településeink...

Adács

Adács község Heves megyében, a Gyöngyösi kistérségben.

Fekvése

A Mátraalja déli részén fekszik.

• Lakosság száma: 2917 fő
• Belterület: 216ha
• Külterület: 3578ha

Adács Heves megye délnyugati részén fekszik. Megközelíthető a Budapest-Miskolc kettősvágányú vasútvonalon, és az M3-as autópályán.

A falu tengerszint feletti magassága a 120m-t nem éri el. Magán a községen víz nem folyik keresztül. Növény és állatvilága alföldi jellegű. Erdőterülete csekély.

Története

Már a késő bronzkorban lakott terület volt, melyet a falu határában feltárt temető bizonyít. A honfoglalás után az Aba nemzetség szállásbirtoka volt. A 15. században vámszedő hely volt, a 18. századtól a Batthyány család birtokolta.

A késő bronzkorban lakott terület volt. Tóparti határában temetőt tártak fel: a leletanyaga az Egri Vármúzeumban található. Az írott források 1323-ban Adach névalakban említették. Az Aba nemzettség birtoka volt. 1323-ban a király Kompolthy Imrének adományozta. 1406-ban a Visontai család is szerzett birtokrészeket. 1426-ban a vámszedésre jogosult település a Palóczyak kezére került. E család kihalása után Ráskay Zsigmond, őt követően Perényi Péter, majd Bebek Ferenc birtokában volt. 1614-től Bosnyák Tamás füleki várkapitány, ezután Balassa Imre örökölte. 1683 után Koháry István kapta birtokul. 1746-ban gróf Illésházy József vásárolta meg a falut, s 1759-ben gróf Batthyány György örökölte. Ettől kezdve másfélszáz éven keresztül a Batthyány család volt a földbirtokos.

A falu helye a középkorban egyes források szerint a Telek-dűlőben feküdt, 1706-ban a falu elpusztult, lakói 1712-ben költöztek a jelenlegi helyre.

1773-ban használt községi pecsétnek címeralakja sarló, ekevas meg búzakéve, körirata: Adacsi pecsetnyomo.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[2]

Infrastruktúra, gazdaság

A teljes infrastruktúra kiépült a községben. A villamosítást 1966-ban fejezték be. Valamennyi lakás vezetékes ivóvízzel van ellátva. A gázbekötésre 1990-ben került sor. 2005-ben kiépült s szennyvízhálózat és a kábeltévé rendszer. A vállalkozások köre viszonylag szűk. A megélhetési lehetőséget tekintve ma már a legnagyobb munkáltató a MÁV, sokan Visontára vagy Gyöngyösre járnak el dolgozni.

A község határában található a halastó, kedvelt kirándulóhely. A tó mellett közel százötven kis üdülő épült az elmúlt években.

Nevezetességei, rendezvényei

• Római katolikus templom, kora barokk stílusú, a főoltára késő gótikus stílusú.

A templomot Koháry István építette 1742-ben, eredetileg torony nélkül. A Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt templomot 1789 után tornyos homlokzattal bővítették, ma műemlék jellegű.

• A templom előtti kőkereszt (1807)
• Szent Magdolna-kereszt (1801)
• Nepomuki Szent János-szobor (1779)
• Több műemléknek nyilvánított lakóház található, melyek a 19. századi népi építkezésének emlékei.
• József Attila Művelődési Ház
  • Határon Túli Magyarok Találkozója
  • Országos Színjátszó Fesztivál