formátum fele
2021.09.23. 08:10, magam2
minden ami erdekes lehet
településeink…
Kálló
Kálló község Nógrád megyében, a Pásztói kistérségben.
Fekvése
Aszódtól 15 km-re, a fővárostól 55 km-re fekvő település. Megközelíthető közúton az M3-as autópályán Bagnál letérve Aszódon, Kartalon, Versegen keresztül.
Története
Kálló (Pisk-) Árpád-kori település. Nevét 1246-ban említette először oklevél Pithcalonéven és már ekkor egyházas hely volt.
Kálló település a váci püspök birtoka volt.
1242-ben délnyugaton határos volt Dengeleg régi területének, a mai Erdőtarcsa helyén fekvő részeivel.
A Török hódoltság alatt; 1562-1563-ban Khalil török tiszt hűbérbirtoka volt, akinek halála után, 1565-ben Jusszuf zászlótartó kapta. 1633-1634-ben a váci nahije községei között sorolták fel, hat adóköteles házzal.
1715-ben 12 magyar, 1720-ban 23 magyar és három tót háztartást vettek itt fel. 1848-ig a váci püspökség birtoka volt, de 1826-ban a báró Podmaniczky és a gróf Teleki családok is birtokosai voltak, a 20. század elején pedig a váci püspöknek és gróf Wilczek Frigyesnének volt itt nagyobb birtoka.
1849-ben nagy kolera járvány pusztított a településen, melynek 151-en estek áldozatul, majd 1866-ban ismét fellépett és ekkor 134 halálos áldozata volt.
A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.
1910-ben 2306 magyar lakosa volt. Ebből 2192 római katolikus, 55 evangélikus, 52 izraelita volt.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei
Római katolikus temploma - a régi templom helyén 1805-1811 között épült.
Falumúzeum
Szent István szobor
