Mitől függ, hogy valamit pirosnak vagy vörösnek nevezünk, azaz mi a különbség a két szín között?
A magyarban a pirost és a vöröst (verest) szinonimaként használjuk. Bár majdnem ugyanazt a színt jelölik, van köztük különbség, ami leginkább a szóösszetételekből tükröződik vissza.
A piros világos és üde, a vörös viszont mély árnyalatot jelöl. A piros is sokféle lehet: élénkpiros, cseresznyepiros, paprikapiros, pirospozsgás vagy pipacspiros. A gyerekek tárgyai (labda, ceruza, ruha) mindig pirosak, csakúgy mint a magyar zászló is piros-fehér-zöld. A népdalokban is piros az arc, csakúgy mint a gyümölcsök (alma, eper). Sportban a csapatok meze szintén piros színű. A piros tehát kedves, szelíd, könnyed összetételekben jön inkább elő.
A vörös/veres szó a vér származéka, így nem csoda, hogy jelzős szerkezeti is súlyosabb, nagyobb érzelmi töltetű jelenségekre utalnak. A vörös harcias és erotikus: ez tükröződik vissza a vörös csillagból, a vörös hadseregből, a vörösingesekből, a vörös félholdból, a Vöröskeresztből illetve a vörös lámpás negyedből, a vörös rózsából vagy a vörös démonból. Ugyancsak vörös a naplemente és a bor.
Természetesen a vörösnek is több árnyalata létezik. Hogy csak néhányat említsünk példaként: rőt, bronzvörös, kárminvörös, tűzvörös, bíborvörös, skarlátvörös, téglavörös vagy vérvörös.
A színekkel foglalkozó tudományok (optika, színmérés, színelmélet, vegyészet) szinte kizárólag a vörös szót használják.