A települést 1277-ben említik először Redemec néven. Ez magába foglalta a mai Alsóregmec, Felsőregmec és Vily falvakat. 1386-tól hívják Alsóregmecnek.
A Rákóczi-szabadságharc idején a falu elnéptelenedett, majd szlovák és ruszin nemzetiségűekkel települt be újra. 1883-ban Abaúj vármegyétől átkerült Zemplénhez.
Kazinczy Ferenc a községben töltötte gyermekkorát, itt volt szüleinek lakhelye és birtoka. 1767-ben és 1768-ban szülei házánál tanulta a latin és a német nyelvet. 1784-ben pesti törvénygyakorlatát befejezve ide költözött vissza anyjához, itt tartóztatták le 1794. december 14-én a Martinovics-féle mozgalomban való részvétel vádjával. A községről „Pályám emlékezete” és „Fogságom naplója” című munkáiban ír.
Népcsoportok
A településen a lakosság 99%-át magyar emberek alkotják. Ezenkívül 9 szlovák és 1 cigány is él a településen.