Mit szólsz hozzá?

rendőrnek lenni...

Mit szólsz hozzá?

településeink...

Sand

Sand község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése

Sand község Zala és Somogy megye határán egy erdőségekkel övezett területen fekszik, távol a 7-es főút zajától. Nagykanizsától légvonalban 10 km-re kelet-délkeletre van.

A község két irányból közelíthető meg: Nagykanizsa felől a 61-es főút bagolai elágazónál lefordulva, illetve a 7-es főút felől a galamboki elágazónál lefordulva.

Története

A falu története két részre osztható. Az első rész az alapítástól az 1700-as évek közepéig tart. A török megszállás és a mértéktelen adóztatás következtében a település elnéptelenedett, pusztasággá vált. A második rész 1745-től, az újra megtelepedéstől napjainkig tart.

1372-1745

Az első írásos említés Sandról 1372-ből származik, ahol az akkori feljegyzések alapján Sond néven említik a települést. Valószínűleg sokkal régebben is lakott hely lehetett, de Magyarországon csak az 1300-as évek elején kezdődött az írásos nyilvántartás. Ebben az időben királyi birtok volt a falu, a király adta érdemeket szerzett híveinek használatába vagy bérbe.

1406-ban a király Berzenczei Györgynek adományozza. Később Török László kapja zálogba az ekkor már Sand néven nevezett települést. 1457-ben újra a Berzenczei Sandrin a falu tulajdonosa, de ő zálogba adta Pakosi Pálnak. 1473-ban Berzenczei Lórántfi Márton egyes részeinek a gazdája. 1486-ban Mátyás király adja az egykor Török László által bírt területeket Tolnai Bornemissza Jánosnak, de ő csak felére tertott igényt. 1536-ban Lóránth Miklós, majd 1550-ben Nagy Máté a falu földesura. A török megszállás következtében már megkezdődött az elnéptelenedés. 1565-66 évi török kincstári fejadólajstrom szerint már csak 6 ház voolt itt. A török kiűzése után, 1701-től Szegedi Pál alispáné a már néptelen puszta. 1726-ban Inkey János a terület gazdája. A mezőszegedi Szegedy család, Antal, Ferenc, László a tulajdonosa 1733-tól kezdve.

Az elpusztult falu romjaiból néha még ma is fordít ki az eke leleteket, ugyanis a falurégi helyén ma szántóföld van. A régi községben volt egy kápolna, a lakosok keresztények voltak.

1745-1848

A török megszállás után az ország elnéptelendett részeit új telepesek vették birtokba, Sand esetében ez 1745-ben történik meg. Az akkori birtokosa a pusztává vált területnek Mezőszegedi Szegedy Ferenc volt. Ő Pápán élt és a lakhelyétől távol lévő birtokát bérbe adta művelésre és letelepedésre a "Tótságból jövő" négy nemes családnak, akik két évtized alatt falut építettek az elhagyott területen. Az urasággal kötött szerződésben kötelezettséget vállaltak új letelepedők befogadására is. A szerződés, amelyben jóval magasabb összeget adtak a területért, mint addig bérlők, mégis kedvezőnek bizonyult számukra, hiszen szépen gyarapodtak. Az akkori leírások szerint "a község jómódú volt, szántóföldje, állatai, méhei voltak és a szőlőhegyen bora termett". A szőlőnek való területet erdőirtással szerezték, ezért Szegedy Ferenc tíz évre elengedte a hegyvámot és a bérösszeget felére csökkentette. A megállapodásnak ez a része csak szóban köttetett meg.

