településeink…

Nemesbőd

Nemesbőd község Vas megyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése

A falu a Gyöngyös-sík középső részén, Szombathelytől 10 km-re kelet-északkeletre fekszik. Határos települések: Vát, Vasszilvágy, Vép, Vassurány; határos még Szombathelynek Zanat nevű településrészével. Elérhető a 86-os főúton.

Nevének eredete

Neve a magyar Bőd személynévből származik, melynek előzménye az ótörök bő(jelentése: ’nemzetségfő’) főnév, előtagja köznemesi lakosságára utal.

Története

A község területe ősidők óta lakott, határában vaskori és római emlékeket találtak. A települést 1226-ban Beud néven említik először. 1344-ben "Bud", 1356-ban "Bod", 1387-ben "Altalbeud", 1418-ban "Beud", 1441-ben "Bwd", 1444-ben"Bewd", 1449-ben "Beed", 1460-ban "Bed", 1872-ben "Bőd",("Buiding").(Megj: A Kárpát-medencében három, a mai nevében hordzó, "Beud"/"BŐD" helység található: Nemesbődön kivül Kassától 16 km-re keletre "Magyarbőd"/"Bidovce" és Erdélyben (Szolnok-Doboka megye)"BŐD"/"Beudiu".) Mint neve is mutatja kisnemesi község volt. Főbb birtokosai a Váti, Bődi, Czycz és Tompa családok voltak. Templomát 1344-ben említik először, a 16. században az evangélikusoké lett. A katolikusok csak1674-ben szerezték vissza. 1626-ban itt tartottak gyűlést Vas, Veszprém és Zala vármegyék rendei. A Dömölky, majd 1747-től a Békássy családnak volt nagy birtoka a községben.

Vályi András szerint "BŐD. Elegyes falu Vas Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Szombathelytöl más fél mértföldnyire, apró marhákkal kereskednek, Béts Városába hordozván azokat nyereség végett. Határja síkos, és jól termő, réttyei gazdagok, fájok elég van, legelőjök nem leg jobb; de ezt helyre hozzák jó tavaszi vetéseik, vagyonnyaiknak eladására meglehetős módgyok, első Osztálybéli." 

Fényes Elek szerint "Bőd, magyar falu, Vas vgyében, 654 kath., 8 evang. lak., kik szárnyas állatokkal Bécsbe jutalmas kereskedést űznek. Kath. paroch. szentegyház. Gazdag róna határ. F. u. Hegedűs, Vajda, Balla, s más nemesek. Ut. p. Kőszeg." 

1910-ben 749 magyar lakosa volt, Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott.

Nevezetességei

Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült, 1788-ban teljesen átalakították.1938-ban két oldalhajóval bővítették, ekkor nyerte el mai formáját.