egészség – perc…

Óvatosan az altatókkal!

A krónikus elalvási nehézségek, illetve úgynevezett átalvási zavarok tízből legalább hat embert érintenek.
Mint az utóbbi évek orvosi kutatásai bizonyítják, a krónikus alvászavarok hajlamosítanak a különféle betegségek, például a magas vérnyomás vagy a cukorbaj kialakulására. Az utóbbi évek tudományos vizsgálatai azonban arra is rávilágítottak, hogy az álmatlanság ellen használt altató tabletták rendszeres szedésének is komoly fizikai és pszichés egészségkockázatai vannak.

Miért árt, ha használ?

Nemrégiben a Kaliforniai Alvástudományi Központ kutatói publikálták az e témában végzett vizsgálataik következtetéseit. A tudósok majd 11 ezer, rendszeresen altatót szedő és 24 ezer, ilyen szerrel nem élő, 50 év körüli páciens egészségi állapotát követték nyomon két és fél éven keresztül. A vizsgálatok igazolták, hogy nem alaptalanok azok a – másfelől is alátámasztott – állítások, miszerint a korai halálozási kitettségük nagyobb azoknak, akik rendszeresen szednek altatót, mint azoknak, akik ritkán vagy egyáltalán nem élnek ilyen pótszerekkel.
Az altatókat szedő horkolók, az elhízottak, a különféle keringési zavarokban érintettek naponta kockáztatják az életüket, mert náluk az éjszakai alvás közben gyakran lép fel alvási apnoé (légzéskimaradás), amely az altatószerek hatására gyakoribbá és hosszabbá válik. A légzési szünetek a szervezet oxigénellátottságát oly mértékben csökkentik, hogy akár hirtelen szívhalál is felléphet. 
A kutatások nyomán azonban az is kiderült, hogy az altatószerek tartós szedése a daganatos betegségek kialakulásának esélyeit is növeli. Ennek okát már 1931-ben dr. Otto Warburg, a kétszeres Nobel-díjas rákkutató azzal magyarázta, hogy a folyamatot „a testi sejtek normál légzésének oxigénhiányos légzéssé válása” idézi elő. 
Egyébként a legújabb kutatások szerint a nyolc leggyakrabban használt altató közül a legveszélyesebbek a zoldipem és a temazepam hatóanyag-tartalmú készítmények.

Ha nem jön az álom

Amennyiben hetekig küszködsz alvászavarral (elalvási vagy átalvási nehézségekkel), fordulj orvoshoz. Az alvászavar gyakran valamilyen betegség társult tünete, tehát a probléma okát csak alapos kivizsgálással lehet kideríteni.

Ha a vizsgálatok igazolják, hogy semmilyen szervi ok, szervezeti működési zavar nem áll az alvási problémáid mögött, ám azok már krónikussá váltak, a gyógyszerszedés helyett inkább próbálkozz életmódváltással. Próbálj azonos időben lefeküdni, este hat után már ne egyél megterhelő ételeket, ne igyál koffeintartalmú italokat, ne tornázz, ne végezz fokozott fizikai aktivitást kívánó, illetve érzelmileg, szellemileg megterhelő tevékenységeket, próbálj ráhangolódni a nyugalomra.

Ha alvási zavaraidat mégsem sikerül rendezned, fordulj orvoshoz. Csak az általa javasolt altatót szedd, mégpedig az előírt mennyiségben. Önmagadtól soha ne emeld az adagot, ha nem találod elég hatékonynak a készítményt, konzultálj az orvosoddal, aki vagy emeli a dózist, vagy más hatóanyag-tartalmú altatót ír fel.

Ha egyidejűleg más gyógyszereket is szedsz, és az altató szedését követően vagy felébredés után szédülsz, álmossággal küszködsz, fáj a fejed, hányingered, hasfájásod támad, újra keresd fel az orvosodat.

Mielőtt az első altatótablettát beveszed, olvasd el a gyógyszer szedésével és lehetséges mellékhatásaival kapcsolatos betegtájékoztatót.

