tudni illik,hogy mi illik...

Mit, mivel

A kenyeret az asztalnál sohasem harapjuk, mindig törjük. A kenyérszelet helye mindig a bal kezünknél van.

Ha a vaj nincs adagokra vágva, ne nyúljunk hozzá a saját késünkkel, hanem a vajtartóhoz tett késsel vágunk belőle, és azt a tányérunkra tesszük. Most már a saját késünkkel kenhetjük.

A lekvárt az edényből - éppúgy mint a vajat - nem a saját késünkkel szedjük ki. A felvágottat az oda helyezett késsel szedjük ki. Ha a kenyér meg van kenve, nyugodtan harapjuk.

Ha vendégségben vagyunk és az ételben hajszálat, vagy más találunk, nem illik hangosan meg-jegyzéseket tenni, hanem az evőeszköz segítségével a tányér szélére kell tenni.

Megtörténik, hogy a levest nem tányérban, hanem csészében tálalják. Ebben az esetben a bal kezünkkel a csésze fülét fogjuk, jobb kezünkkel pedig kanalazzuk a levest. A csésze alján maradó néhány cseppet ki is ihatjuk.

Ha a levesben hús, vagy kolbász van, először kivesszük a ránk eső részt, és aztán a levest rászedjük. A darabokat a levessel együtt fogyasztjuk, és nem tartalékoljuk a végére. A húsféléket késsel és villával esszük, kivéve a fasírtot. A fasírt evőeszköze a villa. A húst nem egyszerre vágjuk fel, hanem falatonként. Ha csontos a hús, a villánkkal megtámasztjuk, és a késsel levágjuk a húsdarabokat. Az aprószárnyasok csontját kézzel is megfog-hatjuk.

A rizst csak villával esszük, a tejberizst, és a tejbegrízt pedig kanállal. A gombócot is csak villával esszük. A kompótot kompótos tányéron tálalják, és innen kiskanállal fogyasztjuk, a magvakat nem köpködjük ki, hanem a kiskanál segítségével tesszük félre.

A cukortartóban lévő cukorért ne nyúljunk kézzel, de a kanalunkkal sem, hanem a benne lévő kanállal. A teáscsészét két kezünkkel is foghatjuk, pontosan a hüvelyk és a mutatóujjunkkal. A tortát és krémest és más hasonló süteményeket tortavillával, vagy kiskanállal is ehetjük.

Étkezés után szokás a fogközök és az íny tisztítása fogvájóval. Ekkor ügyelni kell arra, hogy ne az asztalnál végezzük, és másik kezünkkel takarjuk.