egyperces…

Egyérintő

Egyérintőzni többféleképpen is lehet.

- Nézd már, az nem a Tóth II? – bökött Vadas

a másik asztal felé a füstös kocsmában.

- Dehogynem. Minden nap itt van. Van amikor

már reggel is – válaszolt a cimborája.

- Alig ismertem rá. Jól meghízott – mondta

Vadas. – Vagy három éve láttam utoljára az

olaszok ellen. Tudod, amikor a szögletzászlótól

lőtte azt a kapásgólt.

- Ja – hagyta rá amaz. 

Közben a félpályától indulva a brazilok

látványos támadást vezettek. Hirtelen az

ivó is elcsendesedett. Lábról lábra vándorolt

a labda, az ellenfél játékosai kétségbeesetten

próbáltak közbeavatkozni. Még a kirobbanó

középcsatár lábát sem sikerült elkaszániuk,

aki egy elegáns testcsellel elfektette a kapust,

majd hanyagul a hálóba pöckölt. 

- Egyérintő – szólalt meg Tóth II elégedetten,

és egy könnyed mozdulattal lehúzta a mutató-

és a hüvelykujja közé csippentett féldecist.

   (Tintaman)