Hatás, sok mellékhatással

Az altatók tartós szedésekor – hatóanyag-tartalmuktól, vagyis attól függően, hogy milyen vegyületet tartalmaznak, milyen hatásfokkal működnek – különféle súlyosságú gyógyszer-mellékhatásokkal kell számolni. Enyhe, de zavaró tünet lehet a savtúltengés, a nappali álmosság, ám már életminőség-rontónak számítanak a rövid távú koncentrálási és memóriaproblémák, a reflexek tompulása, a munkateljesítmény romlása, a kedélyhullámzás, a nyugtalanságérzet, a szorongás, illetve a depresszió. További és egyáltalán nem elhanyagolható mellékhatásként azzal is számolni kell, hogy az altatószerek hatóanyagai más, alkalmilag vagy folyamatosan szedett gyógyszerek felszívódását, hatásosságát hátrányosan befolyásolhatják.
Ugyancsak nemkívánatos hatásként kell számolni az ún. pszichés kötődéssel (szerfüggőséggel), amely a hosszú ideje altatókon élőknél csakúgy kialakul, mint a drogozóknál vagy az alkoholistáknál. Ennek kialakulásában a pszichés tényezők mellett – vagyis hogy valaki az éjszakai alvását már csak úgy látja biztosítottnak, ha beveszi a megszokott adagját – az is szerepet játszik, hogy a szervezet megszokja a hatóanyagot, és egy idő után meg is követeli a maga napi adagját. Amint azonban az altató vegyületei kiürülnek a szervezetből – ez a középhosszú és rövid hatásfokú készítményeknél akár már a reggeli ébredés után egy-két órával is bekövetkezhet – hiányérzet jelentkezik. 
Az addiktológusok (a szenvedélybetegségek, függőségek kezelésével foglalkozó orvosok) már ezt is megvonási tünetnek nevezik, amely nyugtalanság, hangulathullámzások, rossz közérzet formájában nyilvánulhat meg. Aki már rászokott az altatók szedésére, gyakran a „kutyaharapást szőrével” elgondolás alapján emeli az adagját, vagy nyugtatókkal, egyéb alvászavar elleni – vény nélkül kapható – készítményekkel is megpróbálkozik éjszakai alvása biztosításának érdekében. Az önkezelésnek ez a módja kifejezetten kockázatos, akár életveszélyes is lehet. A több helyett inkább a kevesebb, majd a leszokás felé kellene venni a terápia irányát. 
Ezért is javasolják a doktorok, valamint alvásmedicinával (az alvászavar okaival és gyógyításával) foglalkozó szakorvosok az altatókról való „leválást”, mégpedig a fokozatosság elvének szem előtt tartásával. Aki ugyanis hirtelen, egyik napról a másikra hagyja abba a szedésüket, annál a drog- vagy az alkoholelvonáshoz hasonló, kínzó testi (hányinger, izomgörcsök, fejfájás, szédülés) és lelki (szorongások, pánikrohamok, depresszió) tünetek léphetnek fel. Ezeket legbiztosabban orvosi segítséggel (vagyis a leszokás fokozatos ütemezésével, megtervezésével) lehet megelőzni.

Jó, ha tudod!

Ha nehezen jön álom a szemedre, a gyógyszerszedést mindig 20-30 perccel a lefekvés előttre időzítsd. Az altató bevétele után próbálj ellazulni, már ne fogj semmilyen tevékenységbe, tehát ne tornázz, ne telefonálj, ne nézz, ne olvass krimit, tartózkodj mindentől, ami érzelmileg vagy szellemileg felzaklat, és a szexet is inkább hagyd reggelre.)

A gyógyszer csak a bevétele utáni egy-másfél órával kezd hatni.

Altató szedése mellett kifejezetten veszélyes alkoholt fogyasztani!

A vízhajtók vagy egyes, az agyi vérkeringést fokozó szerek is elalvási nehézségeket okoznak, azért ne este szedd be őket.

Az altató mellett egyidejűleg tilos – és akár életveszélyes is lehet –  nyugtató hatású gyógyszert, sőt más, vény nélkül kapható, alvást elősegítő szereket szedni. A lehetséges gyógyszer-kölcsönhatások következményeként lelassulhat, majd teljesen le is állhat a légzésed.

Ugyancsak a veszélyes kölcsönhatások kockázata áll fenn, ha az altató mellett szorongásoldót, köhögéscsillapítót, erős hatású (opiátokat tartalmazó) fájdalomcsillapítót, allergia elleni, antihisztamintartalmú gyógyszert szedsz. Alvászavaraidról mindig tájékoztasd a házi- vagy kezelőorvosodat, aki az akut vagy krónikus betegséged ismeretében ad tanácsokat a problémák elhárítására.

Ha legalább egy éve folyamatosan szedsz altatót, ám – a kockázatok ismeretében – szeretnéd elhagyni, konzultálj az orvosoddal. Ezt a gyógyszert csak lassan, fokozatosan szabad elhagyni. Az ütemezést – (milyen időközönként, mennyivel kell csökkenteni a napi dózist a nulláig), illetőleg a megvonás módját (pl. azt, hogy a régen szedettet átmenetileg fel kell-e váltani egy korszerűbb, könnyebben elhagyhatóval) – az orvosnak kell eldöntenie.

(T. Puskás Ildikó)