formátum féle
2009.11.08. 12:24, magam2
minden ami érdekes lehet
egyperces...
S. István, másodéves főiskolai hallgató, a Műszaki mechanika viszgára készülődve kora délután óta a számítógép előtt görnyedt. Kedvencét, a Gettóháború 2-t játszotta. S. István pár száz óra alatt profi gyilkológéppé fejlesztette magát. Egyformán jól bánt késsel, lőfegyverrel vagy robbantóeszközökkel, de puszta kézzel is életveszélyes volt.
Szokása szerint nem ejtett foglyokat. Épületről épületre haladva tisztította meg a környéket, míg végül három órányi öldöklés után egy vállról indítható, zsákmányolt rakétával az utolsó ellenséges gócot is felszámolta. Feladatát sikeresen végrehajtva, elégedetten összegezte a statisztikákat.
S. István csak ekkor vette észre, hogy érthetetlen tévedésből a Hungaristák helyett a Magyarirtók bandájához csatlakozott.
“A rohadt életbe”, meredt megkövülten a képernyőre, mint aki nem akar hinni a szemének. Aztán egyszerre mégiscsak megnyugtatta a hirtelen rátörő felismerés: „végtére is mindegy, kire lő az ember”.(FM)