Mint oly sok mást, a papírpénzt is Kínában fedezték fel: az emberek már a X. században rájöttek, hogy a kormányzat által kibocsátott súlyos vaspénzek helyett könnyebb kézzel írott elismervényekkel boldogulni.
Európában az 1600-as években tűnt fel, szűkebb térségünkben a hétéves háború (1756-63) finanszírozására használták először. Az első önálló magyar papírpénzt az 1848-49-es szabadságharc idején bocsátották ki.
A profi színes fénymásolók, nyomtatók világában a jegybankok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a pénzeket ne lehessen illegálisan sokszorosítani, és ezért a biztonsági elemek garmadával látják el a bankjegyeket.
A bankjegyeknek már a papírjuk is különleges: míg a normál papír növényi rostokból nyert cellulózból készül, a pénzekhez gyapotrostot használnak. Ennek köszönhető, hogy a sok hajtogatás, gyűrés, esetleg mosógép-kaland után is forgalomképesek maradnak.
A bankjegypapír gyártása
A bankjegypapír gyártása során háromféle biztonsági elemet alkalmaznak: vízjelet, biztonsági szálat és jelzőrostokat. A vízjel akkor rajzolódik bele, amikor a nedves, híg papírmasszából egy szita felületén létrejön a papírlap. A vízjel rajzolata a szita síkjából hol kidomborodik, hol bemélyed, így egyes helyeken több, máshol kevesebb papíranyag rakódik le. Ahol kevesebb a lerakódott anyag, ott száradás után a papír a fény felé tartva világosabb tónusú.
A biztonsági szálat a papírlap kialakulásával egyidőben ágyazzák a papír anyagába. Bár fémszálnak szokás nevezni, valójában különleges bevonattal ellátott műanyagszál. Felületére mikroírással írt szöveg kerül.
A jelzőrostok a papír rostanyagába kevert 3-4 mm hosszúságú szálacskák, melyek természetes fényben nem láthatók. UV-fényben azonban előtűnnek; kék, zöld és piros színben fluoreszkálnak.
A bankjegypapír jellemző tulajdonsága mindezeken túl, hogy nem tartalmaz optikai fehérítőt, azaz ha UV-lámpa alá tesszük a normál papírokkal ellentétben nem lesz kékesen derengő erős fehér, hanem sötét marad.
Nyomtatással kialakított biztonsági jegyek
A bankjegyek nyomtatása is különleges folyamat, háromféle nyomdai eljárást (sík-, magas- és metszetmélynyomtatást) is alkalmaznak.
A nyomtatás során a bankjegyekre kerülő biztonsági elemek a következők: mikroírás; illeszkedőjelek; a csak nagyítóval látható rejtett képek; a csökkent látóképességűeket segítő azonosító jelek; nyomatok különleges optikai tulajdonságú festékkel, amelynek köszönhetően a rátekintés szögétől függően változik a bankjegy színe; holografikus hatású fémcsík, és végül az UV-fény alatt fluoreszkáló nyomatok.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Súgó