településeink...

Albertirsa

Albertirsa város Pest megyében, a Ceglédi kistérségben.

Fekvése

A Duna–Tisza közi homokhátság és a Monor-Irsai dombság találkozásánál fekszik. A város északi határában folyik a Gerje-patak. A város határában védett természeti értékek, köztük Közép-Európa legnagyobb gyurgyalag-telepe található. A legközelebbi nagyobb város keletre Cegléd (14 km).

Története

A település 1950-ben jött létre Alberti és Irsa községek egyesítésével. 2003 óta város.

Alberti története

Az oklevelekben 1277-ben jelenik meg a neve először (Alberth). Ugyanakkor e területről már 1246-ban Istvánfalva néven is feljegyeztek egy települést. A török hódoltság idején elnéptelenedett. A 18. század elején az akkori ura, Váracskay András kuruc ezeres még 1710-ben a Nógrád megyében fekvő Szalatnya községből (ma Szlovákia) felvidéki jobbágyokat telepített be, többségében szlovák anyanyelvűeket, de kimondott magyar családnevűeket is.

Irsa története

Neve a szláv "jelsa" magyarul égerfa szóbol vált ilyenformán magyarrá. Első írásos említése 1281-ből való, amikor az innen Bercelbe vezető utat említette egy oklevél.

1360-ban az Irsai nemesek birtokának írták, és ez évben említették Szent Margitról elnevezett egyházát is.

A török hódoltság ideje alatt a település elnéptelenedett.

Nevezetességei

• Evangélikus templom és paplak az egykori Alberti területén. A templom a 18. századból, a paplak a 18. századból való. Itt született Tessedik Sámuel. Az alberti evangélikus egyházban szlovák nyelvű leírás szerint Váracskay András földesúr hívására 1711. szeptember 29-én Csányi György, Tkács Mihály és Havram Pál elöljárók vezetésével, 24 szekérrel érkeztek Albertibe az első telepesek, és magukkal hozták Claudinyi Frigyes lelkészüket is. Az első , fából-sárból épített templomukat, lakóházaikat a Gerje-menti Marasztyi réten építették fel. 1763. június 28-án földrengés rázta meg a községet, melynek következtében a templom és sok lakóház is megrongálódott. A Mária Teréziától kapott királyi engedély birtokban Gegus Zakariás lelkész munkássága alatt 1774. április havában kezdték meg az új templom építését, melyhez Szelecky Márton - Alberti földesura - a templom helyéül szolgáló telket és 30.000 db Albertin égetett téglát adományozott. Október 4-én Gegus Zakariás tette le az alapkövet. Az építkezést 1778 júl. 4-én fejezték be. A következő harmadik vasárnapon történt a felszentelés. A templom fennállásának 200. évfordulóján emléktáblán örökítették meg az alberti evangélikus egyháznál szolgált lelkészek és kántortanítók neveit.

• Római katolikus templom Irsa terültén (barokk stílusú, 1764)

• Zsinagóga (az egykori Irsa terültén (klasszicista stílusú)

• Faluház

• Szeleczky-Szapáry kastély

• A város határában épült az ország legnagyobb teljesítményű transzformátor-állomása, amely az Ukrajnából ill. Oroszországból érkező magasfeszültségű villamos áram fogadóállomása.
• Református templom (Irsa területén)
• Albertirsai Gyógyfürdő