településeink...

Agyagosszergény

Agyagosszergény község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben található.

Fekvése

A Hanság déli szélén fekszik, tőle a legközelebbi város Kapuvár, ahol vasútállomás van, 10 km-re fekszik. A 85-ös főútvonaltól 3 km-re, bekötő út végén lévő település. Határa északon, keleten és nyugaton az Ikva illetve Répce patak. Délen a műút nyomvonala.

A falu Agyagos és Fertőszergény egyesítéséből alakult ki 1927-ben. Addig közigazgatásilag külön településnek számítottak, annak ellenére, hogy már a XIX. század elején összeépültek.

Története

Szergénnyel az első feljegyzésekben Zerghen néven találkozunk. Később Szergénynek írják, 1906-tól pedig a Vas megyében található Szergénytől való megkülönböztetésül Fertőszergény nevet kap. Első neve nem tudjuk honnan származik. Ha megvizsgáljuk a szomszéd községek neveit (Fertőendréd, Petőháza, Süttör, Osli stb.), azt találjuk, hogy nevüket majdnem kivétel nélkül földesuraiktól kapták. Nem lehetetlen, hogy Szergény nevének eredetét is itt kell keresni, bár az a körülmény, hogy ilyen nevű földesúrral nem volt, a következtetés helyességének valószínűségéből sokat levon. A község neve 1364-ben felbukkan az okiratokban, már Nyéky Lőrinc a földesura. Mások a Zerghen szóban ősi avar szót látnak.

Agyagos Árpád-kori település. Első irásos említése 1258-ből való Ogegus néven. A neve később változott Agagussá. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből származtak. A következő birtokos a Csák és a Pok nemzetségbeliek A Cák család uralmát a 16. századra is átvitte. A 17. század végén Esterházy Pál nádor lett a falu tulajdonosa. Agyagos sorsa összefonódott a (fertő)szentmiklósi uradalom történetével.

A község 1927-ben jött létre két falu: Agyagos és Fertőszergény egyesítésével. A neve akkor Fertőszergényagyagos volt, 1928-ban módosult Agyagosszergényre.

2007-ben került át a Kapuvári kistérségből a Sopron–Fertődi kistérségbe.

A legenda

A legenda szerint a tatárjárás idején alapult a falu. Egy környégbeli földesúr a gyermekei nevét adta neki. Agagus és zergeny ami egészen a XX. századig külön is volt ám a falu neve még egyesülés előtt Agyagosra és Fertőszergényre változott majd egyesítéskor Agyagosszergény lett belőle és mai napig büszkén viseli ezt a nevet

Nevezetességei

• Római katolikus templom (19. század vége) romantikus, műemlék-jellegű,
• Népi parasztházak
• szobrok, szoborcsoportok
• Mária szobor rokokó műemlék,
• Nepomuki Szt. János szobor klasszicista műemlék-jellegű,
• Szent család szobor késő barokk, műemlék-jellegű,
• Kálvária szoborcsoport és a stációk, műemlék-jellegű.