2016.08.01. 07:37, magam2
olvasó - sarok...
HATÁR Győző
A KARKASSZBAN
A London élő, de a
moderm magyar
irodalmi kultúrában
otthonos Határ Győző
nemcsak
mennyiségileg, de
műfajilag, műnemileg
is szinte
beláthatatlanul gazdag
életművével egyelőre
még mit sem tudott
kezdeni az
irodalomtudomány. Az
emberiségkölteménytől a Faust típusú emberiségdrámá
ig, a nagyregénytől a klasszikus veretű kompozíciókig,
a neoavantgárd versektől a blődliig, a versprózától a
bökversig, a teológiai-filozófiai értekezéstől a
pornográfiáig ívelő életmű igazi összefüggései,
egyetlen hatalmas, nem életgyónásba, hanem
"világgyónásba" való összefogása talán most történt
meg először, az A Karkasszban című egészen sajátos
összeállítású kötetben. A nagyalakú, több mint
hatszáz oldalas kötet elsősorban verseket tartalmaz,
ám nem válogatott kötet a szó megszokott
értelmében. Régi és egészen új darabok egyaránt
találhatók benne, megtűzdelve a nagy drámákból és
prózákból ki- és átvett darabokkal, álomleírásokkal
(ezek mintegy a regény- és novellaíró Határ Győzőt
képviselik), életrajzi vallomások beillesztésével mint
önkommentárokkal ellátva. Sorrendjét tekintve
többszörösen felforgatja az időrendet, annál
pontosabban látszik tükröztetni azonban az életmű
egészét átszövő szálakat, törekvéseket, meghódított
csúcsokat és vállalt töredékességeket. Csodálatos
dzsungel a kötet, amelyben sokadszori olvasásra is
csak eltévedni lehet, ám a művek (Pók az ökörnyálon;
Hullakabaré; Kárvallás; Szerelemvallás; Hitvallás;
Darázsduruzsolás; Gyűlölet rákája;Szabad lengés;
Kiéneklés; Napláng; A Karkasszban; Színpadi líra)
önmagukban is elbűvölők, teljes élményt nyújtók. És
ez az élmény csak fokozódik, ha valaki a már igen
sokszori újraolvasás nyomán ráérez a mélyebb
összefüggések, egymásra rímelések titkos vonalaira és
menetrendjére. A hang, a poétika sokszor
meghökkentően ismerős, a nagy magyar líra (és
próza) motívumai, toposzai, elemei bukkannak fel újra
meg újra, máskor viszont elképesztően egyéni, eredeti
és hasonlíthatatlan a produkció, megint máskor
elidegenítően durva és elutasító, ismét máskor
behízelgően kedveskedő.
- Határ Győző lírai, epikai, drámai, filozófiai, esztétikai
és mitológiai opusainak, autonóm rendszerű
"szigettengerének" "visszahonosítása" az elmúlt
évtizedben történt és történik, s az alkotót Kossuth-
díjjal is kitüntették. (Legeza)