentette.
És végül húsvét hétfőn történt a locsolkodás. Ez azonban
nem egyházi, hanem kifejezetten világi szokás. A férfiak
és a legények ilyenkor a lányos házakat körbejárva
tiszteletük jeléül megöntözték a lányokat. Ám régebben
nem kölnivel, hanem kútból húzott vízzel locsoltak.
Ezután a lányok, asszonyok megvendégelték a férfiakat
tojással és szalonnával. Szokás volt a legényeknek
locsolóverset mondani, amiért cserébe festett vagy írott
tojás járt. A piros tojás a szerelmes lány érzelmeit tükrözte, még
régebben viszont a vörös szín a tojáson Jézus vérét jelképezte.
Virágnyelven - úgy, hogy ne kelljen kimondani - fejezték tehát ki a
fiatalok az egymás iránti érzelmeiket.
A festett és kifújt tojások közül azonban nem mindet
ajándékozták el a lányok. A többit barkaágra
akasztották. Magyarországon ez az ág helyettesítette a
pálmaágat, amellyel Krisztust üdvözölték jeruzsálemi
bejövetelekor. Húsvét vasárnapján a barkaágat is
megszentelték, mert hittek abban, hogy így gyógyító
ereje lesz. Ez a növény ma is díszítheti Húsvétkor a
szobákat és a konyhákat.
Úgyhogy fiúk, lányok figyelem! Vigyétek tovább a még létez_ szép
hagyományokat! Lányok, fessetek tojásokat és díszítsétek fel a lakást! Ti
pedig, fiúk, ne felejtsétek el megöntözni a lányokat, nehogy
elhervadjanak!
Tojásdíszítési lehetőségek
Festés
Ma már sokféle kiváló festéket lehet kapni a boltokban, ami megkönnyíti a
tojásfestést, érdemes azonban kipróbálni a hagyományos festési eljárások
közül is néhányat. Talán legismertebb a vöröshagyma héjával való festés.
A hagymának a száraz, színes külső héját kell összegyűjteni, jó sokat. A
festés alkalmával a hagymahéjra öntsetek vizet, forraljátok fel, és ebben a lében áztassátok az előzőleg keményre főzött
tojást, ami így barnás színű lesz. Minél tovább hagyjátok a festőlében,
annál sötétebbre színeződik a tojás. Száradás után olajjal vagy
szalonnabőrrel lehet fényesíteni.
.Írott tojások
Kellékek:
- kb. 5 cm vastag gyertya
- festőlevek, papírtörlő_
-íróka, melynek házilagos elkészítése egyszerű
Egy kifogyott reklám golyóstollat használjunk. A tollbetétből a fém hegyet kivéve a csöves vége
felől gombostűvel benyúlva a kicsi golyót a hegyből ki kell lökni. Az így kapott csövecskét egy
behasított, kb. 10 cm hosszú, ceruzavastagságú botba belekötjük vékony dróttal, és már kész is az
íróka.
A munka menete:
A gyertya lángjába tartjuk az íróka hegyét, és átmelegítjük. Picit belenyomjuk a viaszba, és már
írhatunk is. Általában a két hosszanti és az "egyenlítői" főköröket rajzoljuk meg először. Aztán már
csak a fantáziánkra és kézügyességere van bízva a dolog.
Ha kész a viaszolás, beletesszük a tojást a festőlébe. A kívánt szín elérése után a viaszt el kell
távolítani. Ezt legegyszerűbben valami puha papírral lehet megoldani. A kész tojást óvatosan a láng
fölé tartjuk, amíg a viasz megolvad, így könnyen le lehet törölni.
Szalonnahéjjal, zsírral fényezzük.
.Karcolás
Az egyszínűre megfestett tojásra éles késsel mintákat karcolunk.
A boltokban lehet tojásfestéket kapni, de érdekességként közreadunk néhány természetes
alapanyagból készíthet_őfestőlé receptjét.
Festőmályva virágok szárított szirmait a Herbária boltjaiban megvásárolhatjuk. A főzött lé piros
lesz.
Vereshagyma héja: A tömény, kihűlt főzettel barnáspiros tojásokat készíthetünk. Timsó
hozzáadásával gyönyörű napsárga színt kapunk.
A lilahagyma héja sötétbarnára fest.
Sárga színt kapunk vadalmafa vagy kerti almafa fiatal ágából és rügyéből. Ehhez is kell timsó
Fekete bodza zöld bogyóiból szép zöld színt nyerhetünk
Kék: Csillagvirág+ timsó
.Rátét
Igen szép és különleges a csipkemaradékokkal történő díszítés. Rövidáru
boltban lehet vásárolni csipkéből készült keskeny díszítőszalagokat.
Ezeket egyszerű ragasztóval kell a tojásra erősíteni. Ez a technika
legszebben a festetlen tojáshéjon érvényesül.
5.Folton-folt
Ehhez a technikához hungarocellből készült tojásforma, egy éles kés, olló
és sok szép színes anyagmaradék szükséges. Anyukádat kérd meg, hogy
a hungarocell tojásba vágjon keskeny vonalakat, ezzel a tojást több részre
lehet osztani. A részek formájánál kicsit nagyobb anyagdarabokat vágj ki,
és ezek szélét nyomkodd a tojásba vágott
résekbe. Az anyag ráfeszül a tojásra, egyúttal bevonja azt. Így
különleges, időtálló tojásokat készíthetsz, ami a szobád dísze is lehet
amellett, hogy kitűnő ajándék a locsolóknak.
.Viasszal írt tojások
Régi időkre tekint vissza és igen elterjedt volt a viasszal írott tojások
festése. Mivel nagyon mutatósak az ily módon díszített tojások, és a
technika szinte határtalan teret enged a mintáknak és a fantáziának, még
ma is nagyon kedvelt módja ez a hímes tojás készítésének. Elkészítéséhez
szükségünk lesz főtt tojásokra, amelyekre megolvasztott viasszal (vagy
gyertyával) íróka segítségével mintákat rajzolhatunk. Ügyelni kell arra,
hogy az olvasztott viaszt mindig melegen tartsuk, hogy folyékony
maradjon, és így könnyen fel lehessen vinni a tojásra. Nagyon vigyázzunk
magunkra és másokra, mert ha elcsöpögtetjük a forró viaszt, könnyen
megégethetjük magunkat. Készíthetünk klasszikus írókát (kb. 10 cm
hosszú ágdarab egyik végét behasítjuk kb. 2-3 cm-re, és egy kis réz
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Napkelte: 06:04 Napnyugta: 19:26
Holdkelte: 07:00 Holdnyugta: 22:56
Hivatalba lépett az első magyar felelős kormány gróf Batthyány Lajos vezetésével.
