településeink...

Akasztó

Akasztó község Bács-Kiskun megyében, a Kiskőrösi kistérségben található meg.

Fekvése

Akasztó község a Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun megyében, a dunaföldvári hídtól 25 km-re, az 53-as főút mentén fekszik. A legközelebbi városok Kiskőrös (10 km) és Solt (20 km). A legközelebbi vasútállomás Csengőd (Kb. 7 km, a Budapest–Kelebia-vasútvonalon.)

Története

A hagyomány illetve anekdoták szerint a község neve onnan ered, hogy a rossz utak miatt az átutazók a kerékakasztó sár miatt nem tudták útjukat folytatni. Más feltételezés szerint a falu egykori földesurának pallosjog-kiváltságáról kapta a nevét.

A település több mint 700 éves, de már két évezreddel ezelőtti időből is találtak az Akasztóhoz tartozó Döbrögec-pusztán tárgyi emlékeket, az i. sz. 91-ből származó római kori Victoria szobrot. Nevét először 1278-ban IV. (Kun) László oklevele említi. Századokon át királyi birtok volt, a török hódoltság idején szinte teljesen elpusztult.

Az 1700-as évektől szlovákokkal települt újra, akik a század végére teljesen elmagyarosodtak.

Természeti adottságait tekintve a homok és szikes talajok váltakozása jellemzi a termőföldet. A végtelenül szorgalmas lakosság a Homokhátság nehéz körülményei ellenére is megtalálta boldogulását. A megszelídített homokon virágzó szőlőtermesztés alakult ki, melynek köszönhetően a környező településekkel együtt az utóbbi évitzedekben dinamikusan fejlődött. Ez a fejlődés egyértelműen érződik a meglévő fejlett infrastruktúrán. A mezőgazdasági termelés fő gerincét képező szőlőtermesztés a 6900 hektár összeterületből 800 hektáron folyik, melyből 700 hektár a termő, a többi termőre váró ültetvény. A 90-es évektől létrejött borászati vállalkozások megélhetési lehetőséget biztosítanak számos embernek.Legjelentősebbek közé tartozik a Bognár-vin pincészet és a Kiskun-vin Kft. Több pincészet a kialakuló borturizmus fogadására is kiválóan alkalmas. Az állattartást jellemzően a juhtenyésztés képviseli, de az utóbbi években újra előtérbe került az ősi hagyományos szarvasmarha fajták tenyésztése is, melyek területeink jelentős részét borító szikes puszták legeltetésére alapoztak. Az ember nagyszabású tájátalakító tevékenységének szomorú eredményeként a szárazföldi vizes élőhelyek, folyók, tavak kiterjedése mára drasztikusan lecsökkent. A vizes élőhelyek jellemző tipusai Akasztón a szikes tavak. Ezen élőhelyek nemzetközi jelentőségű vonuló, pihenő és fészkelőhelyei a lúd, a réce és egyéb vízimadár fajoknak. A Kiskunsági Öntözőcsatorna országosan kedvelt horgászvíz, mely igazi látnivalót jelent a csendet, a vizet és a szabadság érzését maradéktalanul élvezni akaró természetkedvelő idelátogatóknak. Az elmúlt években jelentősen megnőtt azok száma, akik a táji értékeket fontosnak tartva Akasztót választották kikapcsolódásuk színhelyéül. A település fejlett infrastruktúrájával, teljes közművesítettségével minden alapvető szolgáltatást biztosít. Évek alatt nőtte ki magát a több száz hektáros romantikus szépségű halastórendszer, melynek egy része turisztikai célokat szolgál, 2004 tavaszán pedig megnyitott a strand fürdő is. Az itt tenyésztett "sziki" pontyok egy része a helyi halászcsárdában várja az idelátogató ínyenceket.

Nemzetiségi megoszlás

2001-ben a község lakosságának 94,2%-a volt magyar, 0,7%-a cigány, 0,1%-a román.

Felekezeti megoszlás

A település lakói közül 2001-ben 82% volt római katolikus, 4,9% evangélikus, 2% református, 0,1% görög katolikus. Más egyházhoz vagy felekezethez tartozott a település lakóinak 0,3%-a, míg 2% nem tartozott valláshoz vagy felekezethez. A lakók 8,7%-ának világnézete ismeretlen.

Nevezetességei

• Római katolikus templom (épült: 1744, átépítve: 18. század közepén)
• A templom előtti téren álló két világháború áldozatainak hősi emlékműve[1]
• Döbrögec pusztán 1965-ben előkerült római kori régészeti lelet (Viktória bronzszobra, Nemzeti Múzeum)
• Stadler Stadion[2]
• Akasztói Horgászpark
• Szeptember második hétvégéjén Mária-napi búcsú és szüreti bál
• Minden év májusában megrendezett országos western lovaglóverseny
• Minden év júliusában Sziki Napok
• Halascsárda és horgászpark, fürdési lehetőséggel is

Külterületei

A településhez az alábbi külterületek tartoznak, ezek összlakossága 2001-ben 56 fő volt.

• Döbrögec
• Kígyóshíd