2009.11.01. 13:28, magam2
egyperces...
A két férfi keményen dolgozott. A hideg ellenére kimelegedtek, hiszen küszködniük kellett a fagyos talajjal. Egy ideig csak az ásók zaja, a kiemelt és hátrajahajigált rögök puffanása hallatszott. Majd a fa fedelet is lefeszítették.
- Na, nézzük – szólalt meg az alacsonyabb. Rendetlen szakállát itt-ott dér lepte. Zseblámpájával rávilágított a halottra. A nagyobbik termetű, sísapkás alak gondosan átkutatta a zsebeket, majd, mivel nem akadt semmire, a koponyát, pontosabban a halott fogazatát kezdte el tanulmányozni.
- Mázlink van! – lendítette karját a levegőbe örömében.
- Hátul találtam kettőt. Add a fogót! – utasította társát, majd gyakorlott mozdulattal kibillentette a fogakat a helyükből. Aztán gondosan a többi mellé rakta a zárható nejlonzacskóba.
- Rendesen megdolgoztattál bennünket – motyogta a szakállas, miközben visszaszórták a földet a koporsóra.
- Mostanában szinte semmit sem hagynak a halottakon.
- Az biztos, hogy érződik a válság.
- Ilyenkor legjobb, ha a fogakra hajt az ember.
- A porcelán is alaposan betett nekünk. A régebbi generációt meg már majdnem teljesen átforgatták.
- Az egyetlen jó hír, hogy folyamatosan emelkedik az arany ára.
- Na, nézzük, mit szedtünk össze eddig.
- Négy fog, egy arany nyaklánc és egy karkötő. Meg az az ezüstnek tűnő képkeret a családi fotóval. Ilyen hülyeséget!
- Nem valami sok. Ráadásul a harmadát le kell adni a temetőőrnek.
- Kész rablás, régebben a negyedével is beérték.
- Na, csináljunk meg mégegyet. Nemsokára virrad.
A férfiak ismét nekiláttak, a néhány napja kiszemelt másik sírnál. A felirat alapján ügyvéd volt a megboldogult. Összeszokottan dolgoztak, de így is jó félórába telt, mire felnyitották a koporsót.
- A ruházata bíztató – mondta izgatottan a sísapkás. – Tuti, hogy varratta az öltönyt.
- A cipője is rendesen vasalt, bőrtalpú – fűzte hozzá a szakállas, miközben lehúzta a halott lábáról.
- Megér párezret.
- Vajon miért hagyták a névjegyeket? Talán a túlvilágon is folytatni akarta a praxist?
- Nézd csak, egy zsebóra. Egy Doxa! Igazán rendes rokonaid vannak – veregette meg a halott vállát az alacsonyabb.
- Ez valóban szerencsés – helyeselt a sísapkás. – Azt hiszem, mára végeztünk.
- Hiába, a megérzés.
- Több ez annál, szakszerű felmérés, avatott végrehajtás, igazi teammunka.
- Amondó vagyok, tíz év amatőrködés után ideje, hogy profiként folytassuk.
- Az biztos, hogy szórakoztatóbb, mint a hivatalban intézkedni.
- Egyébként is, szabadúszó lettem. Kirúgtak a könyvtárból.
- Amúgy nekem is felmondtak a múlt héten