Szegedy Ferenc halála után Szegedy Mihály kétségbe vonta, hogy az apja a sandiaknak bármilyen ígéretet tett volna, sőt látva a falu gyarapodását a bérleti díjat is felemelte és robotra kötelezte őket. A község lakói ellenálltak a földesúr akaratának és perbe szálltak vele. A későbbiek során kiderült, hogy ez súlyos hiba volt, mert jelentős kára származott belőle a falu lakóinak. A per 1762-ben kezdődött és több mint száz évig tartott. Nem csak a per, hanem a mérhetetlen szenvedés is amit okozott, terhelte a lakosságot. Szegedy Mihály, aki nagy befolyással bírt Somogy megye vezetésében, elintézte, hogy a vármegye több alkalommal Sandra vezényelte hajdúit, néhányszor pedig katonaságot küldött a falura. Ezeknek az akcióknak a terheit mindig a lakosság fizette meg. A szerződésben szerzett jogaikért eljáró két községi elöljárót, Frantzia Mátyást és Gerencsér Mihályt pedig úgy megverték Kaposváron, hogy egyikük belehalt sérüléseibe, a másik életet végéig nyomorék maradt. Az úriszék elmarasztalta a sandiakat, a törvényszék helybenhagyta és felterjesztette Budára a Helytartótanácshoz, onnan pedig Bécsbe a császári hivatalhoz került az ügy. A bécsi Udvar kifejezte nemtetszését a katonai megszállással szemben, és nyomására a Helytartótanács néhány dologban visszaállította a sandiak jogait. Az erős vármegye azonban megmásította és elszabotálta a felsőbbség határozatát. A sandiak érezték, hogy becsapták őket, és a kivezényelt katonasággal szembeszálltak, 1790-ben még tűzharcra is sor került. A vármegye ekkor felemelte a megszállók létszámát 100 főre, és lázadóknak minősítette a lakosokat. A Helytartótanács pedig követelte a lázadás vezetőinek megnevezését. Ezt nem sikerült kideríteni, mert a község lakossága rendkívül egységes volt.

1812-ben az uraság a kocsma és a mészárszék hasznát akarta megszerezni, az úriszék meg is ítélte neki, de ezt már a Helytartótanács sem hagyta jóvá. Az erdők kérdésében szintén a sandiaké lett az igazság.

1818-ban a Bécsből kapott utasítás alapján a Helytartótanács újabb vizsgálatot rendelt el. Szólni kell arról, hogy az ügy elhúzódásáért 1818-as megyegyűlésen a küldöttek Bécs "jobbágyvédő" intézkedéseit okolták. Szegedy uraság egyáltalán nem sietett végrehajtani a felsőbbség határozatait, sőt favágást rendelt el a sandiak által bírt erdőben. A lakosok, mikor észrevették a favágókat, elkergették őket. A vármegye urai mindent elkövettek a földesúr érdekeinek védelmében, a Helytartótanács pedig egyszerre akart megfelelni a megyének és Bécsnek, így aztán határozatai felemásak.

1821-ben a vármegye jelenti a nádornak, hogy a sandiak és a földesúr közötti viszály békés elintézése nem sikerült.

1822-ben a vármegye újra karhatalom kirendelésének engedélyezését kérte a helytartótanácstól, de az nem járult hozzá.

1825-ben a király rendelete szerint az uraságnak visszatérítést kellett fizetnie, amit az a bíróságon letétbe helyezett, így megint kijátszotta a község lakóit. Közben a megye folyamatosan karhatalom kirendelését szorgalmazta a Helytartótanácstól de az nem járult hozzá.

1832-ben aztán az újabb kirendelési kérelem után a Helytartótanács kétértelmű válaszát a megyei apparátus úgy értelmezte, hogy kirendelheti a katonaságot Sandra. Ekkor a földesúr a sandiak gabonájának egy részét le akarta arattatni a karhatalom védelme alatt. 400 paraszt kapott kaszára, kapára, puskára és a katonaságot visszavonulásra kényszerítette. Végül aztán a megerősített katonasággal csak levágatta a földesúr a gabonát, még a karhatalom tartását is megfizetették a falusiakkal.

A per csigalassúsággal haladt, de a lázításért perbe fogott nemes Kósa Jánost és nemes Novák Sámuelt szinte napok alatt elítélték 1837-ben. Zakots Jánost csupán azért ítélték el, mert levelet vitt Budára és Bécsbe, melyben a sadiak panaszaikat írták le. Elítélték még Gerencsér Ferenc bírót, Zakots Ferencet, Lendvai Miklósnét. A közös büntetés még elrettentőbb volt, közel 50.000,- Forintot kellett fizetniük.

A sandiak perét aztán a jobbágyfelszabadítás oldotta meg. A falu a viszontagságok ellenére is gyarapodott. 1773-ban már 44 család lakik itt. 1806-ban felépítik a máig is álló evangélikus templomot.

1848-ban írják, hogy kétszer annyi katonát adott mint a szomszédos, nagyobb települések.

A kiegyezéstől 1945-ig

A kiegyezés után gyors gyarapodásnak indult a falu. lakossága ekkor meghaladta a 800 főt. Evangélikus parókia épült, majd evangélikus és római katolikus elemi iskola.

A fejlődés ütemét az I világháború törte meg. A hősi halottak száma 38 volt. Az itthonmaradottakat tűzvész sújtotta, melyben teljesen leégett a község egy utcája.

