településeink…

Fertőszéplak

Fertőszéplak (németül Schlippach am See) község Győr-Moson-Sopron megyében, aSopron–Fertődi kistérségben.

Fekvése 

A Kisalföld és az Alpokalja találkozásánál, a Fertő-tótól délre található.Önálló község a 85. számú úttól kb. 2 km-re. A Fertő menti falvakat összekötő országút szeli át. Vasútállomása Fertőddel közös. Közúton könnyen megközelíthető, Ausztria a kb. 10 km-re fekvő Pamhagennél érhető el.

A település felszíne változatos. A Kisalföld és az Alpok nyúlványainak találkozásánál épült. A falutól keletre a Kisalföld feltöltött síksága, nyugatra az Alpokalja, északra a Fertő lapálya határolja. Éghajlata szélsőséges: a nyár meleg, a tél hideg, gyakori az északi–északnyugati szél. Az évi csapadék kb. 600 mm. Helyi sajátosság a Fertő-tó vízének tükröző hatása okozta magas hőmérséklet, a zöldség- és szőlőtermelést jótékonyan befolyásoló sugárzás. Mára a tó kb. 6 km-nyit húzódott vissza, helyét nádas borítja.

A falu területe 1993 óta a Fertő-Hanság Nemzeti Park része; északra eső szikes rétjein védett növények és állatok élnek. A környék csendes, levegője tiszta, a kiépített kerékpárút sok bel- és külföldi látogatót vonz.

Nevének eredete 

Az első legrégibb oklevelet, amely a falut Siplak néven említi 1250. február 16-án állították ki.

Története 

Széplak ősidők óta lakott hely.Bella Lajos régész a Lóránt-dombon korai vaskori települést tárt fel 1892-ben. Római kori emlék a plébánia falába beépített sírkő, egy emberi fő domborműves alakjával.

Széplak (Síplak) már korán jelentős hely volt, ezt bizonyítja egy 1250 körüli oklevél, ekkor az Osl-család birtoka. 1269-ben IV. Béla Hegykőre helyeztette át az emberemlékezet óta tartott hetivásárát.

A jobbágyok a 12-14. században gabonát termesztettek, állatot tenyésztettek, szőlőt és gyümölcsöt termesztettek, és jelentős volt a halászat is.

* A XIII-XIV. században földesúri vámszedőhelyként tartották nyilván Széplakot. Egy1359-es oklevél fürdőházról tesz említést. A 15. században a falu több birtokos tulajdona, például Zsigmond királyé is, aki jogait 1430-ban a lózsi nemeseknek adományozta. A falu később az enyingi Török-családé, majd a Nádasdyaké lett. Mindkét család protestáns, így a falu népe is áttért az új hitre. Nádasdy lefejezése után a birtokot Draschkovitsch Miklós vette volna meg az udvartól, de mivel kifizetni nem tudta, a későbbi nádor, Esterházy Pálélett.

§  1682-ben Széchényi György érsek zálogba vette Esterházy Páltól a kastélyt a hozzá tartozó földekkel és majorokkal együtt, így lett Széplak a Széchenyiek lakhelye másfél évszázadon át. A család, amelynek neve Széchenyi Ferenc óta összeforrt a magyar történelemmel, a falut kultúr központtá alakította – gyakran jártak itt neves politikusok, zenészek stb. A Fertőmellék legnagyobb és leggazdagabb települése volt.

§  A kuruc háborúk idején, 1709-ben a falu sok kárt szenvedett, két évvel később a német seregek szálláshelye volt. A 18. század közepén az addig tiszta magyar faluba sok német költözött. 1736-ban kamalduliakat telepítettek le az alsó kastélyba a kálvária gondozására, és ők egészen II. József rendeletéig itt is maradtak. Segédkezni soproni franciskánusok jártak ki, az egyházi ruhákat egy soproni remete javította. Az Esterházyak a birtokot 1771-ben váltották vissza; valószínűleg ezután alakították át a kastélyt magtárrá.

1742-1784 között a Fertő-tó vízszintje jelentősen megemelkedett, elöntötte az alacsonyabban fekvő területeket. A termés kiesése tovább rontotta a jobbágyok szűkös életkörülményeit. Többnyire halászattal és pákászattal foglalkoztak, szegényes viskókban éltek.

Az 1848/49-es szabadságharc idején a falu népe Kossuth Lajos mellé állt; Jaksics György vezetésével nemzetőrséget alakítottak. A szabadságharcban nyolcan veszítették életüket.

* 1880-ban felépül a téglagyár.

A XIX. század közepén megjelent lexikon szerint „a községnek jó termésű földje van, szép szarvasmarhát és sok ludat tart, náddal bővelkedik.” Ferszéplak Eszterházával közösen 1889-ben készítette el az önkéntes tűzoltóegylet alapszabályát. A társasági élet igénye hozta létre a különféle egyesületeket: 1906-ban a Gazdasági Egyesületet, 1908-ban a Katolikus Ifjúsági Egyesületet, 1925-ben a Levente Egyesületet, 1928-ban az iparosok társaskörét, 1939-ben a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletet és 1943-ban a Gazdakört.

1945-ben a földosztó bizottság 263 főnek 722 kh. földet osztott szét. 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet, amely 1956-ban feloszlott, majd 3 évvel később 250 taggal újjászerveződött. Szőlőt és gyümölcsöst telepítettek, a Fertő szikes területein pedig rét- és legelőgazdálkodást folytattak.

A 100–250 embert foglalkoztató téglagyárat 1948-ban államosították.

Látnivalók 

Római katolikus templom

Falumúzeum

Vasúti lámpamúzeum