A klasszikus higanyos lázmérők dobozára (jó esetben) ráírják, hogy hány percig kell a hőmérsékletet mérni velük, hogy pontos eredményt mutassanak. Legismertebbek a tíz-, az öt- és a hagyományos kategóriában csúcssebességűnek számító kétperces lázmérők.
A higanyos lázmérők a hőtágulás elvén alapulnak, vagyis azon, hogy a higany térfogata a hőmérséklet emelkedésével egyenletesen növekszik. A lázmérők és sok egyéb hőmérő között az a különbség, hogy az előbbi a mérési időszakon belüli maximális hőmérsékletet mutatja, azaz amikor kivesszük a hónunk alól (szánkból, stb.) nem húzódik vissza a higanyszál.
Pedig a higany térfogata természetesen nemcsak az emelkedő hőmérsékletet követné, hanem kiterjedése mindig az aktuális külső hőmérséklet függvénye, tehát hűvösebb környezetben összébb húzódik. A lázmérő elkeskenyedő végében lévő higanytartály és a skála fölött végigfutó hajszálcső átmenete közelében jelentős szűkület van. Amikor a mért maximális értékhez képest a hőmérséklet csökken, a higanyszál e szűkületen megszakad, és felső része a hajszálcsőben marad – tetejével a környezeténél melegebb mért test hőjét mutatva.
Átmelegedési idő
A mérési idő annak függvénye, hogy a higanytartály mennyi idő alatt képes átvenni a környező közeg hőmérsékletét. Értelemszerűen nagyobb tartályok esetén ez hosszabb idő, kisebbek esetén rövidebb. Ezért a nagy, vaskor hőmérőkkel tovább tart a lázmérés, mint a kisebb, vékonyabb eszközökkel.
A lázmérés időtartama azonban függ attól is, hogy hova tesszük a mérőt. A legkényelmesebb és –higiénikusabb módszer a hónaljban való lázmérés, azonban ez tart a legtovább. Karunk és törzsünk között ugyanis mesterségesen hozunk létre ilyenkor egy üreget, amelynek időre van szüksége ahhoz, hogy átvegye a test belsejének hőmérsékletét (maghőmérséklet). Általában úgy tartják, hogy ez körülbelül öt percet vesz igénybe. A száj belseje és a végbél eleve zártabb üregek, melyek hőmérséklete már a mérés kezdetén is a maghőmérséklet közeli értéken van.
A szájban és a végbélben tehát elegendő annyi ideig lázat mérni, amennyire a hőmérőnek szüksége van a külső hőmérséklet átvételéhez (akár 2-3 perc), hónalj esetén azonban mindenképp érdemes legalább öt percig benntartani a lázmérőt.
Komárom-Esztergom megye északi részén a Duna jobb partján fekszik, a legközelebbi város Komárom (10 km. A két településrész: Almásfüzitő-felső (kolónia=lakótelep) és Almásfüzitő gyártelep. A két rész egymástól két km-re található az 1-es főút mellett. A MÁV-nak két állomása is van a településen a Budapest–Győr–Hegyeshalom-vasútvonalon: Almásfüzitő (innen indul Esztergom felé egy mellékvonal) és Almásfüzitő-felső.
Története
A település gyökerei a római korba nyúlnak vissza, akkor a mostani falu környékén katonai tábor volt. Latin neve Azaum volt. A neve először egy 1001 körüli oklevélben (a pannonhalmi apátság alapítóleveléből ismert) jelent meg (Fizeg), melyben I. István király a falut a pannonhalmi apátságnak adományozta. IV. Béla király szívesen időzött itt.
Jelentősége akkor nőtt meg, amikor a községben timföldgyárat építettek.
A település mai neve 1895-től ismert, amikor is a névadó a MÁV lett. Ugyanis Almás községnek és Füzitőpusztának ezen a néven közös megállót létesített. Maga a Füzitő szó, összetett szó eltagja. A Füzegy egy Dunába ömlő patak neve, a fűzfa nevének származéka. Utótagja a tő pedig a patak torkolata. A község területéről a neolitikum idejéből vannak leletek.
A római korban az 1. századtól vannak régészeti emlékek. A Duna menti limes védművei voltak a területen. A korai palánk (fa) tábort, kőtábor váltotta fel Marcus Aureliuscsászár idején. Később a tábor falába egy kis erődöt építettek. A római temetőből előkerült síremlékek egy része a fő téren látható. Bővebb története a forrásokban megjelölt művekben olvasható. A közég fejlődése az iparnak köszönhető. Zichy Miklós már a 19. században felismerte a kedvező lehetőségeket. Az 1830-as évekbenkeményítő-, szesz- és enyvüzem létesült a Zichy birtokon. 1854-ben már cukorgyár üzemelt. 1879-től új tulajdonosa Tussla TivadarÓszőnytől Füzitőig árvízvédelmi töltést emeltetett.
