formátum féle
2009.08.20. 12:12, magam2
minden ami érdekes lehet
tudtad...?
Kit, mit, miért ünneplünk, aug.20-án?
Egyszerűnek tűnik a kérdés, mégsem egyértelmű a felelet.
Mo-n megkülönböztetjük az állami és a nemzeti ünnepet, valamint az egyházi ünnepeket, melyeknek egy része munkaszüneti nap is, ilyenek a Húsvét hétfő, Pünkösd hétfő, november1, mint Mindenszentek napja, valamint, a karácsony, december 25-26.
Jelenleg kettő nagy nemzeti ünnepünk van, március 15-e és október 23-a, és egy állami ünnepünk, augusztus 20.
Egyházi ünnepeink egybeforrtak az emlékezés, a szeretet és megbékélés, a családi együttlétek, a keresztény vallásos emberek hitgyakorlásával. Nemzeti ünnepeink, forradalmi töltetségük, mozgalmasságuk, változó társadalmi megítéléséből is adandóan, a múltban és a jelenben is feszültséggel terhesek, emlékezések, egyes szélsőséges csoportokból indulatokat, a társadalomban politikai vitákat, hatalmi törekvéseket gerjesztenek.
Az államalapítás, Szent István király ünnepe talán az egyetlen, mely most már közel egy évezrede, igaz időnként kiegészülve, átalakulva, átfedve az eredeti szándékot, de megőrizte a történelmi ünnep tiszteletét és az ünneplés méltóságát. Az évszázadok alatt, az eredetileg tisztán vallási ünnep, főleg a Szent Jobb hazakerülésével, körmenetek kialakulásával egyre inkább népünnepélyé, országos eseménnyé, munkaszüneti nappá vált. Azzal, hogy 1949 – 1989 között a Magyar Népköztársaság Alkotmányának állami ünnepévé is tették augusztus 20-át, az ünnep, vallási kötödését igyekeztek tompítani, de hangsúlya nem csökkent. A hivatalos napirend után, a megrendezésre kerülő katonai bemutatók, vizi-légi parádék, az esti tűzijáték már a látványosság, családi programok eseményeivé, az idegenforgalom részévé is váltak napjainkban, szokásjoggá erősödtek. De mit nyújthat a ma emberének, egy ezeréves szentavatási ceremónia emlékezése, felidézése?
Valószínűleg mindenkinek mást és mást. Nekem, jogrendet, törvényességet, az állami létünket, a magyar nemzet fennmaradását. Egy kemény, véreskezű, de reálpolitikusnak, vezetőnek kiváló, népének, nemzetének sorsát szívén viselő államfő, I. István királyunk tiszteletét, kinek diktatórikus hatalomgyakorlása, abban a korban szükségszerű volt, beleértve a kötelező és erőszakos vallásalapítást és térítést is.
A gondolati tiszteletadás lerovása után, mindenkinek kívánok jó szórakozást, kellemes időtöltést és pihenést a nap eseményeihez, rendezvényeihez.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Súgó