A háború után újból fellendülés következett. A Hangya Szövetkezet és a Közbirtokosság megalakulása adott lendületet a gazdaságnak. Egyesületek jöttek létre, ekkor alakult az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Polgári Lövész Egyesület, Levente Egyesület. Az egyházak kebelén belül ifjúsági egyesületek működtek, amelyek kulturális rendezvényeket tartottak.

1929-ben kezdték építeni az új kocsmát, amelynek megtoldásával alakult ki a mai kultúrház. A község lakossága meghaladta a 900-at. Említésre méltó, hogy a községnek volt szegényháza, melyben a helyi hajléktalan szegényeket helyezték el. A falu katolikus lakossága 1930-ban felépítette kápolnáját. A lakosság anyagi erejét most már gazdasági világválság és a küszöbön álló háborúra készülődés emésztette.

A II világháború alatt 26 fő esett el. Az itthonmaradottak értékeinek egy része a háború és a megszállás következtében semmisült meg.

1945-től napjainkig

A háború után a gazdálkodás keservesen kezdődött. Ekkorra már rájött a parasztember arra, hogy ha gyermekének jobb sorsot akar, akkor iskoláztatni kell. A nyugati fogságból hazatérők látták, hogy az ottani mezőgazdaságot képzett emberek művelik. Az itteni emberek gyermekeiből egy megyére való agrármérnök került ki, akikből a helyi szövetkezetbe aztán egy sem került. 1945-től 1990-ig befejeződött a belterületi utak portalanítása, járdák épületek, a villanyvezeték 1960-ban, vízvezeték 1980-ban épült. Az 1960-as évek közepén épült egy új iskola. A község hagyományos gazdálkodó szervezetei megszűntek, vállalkozóiból bérmunkás lett, egyesületei felszámolták. Gazdaságilag, közigazgatásilag, politikailag is elvesztette önállóságát. 1990-es változások után a falu kezdi visszanyerni régi önmagát.

Gazdasága

Napjainkban a legtöbben a mezőgazdaságból élnek a faluban. Háborítatlan a környezet, a térség vadállománya miatt kedvelt. Jelentős szőlőterület is tartozik a községhez.

1991 után kis parcellákon intenzív gazdálkodás kezdődött. A hasznot a málna, a szeder, az őszibarack és a fenyőfa hozta.

Nevezetességek

Helyi jelentőségű épületek

Legfontosabb nevezetessége az 1806-ban épült, mára műemlék evangélikus templom. Másik fontos középület az 1930-ban a falu katolikus közössége által emelt római katolikus kápolna.

 

Műemlékek

A templomkertben található a világháborús emlékmű, amelyen a háborúkban elhunytak névsora olvasható. 2000-es évek közepén egy nagyobb viharban egy közeli fa letörte az emlékmű tetején álló Turul madarat, amelynek helyreállításában a falu közössége nagymértékben hozzájárult.

Mit szólsz hozzá?

ami - összeköt...

Mit szólsz hozzá?

olvasó - sarok...

HOMÉROSZ

ODÜSSZEIA

A két klasszikus eposz közül a szakemberek mindig az Iliászt, az olvasók mindig az Odüsszeiát tartották többre. 

Kétségtelen, hogy az Odüsszeia közelebb áll a mai ízlésünkhöz: érdekfeszítő meséje, rokonszenves, nem testi erejével, hanem okosságával, ravaszságával kitűnő főhőse, számos életszerűen megformált, csaknem realista típusoknak tekinthető mellékalakja (a kondás, a dajka, Nauszika stb), a tengeri utazás fantasztikus, de mégis emberi eseményei, a szerelem viszonylag nagy szerepe a történetben, mind megkönnyítik, hogy a mai olvasó élvezettel, azonosulással mélyülhessen el a csaknem háromezer éve született műben. Az Iliásszal szemben - és ez is az Odüsszeia emberibb világára jellemző - ebben a műben nem emberek küzdenek egymással, Odüsszeusz a természet erőivel veszi fel a küzdelmet: nem kétséges, hogy kivel rokonszenvezzen az olvasó, kiért aggódjon feszült, veszélyes helyzetekben. Az egyetlen komoly emberi gonoszság, amely megjelenik az eposzban, a kérőké. A velük való leszámolás - minden kegyetlensége ellenére - jogosnak és természetesnek érezhető. Az Odüsszeia természetesen több és más is, mint amit a mitológiában, az ókori görög polisz világában járatlan olvasó kivehet belőle, de remekmű volta éppen abban (pontosabban abban is) megnyilvánul, hogy különböző síkokon fogadható be. (Legeza)

Mit szólsz hozzá?

ha  mégis lenne túlvilág, küldj egy emailt...!