Az amerikai tulajdonú Vacuum Oil Company (VOC) Rt. a vasúti, közúti és hajózási lehetőséggel rendelkező Füzitőpusztán1904-ben kezdte meg ásványolajfinomítójának építését. A gyár1908-tól termelt. A Tanácsköztársaság alatt gépeit leszerelték. A termelés 1922-ben indult meg újra. Az uradalom, a vasút és a gyárak magasabb beosztású alkalmazottai a lakótelepen (colonia) laktak. A munkások azonban a környékbeli községekből jártak be dolgozni.
A Vacuum Oil Campany 1904-ben kezdte el az általa felfedezett és erről nevet kapó vákuum technológiával rendelkező finomító építését Füzitőpusztán. 1904-től 1907-ig az üzemek építése, próbaüzemi gyártások, a személyzet betanítása történt meg. Az üzemszerű termelést 1907-től³ kezdték meg [2]Galíciaiparaffinos kőolaj feldolgozásával. Ekkor 200 fő dolgozott itt, ebből az adminisztratív alkalmazottak száma 30 körüli volt. A "Gargoyle" védjegyű olajokat amerikai receptúra szerint saját és vásárolt komponensek felhasználásával állították elő. A receptúra és a védjegy használatáért a központnak fizetni kellett. Kocsikenőcsöket és gépzsírokat is gyártottak.
AZ I. világháború alatt katonai parancsnokság alá vonták a finomítót. Biztosítani kellett a rendelkezésre álló kőolajból a hadigépezet céljaira alkalmas kőolajtermékek előállítását. Az országban kőolaj hiány miatt 1921-ig és politikai okokból nem volt termelés. Az alkalmazottakat néhány vezető kivételével elbocsátották. Az amerikai központ az elavult berendezésektől szabadulni szeretett volna, s a gyárat is el kívánta adni. A Vacuum Oil Campany Co. meg akarta tartani a piacait és az eladóhálózatot, ezért korszerűsítette az üzemet. 1922-ben szovjet import kőolajból újból megindult a termelés. Azonban 1923-ban a téli dunai jeges ár jelentős károkat okozott. Az áradás a 6000 m2-es üres tartályokat kiszakította a helyüktől.
1925-ben a Standard Oil of New Jersey tulajdonában lévő Magyar-Amerikai Petróleum Rt. megszüntette tevékenységét és beolvadt a Vacuum Oil Co. Rt.-be, s ezzel Magyarország legnagyobb, legerősebb kőolajipari vállalata lett.
1931-ben elindították a folyamatos dessztilációs rendszert, s a fekvőkazános rendszer mellett 50 000 t/év lett a feldolgozható kőolaj mennyisége. 1940 után a kitermelt hazai kőolaj termelés fedezte a feldolgozóipar gyártási kapacitásait. Ekkortól tilos lett kőolajat importálni. A kitermelt magyar kőolaj kedvező összetételű nyersanyag volt. 30%-ából viszonylag magas oktánszámú motorbenzint, 15%-nyi petróleumot és 20% gázolajat tudtak gyártani. Paraffindús pakurájából paraffintalanítással jó minőségű paraffinokat és kiváló minőségű kenőolajféleségeket lehetett előállítani.
Az 1941. december 12-i hadüzenet után az amerikai tulajdonú vállalatot magyar állami kezelésbe vették. 1942. január 12-től a "Magyarországi Vácuum Olaj Üzemek Magyar Királyi Kincstár kezelésében" lett a neve. A gyárban katonai parancsnokság működött. 1944. március 19-e után – a német megszállás kezdetével – elkezdődtek a légi riadók, majd később a bombatámadások. Az elsőt 1944.június 13-án éjjel intézték a szövetséges csapatok légierői a finomító ellen. 20 kilotonna szénhidrogén, alapanyag, félkész és késztermék folyott szét illetve borult lángba.
A lepárlóoszlopot telibe találták, de két hét múlva müködőképes volt. 1944. augusztus 9. délelőtt szőnyegbombázás érte a gyárat. Ekkor halálos áldozatok is voltak. 1945. február 8-án ismét pusztított a jeges ár. A jégtorlódás miatt felduzzadt Dunát a megsérült töltés nem bírta el. Az ár átszakította, és bezúdult a gyár területére. Az utolsó, a (harmadik) bombatámadás 1945. március 14-én volt, de a tönkrement és a németek által leszerelt gyárban már nem sokat pusztított. A visszavonuló német hadsereg az épségben lévő berendezéseket aláaknázta, de a felrobbantásához már nem volt ideje.
