tudtad...?

Milyen hal világít a rajzfilmben?

A mélytengeri halak közül több olyan is van, amelyik képes testéből fényt kibocsátani. Ennek funkciója kettős. Egyrészről csaliként használják a fényt, másrészről a párzásban van jelentősége, abban, hogy a hím és a nőstény egymásra találjanak. Mivel ezek a halak akár 1500 méter mélységben is élhetnek, ahol örök sötétég honol, a fénykibocsátás számukra létfontosságú.

Az amerikai rajzfilmben szereplő félelmetes külsejű hal leginkább a mélytengeri horgászhalra (Melanocetus johnsoni) emlékeztet, melyet ördöghalnak, közönséges fekete ördögnek is neveznek.

A kerekded alkatú hal egyik fő jellegzetessége a gerincéből előrefelé kiinduló nyúlvány, amelynek a végén fénytermelő szervecske (fotophora) található. A fényt a fotophorában található milliónyi baktérium állítja elő. A horgászhal a fényforrást saját feje elé lógatja, és a fényt csaliként fel-felvillantva várja az áldozatokat, majd amikor azok elég közel érkeznek a szájához, lecsap rájuk.

A horgászhalnak hosszú, karomszerű fogai vannak, ezek azonban nem annyira brutálisak, mint ahogyan a rajzfilmben ábrázolták. A szereplőket megtámadó szörnyszülött fogai inkább egy másik mélytengeri ragadozó, a viperahal (Chauliodus sloani) fogazatára emlékeztetnek. Ezek ugyanis annyira nagyok, hogy bele sem férnek a hal szájába, hanem felfelé egészen a szeméig érnek. A viperahal egyszerűen felnyársalja úszás közben a szembejövő áldozatokat.

A „Némó nyomában” alkotói tehát összegyúrtak két mélytengeri világítóhalat a minél félelmetesebb hatás elérése érdekében. A viperahal nagy fogai miatt volt megfelelő alany, teste azonban inkább kígyóra emlékeztet, mint halra. A horgászhal teste kerekded, halszerűbb. Mindkét hal világító csalit használ, és puszta megjelenésével is képes arra, hogy halálra ijessze a gyanútlan bohóchalakat.