tudni illik,hogy mi illik...

 Színházban

A szórakozás színvonalas lehetőségeihez tartozik a színházlátogatás és a hangverseny meghallgatása.

Illő már a ruházattal kifejezni, hogy tiszteletet adunk a megjelenőknek és a szereplőknek. Az előadásra szép és ízléses ruhában illik érkezni. "Nagyestélyi" elfogadott az operaelőadásokon, premier előadások alkalmával. A hölgyek általában ünnepélyesebben öltöznek fel egy többfelvonásos, egész estes darabhoz mint egy egyfelvonásoshoz vagy vígjátékhoz. A férfiak lehetőleg fekete, vagy sötét öltönyt viseljenek, hozzá fehér inget. Nyáron világos árnyalatok is elfogadhatók.

A nézőtérre a férfi lép be elsőként, hogy megkeresse a jegynek megfelelő helyeket. Kimenetelnél természetesen fordított a sorrend.

Ha középre váltottunk jegyet ne várakozzunk az előcsarnokban, hanem menjünk be minél hamarabb és foglaljuk el a helyünket. Illetlen dolog az előadás kezdetén mindenkit felállítva a helyünkre jutni. Ha mégis később érkezünk kérjük meg az ülőket, hogy engedjenek be, és ezt köszönjük is meg. A leülésnél szintén a férfi segítsége jellemző. A szék ülőkéjét le kell hajtania a férfinak és meg kell várni, amíg a hölgy kényelmesen elhelyezkedik, és csak aztán lehet leülnie a társ bal oldalán. Természetesen, ha a másik hely jobb kilátást biztosít illő felajánlani a társaság hölgy tagjának. Karunkat lehetőleg úgy helyezzük el, hogy ne zavarjuk a szomszédokat.

A színházi távcső az előadás részleteinek megtekintésére szolgál és nem az esetleges ismerősök felkutatására, vagy mások bámulására.

Az előadás megkezdésekor tegyük félre a cukros zacskókat, ne dúdoljunk akármilyen ismerős is a zene. Előadás alatt ne magyarázzuk partnerünknek a darab fejleményeit. Ez zavarja a körülöttünk ülőket.

Ha tetszik, amit látunk nyugodtan tapsolhatunk. A taps nem ok a zajongásra, a fütyölésre, a dobogásra.

A színház nézőtere nem a legkényelmesebb pihenőhely. Ezért szünetben mozgassuk meg végtagjainkat és menjünk ki a folyosóra, vagy fogyasszunk el egy üdítőt a büfében. Nyújtózkodni nem illik sem a teremben, sem a folyosón.

Ha az előadás a vége felé közeledik, nem kell rögtön készülődni, zajongani és a ruhatári sorra gondolni. Nyugodtan várjuk meg a végét, és a művészeknek járó tapsot ne halasszuk el.

Az est igazán akkor lesz emlékezetes, ha a ruhatárnál is, tűrelmesen várakozunk és az illemnek megfelelően.

A hangverseny hasonló szabályokkal zajlik ezért erről külön nem beszélünk.