településeink...

Aba nagyközség Fejér megyében, az Abai kistérség székhelye. Az ország egyetlen nagyközségi rangú kistérség székhelye.

Fekvése

Székesfehérvártól 20 km-re dél-délkeletre, az Abai kistérségben, a Mezőföld északi részén található.

Megközelíthetősége

• Vonattal a MÁV 45-ös számú Sárbogárd–Székesfehérvár-vasútvonalán érhető el. A településnek közös vasútállomása van Sárkeresztúrral - a település központjától messze; és még két megálló Bodakajtor-Felsőszentiván, illetve Belsőbáránd (Abához tartozó, a falutól északra fekvő puszták, településrészek).
• Autóval a 63-as másodrendű főúton lehet megközelíteni, de Soponyával és Seregélyessel is mellékút köti össze.

Története

A település Sárkeresztúrral közös állomásépülete

Aba vagy Bes(e)nyő a Sár-vidéki besenyők legfelső telepe volt. Bögöd azon része, amely ma Felsőszentiván puszta nevet visel 1192-ben délkeleten a besenyőkkel, illetve falujukkal volt határos. Hogy a falu mióta viseli az Aba nevet erre pontos adat nincs.

1298-1300 körül István országbíró egyik embere volt egy Aba nevű besenyő.

1361-ben Abai András királyi emberként van említve.

Településrészei közül Bodakajtort 1448-ban említik először, Kajtorként, Belső- és Külsőbárándot 1465-ben, Bárándként

Bögöd (Sár) 1192-ben, Bugud néven van említve. A fehérvári vár és a Monoszló nemzetség birtoka volt.

1192-ben, III. Béla idejében a Monoszló nemzetségbeli Fulbert fia Gergely halála után Macharius comes (ispán) kapta és határát leiratta: A határjárás Bögöd délkeleti szélén a három Sár folyót délnyugat felé átszelve Soponya falu alá ért, s csak ezután északnyugat felé fordulva jutott a Sárvíz szigetére.(Az 1925-ös térképen ma Felsősárréti mj.), majd Csősz-höz, ahol újra az északkeleten fekvő part felé fordult; e határjárási adatból kiderül, hogy a körülírt föld a mai Felsőszentiván pusztának felel meg, s csak az ettől északnyugatra fekvő Bögöd várfalu őrizte meg a Bögöd psz. nevet. A délkeleten szomszédos "Besenyő" falu a mai Aba.

1231-ben Monoszló nemzetségbeli Miklós és Tamás comes Bögöd néven, 1237-ben pedig Tamás bán fiai Tamás és Gergely Sár néven osztják ketté. 1247-ben a fent említett Miklós András nevű fia örökségül kapott bögöti birtokát 5 szabadossal együtt eladta Tamás fia Tamásnak.

1270-ben a Monoszlaiak osztozásakor a birtok Péter fia Péternek jutott. 1294 előtt vásárlás útján Bögöd -öt a Tengerdiek szerezték meg. 1294-ben Tengerdi Miklós fiai tartozékaival együtt elcserélik a fehérvári káptalannal.

Ma két puszta Aba határában északnyugaton: Szentivány (puszta) és Felsőszentiván.

1543-ban török hódoltság alá került.

1559-ben I. Ferdinánd Cseszneky Mihály és Baranyai Balázs várpalotai fővitézeknek adományozta.

A tizenöt éves háború idején elpusztult, a 17. században települt be újra. A 18. század végétől már iskolája is van. A lakosok aktívan részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban.

A 19. század végére a falu már vasútállomással, postával, csendőrőrssel és tűzoltóegyesülettel is rendelkezik, lakosainak száma 1900-ra eléri a 3500-at. A két világháború között tovább fejlődött.

A település sokat szenvedett a II. világháború alatt. 1945. március 21-én a szovjet csapatok elfoglalták. A hosszú és súlyos harcok következtében 165 lakóház lakhatatlanná vált, és mindkét templom komoly károkat szenvedett.

A háború után a község újra fejlődésnek indult.

Nevezetességei

Katolikus templomát 1756-ban a Szentháromság tiszteletére szentelték. Építészeti különlegessége, hogy háromszög alaprajzával és részletmegoldásaival (hármas elrendezésű ablakok, falképek) is a Szentháromságot jelképezi. Valószínűleg Paul Hatzinger linzi építész műve. A kupola falképe 1756-ban, a főoltár és a szószék 1764-ben készült. 1846 után hajóval és toronnyal bővítették. Harangjait Szlezák László öntötte. Orgonáját 1940 körül Fittler István készítette Berente számára, 1963-ban helyezték át Abába. A templomot és a plébániát 1700 után a székesfehérvári ferencesek, 1746-tól pedig a jezsuiták gondozták.

Régészeti emléke egy 7,5 cm x 3,5 cm-es, bizánci típusú bronz mellkereszt-ereklyetartó előlapja domborművesen öntött ábrázolással. A függőleges szárvégződések kissé kiszélesednek, a vízszintesek keskenyednek. Az öntvény nagyon vastag, durva, hátoldalán alacsony peremmel. A korpusz alig formált. A függőleges keresztszáron alul és fölül egy-egy mellkép, a vízszinteseken egy-egy fej. A kereszt tetején és alján egy-egy fül a csuklós záródású hátlaphoz erősítésre. Egy bizánci mellkereszt valószínűleg helyben készült 11-12. századi utánzata. 1922-ben vétel útján került a székesfehérvári Szent István Király Múzeumba. Lelőhelyként Felsőszentiván-puszta bogodi dűlőjét jelölték meg, ahol középkori falu nyomai látszottak.

Minden évben a Pünkösd utáni hétvégén péntektől vasárnapig tartanak az ún. Aba napok, melyen kulturális rendezvényeket tartanak.