egészség – perc…

Árulkodó kézfejek

Régen az úri hölgyek nyáron és napközben is kesztyűt viseltek, hogy védjék kezük érzékeny bőrét. Van is ebben valami: a kezünkön éppúgy meglátszik a korunk, a környezeti hatások, vagy akár az életmódunk jellegzetességei, mint az arcunkon. Sőt, még jobban: amíg az arc bőrét át lehet szabatni, feszesíteni, plasztikáztatni, addig a kezünk nem hazudik.

Van, aki megismerkedéskor a másik kezét nézi meg először. A kezünk része a megjelenésünknek, befolyásolhatja a rólunk kialakított képet. Nem árt, ha különös figyelmet fordítunk az ápolására.

Védelem: kesztyű és krém

Kezünk bőrének legnagyobb ellensége a gyakori kézmosás, a hideg, száraz levegő, az erős napfény, a nem megfelelő szappanok használata, a különféle háztartási szerekkel vagy bizonyos kozmetikumokkal való érintkezés.

Kézmosásra természetesen szükség van, ám hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, mennyire szárítja a bőrünket a víz. Az sem mindegy, mivel mosunk kezet. Az erősen lúgos szappanok helyett válasszunk magasabb zsírtartalmú, bőrápoló anyagot is tartalmazó - például glicerines - szappant. A legjobb az lenne, ha minden kézmosás után használnánk hidratáló krémet. Ha ez nem is kivitelezhető napjában tizenötször, legalább este krémezzük be a kezünket! Időnként azt is megtehetjük, hogy miután egy zsírosabb krémet felvittünk a kezünkre, vékony pamutkesztyűt húzunk rá, hogy aztán az egész éjszaka rajta maradhasson és kifejthesse jótékony hatását.

Ha fizikai munka következtében megkeményednek az ujjbegyeink, vagy a tenyerünk bizonyos részei, fürdés után gyengéden reszeljük le a szaruréteget egy habkővel!

Ha valamilyen vegyszerrel van dolgunk, mindig húzzunk pamutbelsejű gumikesztyűt! (A pamut azért fontos, hogy beszívja az izzadságot, így a kesztyűben is könnyebb dolgozni.) Kerti munkákhoz egy régi, használaton kívüli bőrkesztyű is megteszi.

Hidegben mindig hordjunk kesztyűt! Ha mégis elgémberedtek az ujjaink, segíthet egy frissítő kézmasszázs, amely felélénkíti a vérkeringést.

Ami a körmöket illeti

A köröm ősszel és télen lassabban nő, így nincs szükség túl gyakori igazításra. Ez persze nem jelenti azt, hogy elfeledkezhetünk az ápolásáról! Vágás helyett inkább reszeljük, mégpedig a köröm növésével merőlegesen, lehetőleg egy irányban. A sarkok lekerekítését ne vigyük túlzásba! A vastag, repedezett körömbőrt nem szabad levágni! Ehelyett áztassuk fel, majd miután megpuhult, finoman toljuk vissza. Lakkozáskor először használjunk színtelen fedőlakkot, amely erősíti a körmöket. Azt is megakadályozza, hogy egy élénk színű körömlakk esetleg elszínezze a körmünket. Ezután vigyük fel a színes körömlakkot, lehetőleg minél vékonyabb rétegben. Az ecsetet a köröm közepére tegyük, hogy a lakk ne árassza el a körömágyat és a széleket. Csak ezután toljuk ki az ecsetet óvatosan a körmök széléig. Hosszanti ecsetvonásokkal dolgozzunk, megszakítás nélkül jussunk el a köröm szélétől a végéig. Ha elég gyorsak vagyunk, szép, egyenletes lesz a lakkréteg. Ha megszáradt, további egy vagy két réteget is felvihetünk a tartós színhatás érdekében. A színes köröm csak akkor szép, ha a lakkozás ép marad rajta. Ha megsérült, korrigáljuk!

Tanácsok

Sokan szenvednek attól, hogy az időjárástól függetlenül izzad a kezük. A természet patikájában található erre is orvosság: zsályából készítsünk erős főzetet, majd amikor már langyos, áztassuk benne a kezünket tíz percig!

A krumpli pucolástól sokszor megbarnul a kezünk. Az elszíneződés elmúlik, ha citromlével dörzsöljük be a kezünket.

Állítólag a krumpli főzővize csodát tesz a kézzel: egy kis áztatás után bőrünk puhává és bársonyossá válik.

(Egészségtükör)