1945-tól 1996-ig
A timföld feldolgozás
1941-ben a Dunavölgyi Timföldipari Rt. (német tőkerészesedésű) 60 000 tonna kapacitású timföldgyár építését kezdte meg. A II. világháború miatt a termelés 1950-ben indult meg. 1970-re a gyárat 330 000 tonna/év kapacitásra bővítették. A ’80-as évek közepén az ország termelésének közel felét adta. Az Almásfüzitői Timföld Kft. bauxitfeldolgozási részlegét értékesítési nehézségek miatt 1994. év végével leállították. Csak nem kohászati timföldet állítottak elő. A Hungalumina Kft. 1995-től a vagyonkezelő szerepét töltötte be. A következő évben a Hungalu Rt. 90%-os részvénycsomagját eladta a Hungaluminának. A fennmaradó 10%-ot munkavállalói részvénycsomagként megvásárlásra ajánlották fel a dolgozóknak. Az alumínium árának nagyarányú csökkenése miatt (?) a kft. veszteségeiért, 1997-ben a gyár végleges leállítására került sor. Emiatt 700 fő munkanélküli lett.
Mai élete
Az ipari fejlődés a település fejlődésére is hatott. Infrastruktúrája a városias követelményeknek is eleget tesz. Az útjai burkoltak. Vezetékes vízzel, szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkezik és a távfűtés is megoldott. A településnek saját kábeltv-s csatornája van. A 19. századtólSzőnyhöz tartozó falu 1958-ban önálló lett. Komárom város vonzáskörzetéhez tartozott 1984 és 1988 között. Iskolája 1900-ban alakult meg. Új épületet 1923-ban kapott. Sportolásra és tömegsportra alkalmas sportcsarnoka és sportpályája van. A művelődési ház 1950-es létrehozása óta otthont ad az Almásfüzitő Baráti Körnek és a Kertbarátok Körének, mely 1984 óta borversenyeket szervez. A házban található meg a Polgármesteri Hivatal is.
Jelentősége akkor nőtt meg, amikor a községben timföldgyárat építettek.
A település mai neve 1895-től ismert, amikor is a névadó a MÁV lett. Ugyanis Almás községnek és Füzitőpusztának ezen a néven közös megállót létesített. Maga a Füzitő szó, összetett szó eltagja. A Füzegy egy Dunába ömlő patak neve, a fűzfa nevének származéka. Utótagja a tő pedig a patak torkolata. A község területéről a neolitikum idejéből vannak leletek.
A római korban az 1. századtól vannak régészeti emlékek. A Duna menti limes védművei voltak a területen. A korai palánk (fa) tábort, kőtábor váltotta fel Marcus Aureliuscsászár idején. Később a tábor falába egy kis erődöt építettek. A római temetőből előkerült síremlékek egy része a fő téren látható. Bővebb története a forrásokban megjelölt művekben olvasható. A közég fejlődése az iparnak köszönhető. Zichy Miklós már a 19. században felismerte a kedvező lehetőségeket. Az 1830-as évekbenkeményítő-, szesz- és enyvüzem létesült a Zichy birtokon. 1854-ben már cukorgyár üzemelt. 1879-től új tulajdonosa Tussla TivadarÓszőnytől Füzitőig árvízvédelmi töltést emeltetett.
Az amerikai tulajdonú Vacuum Oil Company (VOC) Rt. a vasúti, közúti és hajózási lehetőséggel rendelkező Füzitőpusztán1904-ben kezdte meg ásványolajfinomítójának építését. A gyár1908-tól termelt. A Tanácsköztársaság alatt gépeit leszerelték. A termelés 1922-ben indult meg újra. Az uradalom, a vasút és a gyárak magasabb beosztású alkalmazottai a lakótelepen (colonia) laktak. A munkások azonban a környékbeli községekből jártak be dolgozni.
A boldogságért olykor keményen meg kell dolgozni. Olyan ez, mint az otthon rendben tartása – meg kell őrizni az értékeket, és a szemetet ki kell dobni. Az egyik ember a szép kilátást veszi észre, a másik a koszos ablakot. Te választod meg, hogy mit látsz és mit gondolsz.
Az író máig tartó népszerűségét ifjúsági regényeinek köszönheti. A Fecskék és fruskák című kötettel kezdődő 12 kötetes sorozatban két család, Walkerék (a "fecskék") és Blackették (a "fruskák") kalandjait írja meg, s e regényekben rendkívül érzékletesen idézte fel ezeknek a kalandoknak a helyszínét, az angol vidéket, a yorkshire-i, norfolki tájat és természetet, az angol tóvidék és tengermellék világát.
