jó éjt...

Ha érdemes - ha nem


Ma sem volt könnyű élni.
Nem lesz könnyű sosem.
De érdemes volt! - s mindig
érdemes lesz, - hiszem.

Nehéz - s el kell fogadni,
ki szemben áll velünk,
s azokat elviselni
kikkel menetelünk.

Ütésük úgy eltűrni,
hogy meg se tántorodj:
- a túloldal ne lássa,
mint hull szét táborod.

Emelni, vinni vállon,
ki gyenge s már kidől;
s mert rá is jut erődből,
ledöfne - úgy gyűlöl.

Naponként mosolyogni,
kínban, azok között,
kik összefenik szemük
egy jó szavad mögött.

Menni velük - már régen
nem értük! - Csak azért,
mert e sereg iránya
valami célt ígért.

Velük és ellenükre,
annyi közt egyedül,
- vívni, mégis azért, mi
csak együtt sikerül:

- mindez ma sem volt könnyű,
- s nem lesz könnyű sosem -
de törvény s vállalt sors ez,
ha érdemes - ha nem.
(Váci M)

őrző - védő szolgálat...

tudni illik, hogy mi illik...

Sporteseményeken

A sport szép és hasznos dolog. Nemcsak művelhetjük a sportot, hanem szórakozásnak is kitűnő egy sportesemény megtekintése.

Kerülni kell a sportesemények követésekor a trágár kifejezések használatát, a bíró, vagy a játékosok becsmérlését, a szemetelést, mások zavarását esetleg zaklatását. Természetesen mértéktartóan lelkesedhetünk egy siker láttán, de ne az egész esemény alatt üvöltözzünk.

Mindent összevetve, tehát egy sportbarátra is érvényesek a kulturált viselkedés szabályai.

ötlet - sarok...

akvárium

ami összeköt...

egy mosolyt megér...

Az orvostudomány rövid története

Kr.e. 2000: “Tessék, edd meg ezt a gyökeret!”

Kr.u. 2009: “Az az antibiotikum nem természetes! Tessék, itt egy gyökér.”

egyperces...

- Te hiszel a születés utáni életben?
- Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.
- Butaság! Semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is, hogyan nézne ki?
- Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt. Talán a saját lábunkon fogunk járni és majd a szánkkal eszünk.
- Hát ez ostobaság! Járni nem lehet. És szájjal enni… ez meg végképp nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül táplálkozunk. De mondok 
én neked valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a köldökzsinór már most túlságosan rövid.
- De, de, valami biztosan lesz. Csak valószínűleg kicsit másképp, mint amihez itt hozzászoktunk.
- De hát onnan még soha senki nem tért vissza. A születéssel az élet egyszerűen véget ér. Különben is, az élet nem más, mint örökös 
zsúfoltság a sötétben.
- Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, de mindenesetre meglátjuk a mamát és ő majd gondoskodik rólunk.
- A mamát? Te hiszel a mamában? És szerinted ő mégis hol van?
- Hát mindenütt körülöttünk! Benne, és neki köszönhetően élünk. Nélküle egyáltalán nem lennénk.
- Ezt nem hiszem! Én soha, semmilyen mamát nem láttam, tehát nyilvánvaló, hogy nincs is.
- No de néha, mikor csendben vagyunk, halljuk, ahogy énekel és azt is érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg azt hiszem, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk.

(SzI)