A Magyar nyelv értelmező szótára szerint a gúzs „párolással hajlékonnyá tett, szívós ágból, illetve szalmából vagy kenderből, ritkábban bőrből csavart kötél”.
Vannak még egyéb jelentései is, így gúzsnak nevezik a ladikon az evező rögzítésére szolgáló kenderkötélből készült gyűrűt, a lószőrből és csepűből font béklyót, valamint azt a vaskarikát, amellyel a lőcsöt, illetve a vendégoldalt a szekér oldalához fogatják.
A gúzsba kötés szempontjából főleg az első jelentés érdekes. Hajdanában a katonaságnál büntetésként alkalmazták a gúzsba kötést: a vétkes jobb karját gúzzsal a bal lábszárához rögzítették, ezáltal tehetetlenné és nevetségessé is vált.
„Gúzsba kötni” átvitt értelemben azt is jelenti, hogy mozgási, cselekvési szabadságától, fejlődési lehetőségeitől megfosztani, szellemi képességei kifejtésében akadályozni valakit.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Súgó