Nagy kalandoknak tengeri utazásoknak, izgalmas hajócsatáknak és felfedező expedícióknak gyerekkorában is részese lehet, aki sokat olvas, élénk a fantáziája, saját hajójával vitorlázhat, és nem utolsósorban: bátor és ügyes. Ilyenek a regény főszereplői, a Walker gyerekek. A két fiú és két lány - hét-tizenkét évesek - egy héten keresztül a "lakatlan szigeten" élnek, vitorlás hajójukkal, a Fecskével bejárják az "óceánt" - azt a nagy tavat, melynek partján édesanyjukkal töltik a vakációt. Feltűnik egy ellenséges "kalózhajó" is, a Fruska, fedélzetén két ugyancsak bátor és elszánt kislánnyal. Izgalmas éjszakai hajócsata során a "fecskék" legyőzik a "fruskákat". Szövetséget kötnek, és ezután együtt harcolnak az "Úszóházban" nyaraló, kiöregedett "kalózzal", aki nem más, mint a fruskák nagybátyja, aki galádul nem akar húgaival játszani, mert könyvet ír hajós-életének eseményeiről. Az öreg tengeri medve végül sok kaland - rablótámadás, kincskeresés, hajócsata - útán a gyerekek szövetségese és barátja lesz. Ransome könyve mulatságos, izgalmas gyermekregény, megmutatja, hogy milyen csodákra képes a fantázia: a gyerekek olvasmányaik fordulatait, a meséket saját környezetükben újrateremtik, valóságként élik át. Az író a Fecske-völgy és a Téli szünidő-ben is tartja magát a jól bevált alapképlethez.
Ma Blanka, Bianka, Fodor, Margit, Mór, Krizanta, Bónis, Dárius, Jusztin, Marcián, János, Bonifác napja van.
Boldog névnapot!
Blanka : Középlatin, spanyol eredetű név, jelentése fényes, ragyogó, tiszta. Más magyarázat szerint, Germán eredetű névnek a latinosított formája, jelentése ugyanaz.
Bianka : A Blanka név olasz formájából származik.
Fodor : Magyar eredetű név, jelentése göndör hajú.
Margit : A görög eredetű latin Margareta név megmagyarosodott alakja, Jelentése gyöngy. A németben és a svédben is ebben a formájában használják. Legismertebb viselője Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla király leánya.
Mór : A Móric XIX. századi rövidüléséből származik. Más magyarázat szerint a Maurus rövidüléseként tartják számon. Jelentése mór, szerecsen.
Krizanta : Görög latin eredetű név, a Chrysanthus férfinév női párja. Jelentése margitvirág, aranyvirág, margaréta.
Bónis : A Bonifác régi magyar becézőjéből önállósult.
Dárius : Latin-perzsa-görög eredetű név. I. Dárius perzsa király (Kr. e. 522-486) latin nevéből származik. Az uralkodó görög neve Dareiosz, óperzsa neve Darayavanus. Jelentése hatalmas, birtokos, birtokmegőrző.
Jusztin : A latin eredetű Justinus név rövidülése, ez a Justus, magyarul Jusztusz továbbképzett alakja.
Marcián : Latin Martianus név rövidülése, jelentése a Martius nemzetséghez tartozó férfi.
János : Bibliai név. A héber Johanan név görög Johannesz változatából (ill. ennek a hasonló hangzású latin Johannes formájából) származik. Jelentése "Jahve megkegyelmezett". Magyarországon a XVI - XVIII. században a legnépszerűbb férfinév volt, és később is a leggyakoribbak közé tartozott, egészen az 1970-es évekig.
Bonifác : A latin Bonifatius névből származik, jelentése jó sorsot ígérő.
-----------------------------------
1861 (148 éve történt) Kaposvárott megszületett Rippl-Rónai József festőművész és iparművész, magyar szecesszió kiemelkedő alakja. Ismertebb festményei: "Babits", "Karinthy Frigyes portréja", "A körtvélyesi kastély", "Apám és Piacsek bácsi vörös bor mellett", "Nő fehérpettyes ruhában".
1825 (184 éve történt) Megszületett ifj. Johann Strauss osztrák zeneszerző, a "valcerkirály".
1838 (171 éve történt) Megszületett George Bizet a romantika nagy francia zeneszerzője (Carmen).
1864 (145 éve történt) Provincia de Besangon-ban (Paris, Franciaország) megszületett Louis Jean Lumiere feltaláló, filmrendező, aki testvérével Auguste (Marie Louis)-al szabadalmaztatta a mozgófilm vetítésére alkalmas kinematográfot.
1944 (65 éve történt) Verpeléten megszületett Kovács Kati SZOT- és Liszt Ferenc-díjas énekesnő, színésznő, aki 1965-ben a "Ki mit tud?" győzteseként tűnt fel (Nem leszek a játékszered!).
1825 (184 éve történt) Megszületett Csokonyavisontán Xantus János természettudós, utazó-felfedező, a Budapesti Állat- és Növénykert megalapítója.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
