településeink...

Aka

Aka (németül Acker) község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri kistérségben.

Fekvése

Aka Komárom-Esztergom megye legkisebb települése a Bakony lábánál. Fejér megyével határosan fekszik, érintetlen természeti környezetben. Az északi Bakony északkeleti lábánál fekszik, a Móri-ároktól délnyugatra. Elzárt, csendes, nyugodt település. Tengerszint feletti magassága 250 méter körül van. A megközelítő adat azzal magyarázható, hogy a település nagyobbik része völgyben fekszik, de egy része ennél valamivel nagyobb magasságot ér el, ahonnan - főleg tiszta időben - nagyon jól látható a Vértes-hegység. A falu Kisbér, Bakonysárkány, Súr, Ácsteszér és Hánta községek és Fejér megye által határolt. Településszerkezete: dombvidéki sorfalu.

Története

Egyes feltevések szerint a település első okleveles említése 1358-ból ismert. Nagyobb valószínűsége van azonban annak, hogy csak 1437-ben, a Csánki-féle könyvben említik meg először Akát. A falu nevének eredetét homály fedi. Van olyan feltételezés, hogy egy Akácius nevű főnemesről kapta a nevét. Mások összekapcsolják az Ok személynévvel és az egykor Buzsák helyén álló Akccsal (Akcs). Létezik egy harmadik változat is, mely szerint az elnevezés a török eredetű aka szóból származik, amely kecskét jelent. Ez a feltevés azon alapszik, hogy a török időkben főleg kecsketenyésztéssel foglalkoztak az itt élők. A 15. század végén kisbirtokos nemesek lakták. Az első írott forrás, amely a község múltjával kapcsolatos, 1488-ra vonatkozik. Ekkor a falu Cseh (Cheh) Kelemen tulajdonába tartozott, aki évente 1 forint adót fizetett. A török hódoltság idején elnéptelendett, utána szlovákok és németek települtek be. A 18. században a falu a Batthyány család kisbéri birtokának a része volt. A Batthyány család kezéből Aka 1830-ban átkerült Fiáth báróék tulajdonába egész területével, határaival lakosságával együtt. A cseszneki járásban található falu földesura 1836-ban Fiáth József császári és királyi kamarás volt. A 19. század végén a lakosság jelentős része kivándorolt Amerikába, a II. világháború után a lakosság német nemzetiségű részét kitelepítették. Az 1950-es megyerendezés előtt Veszprém megyéhez tartozott.

Nevezetességei

• Barokk stílusu római katolikus temploma 1790-ben épült, a hozzá tartozó torony 1817-ben készült el.

• A Fiáth család sírboltja.

Turizmus

Aka községen is áthalad Táncsics emléktúra, jelzett túristaút, amelyik Ácsteszéren Táncsics Mihály szülőházától indul és oda tér vissza. A faluban egy vendégház működik.