Mit szólsz hozzá?

KALENDÁRIUM

2019.December 31.

időjárás ma:

Szilveszterkor a napsütést időnként felhők zavarhatják meg, a hajnali, reggeli órákban északon, északkeleten néhol ónos szitálás, gyenge ónos eső is előfordulhat, délelőtt pedig az Alföldön lehet elszórtan átmenetileg gyenge szitálás, de délután, este csapadék már sehol sem várható. Keleten a délnyugati szél lehet élénk, délután, este a Dunántúlon, majd a középső tájakon pedig az északnyugati szél támadhat fel. Hajnalban -8 és -1, délután 2 és 10 fok között alakul a hőmérséklet, nyugaton lesz enyhébb az idő. Balaton: 3 °C.

Ma Szilveszter, Melánia, Kitti, Katalin napja van.

Boldog névnapot!

Szilveszter: Latin eredetű név, jelentése erdei, erdőben élő (férfi). 
November 26, December 31, November 20

Melánia: A görög eredetű Melasz névnek a női párja. Jelentése: fekete, sötét. 
Január 10, Január 7, December 31

Katalin: A görög katharosz szóból származik, jelentése (mindig) tiszta. Más magyarázat szerint a görög Aeikatherine jelentése nyilazó, biztosan célzó. Másik feltevés szerint egyiptomi eredetű, jelentése korona. A magyarba a német Katharina vagy a latin Catharina forma közvetítésével került. Magyarországon a Katalin az Árpád-kor, illetve a keresztes hadjáratok óta a legnépszerőbb nevek egyike. 
November 25, Szeptember 15, Május 9, Április 30, Április 29, Március 24, Március 22, Március 9, Február 13, December 31

Kitti: Az egyiptomi, görög, német eredetű Katalin név angol becézőjéből állandósult név. Jelentése, korona, mindig tiszta. 
Április 30, November 25, December 31

 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Szilveszter, az év utolsó napja

1684 éve

335. 12. 31.

 

Hejtegetés napja, melynek célja az új esztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása.

519 éve

1500. 12. 31.

 

Meghalt Apácai Csere János filozófiai és pedagógiai író.

360 éve

1659. 12. 31.

 

Bevezették Angliában az ablakadót, aminek az lett a következménye, hogy az emberek befalazták az ablakokat.

324 éve

1695. 12. 31.

 

Megszületett Henri Matisse francia festő, a modern festészet egyik legnagyobb művésze.

150 éve

1869. 12. 31.

 

A magyar államiság 1000. évének tiszteletére egy éven át tartó ünnepségsorozat kezdődött.

124 éve

1895. 12. 31.

 

Budapesten megszületett Ruttkai Éva színésznő (Butaságom története).

92 éve

1927. 12. 31.

 

Megszületett Anthony Hopkins Oscar-díjas színész (Bárányok hallgatnak).

82 éve

1937. 12. 31.

 

Befejeződött a Marshall-segély nevű program, miután 12 milliárd dollárt osztottak szét az igénylő országok között.

58 éve

1961. 12. 31.

 

Először lépte át utasszállító repülőgép, a szovjet Tupoljev-144-es a hangsebességet.

51 éve

1968. 12. 31.

 

Székesfehérváron Demeter esztergomi érsek királlyá koronázta II. Károlyt (Kis Károlyt).

634 éve

1385. 12. 31.

 

Megalapították az első amerikai bankot, a "Bank of North America"-t.

238 éve

1781. 12. 31.

 

Viktória, Anglia királynője kinevezte Ottawát Kanada fővárosának.

163 éve

1857. 12. 31.

 

Brooklyn utolsó napja városként. 1898. január 1-jén New York Citybe olvasztották.

122 éve

1897. 12. 31.

 

Összeállt a népszerű parodista együttes, az Irigy hónaljmirigy.

280 éve

1989. 12. 31.

 

Mit szólsz hozzá?

szilveszteri bulihoz már mindent megvett...

Mit szólsz hozzá?

a nap mondása:

 

az emberek túl sokat foglalkoznak azzal, hogy mit esznek karácsony és újév között, pedig jobb lenne, ha azzal törődnének, mit esznek szilvesztertől karácsonyig...

 

.

 

Mit szólsz hozzá?

az utca - művészete...

Mit szólsz hozzá?