A magyarhoz hasonlóan több más európai nyelv is a bölcsességgel hozza összefüggésben a többnyire 18 év után kinövő hátsó fogakat. Így például a bölcsességfog angolul wisdom tooth, németül Weisheitszahn, hollandul verstandskies, norvégül visdomstann, svédül visdomstand, franciául dent de sagesse, spanyolul muela del juicio vagy muela cordal, olaszul dente del giudizio, lengyelül zęby m±dro¶ci, oroszul зубы мудрости, észtül pedig tarkusehammas.
Mintául valószínűleg minden esetben a latin dens sapientiae szolgált, amelyben a sapientia jelentése bölcsesség. A latin szó egyébként a görög sophronisteres tükörfordítása, amelyet Hippokratész vezetett be.
A bölcsességfog elnevezés azzal áll összefüggésben, hogy ez a fogunk csak többnyire 17-25 éves kor között nő ki, azaz felnőttkorban, amikor már feltételezhetően bölcsek is vagyunk, vagy mindenesetre bölcsebbek, mint a többi fogunk kinövésekor.
Érdekesség, hogy a török elnevezés konkrétan utal a kinövés időpontjára: 20 yaş dişi (a 20. év foga).
A bölcsességfog egyébként az emberek többségénél nem vagy csak részben tör át az ínyen, így a rágófunkcióban nem vesz részt.