egyperces…

Egyérintő

Egyérintőzni többféleképpen is lehet.

 

- Nézd már, az nem a Tóth II? – bökött Vadas

a másik asztal felé a füstös kocsmában.

- Dehogynem. Minden nap itt van. Van amikor

már reggel is – válaszolt a cimborája.

- Alig ismertem rá. Jól meghízott – mondta

Vadas. – Vagy három éve láttam utoljára az

olaszok ellen. Tudod, amikor a szögletzászlótól

lőtte azt a kapásgólt.

- Ja – hagyta rá amaz. 

Közben a félpályától indulva a brazilok

látványos támadást vezettek. Hirtelen az

ivó is elcsendesedett. Lábról lábra vándorolt

a labda, az ellenfél játékosai kétségbeesetten

próbáltak közbeavatkozni. Még a kirobbanó

középcsatár lábát sem sikerült elkaszániuk,

aki egy elegáns testcsellel elfektette a kapust,

majd hanyagul a hálóba pöckölt. 

- Egyérintő – szólalt meg Tóth II elégedetten,

és egy könnyed mozdulattal lehúzta a mutató-

és a hüvelykujja közé csippentett féldecist.

 

   (Tintaman)

Mit szólsz hozzá?

megtalálja...?

Mit szólsz hozzá?

tudtad…?

A szüret

A szüret korábban az úgynevezett csíziós (vagy jeles napokhoz) kötődött. Egyes vidékeken a 18-19.században határozott időpontot adott meg rá a városi, vagy községi tanács, vagy a hegyközségi elöljáróság. Az időpont meghatározása azért volt fontos, mert a földesúri járandóságot, a bordézsmát így egyszerre tudták beszedni. A különböző szőlőtermő vidékeken ezek az időpontok változtak, figyelembe véve az időjárási viszonyokat és a különböző szőlőfajták érési idejét. Az Alföldön a szüretkezdő nap általában Mihály napja, szeptember 29-dike volt. Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén Terézia napján (október 15.), Erdélyben Gál napkor (október 16.), Borsod megyében Lukács napján (október 18.), Kőszeg vidékén Orsolya napkor (október 21.), Tokaj-Hegyalján pedig Simon-Juda napjáig (október 28.) kezdték meg a szüretet.
 

RÉGEN…

„A szüret a XVI. és XVII. században igazi sátoros ünnep volt, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. Városaink statutumai szerint szüret idején még a törvénykezés is szünetelt. A vidámság és a jókedv ütött tanyát ilyenkor a szőlőkoszorúzta hegyeken és szőlőskertekben. Hogy imitt-amott verekedés és egyéb efféle csetepaté is folyt, mondanunk sem kell. Az ilyesmi természetes következménye a huzamosabb borivásnak. A régi szüreti rendszabások szerint az ilyen verekedő s káromkodó atyafiakat menten lekapcsolták s furatossal jól megverték. Akik nagyobb vétket követtek el, azokra nagyobb büntetés is járt.” - írja Takács Sándor.

A MUNKA

A szüret általában zajkeltéssel indult, pisztolydurrogtatással, vagy riogatással. Ezt követően indulhatott a munka. A szedők (lányok, asszonyok) görbe késsel, kacorral (szőlőmetsző kés), vagy metszőollóval vágták le a fürt nyelét. Gyűjtőedénybe tették a fürtöket. Ez vidékenként változott. Lehetett vödör, kézi puttony, sajtár, szedőkosár stb. Amikor az edény megtelt, a szedő kiáltott a puttonyosnak, aki a hátára vette - a régen fa, ma már inkább alumínium - edényt, puttonyt, begyűjtötte a szőlőt, s vitte a présházhoz. Préselés előtt összezúzták a szemeket, régen taposva, manapság darálóval. Ezután kezdődhetett a borkészítés.

SZÜRETI SZOKÁSOK

A szürethez, mint általában minden betakarító tevékenységhez, termékenységrítus (olyan szokás-cselekedet, amely elősegíti a több termést) is tartozik. Göcsejben élt például az a szokás, hogy amikor befejezték a szedést, akkor lemetszették a szőlővesszőket, s mindegyik tőke tövére egy-egy szőlőszemet tettek, hogy következő évben jó legyen a termés. A szőlőtermesztéssel kapcsolatos szokások nagy része azonban nem konkrétan a szürethez, sokkal inkább a szőlő gondozásához kapcsolódott.
 

AZ ÜNNEP RÉGEN

Szüretkor megélénkült a szőlőhegy. A munkavégzés alatt is jellemző volt - közösségi munka lévén - a tréfálkozás, az éneklés, a hangoskodás. Utána azonban valódi ünneppé alakult a nap. A szüretelők a végzésnapon a hegyről levonulva szüreti koszorút vittek a vállukon. Ez a koszorú fém, vagy favázra aggatott szőlőfürtökből állt, amelyet búzával, vagy szalagokkal, esetleg borosüveggel díszítettek. A feudalizmus idején a menet ilyenkor a földesúr házához vonult köszönteni. Itt a dolgozók verses rigmusokat mondtak, melyekben szót ejtettek a gazda fukarságáról, vagy jószívűségéről is. A földesúr ezután megvendégelte munkásait, s este általában táncos mulatságot is tartott.

A SZÜRETI FELVONULÁS

A szüret befejezését nem csak a feudális időkben ünnepelték meg. Szüreti felvonulás és bál sok városban még ma is van. A szerepköröket (bíró, bíróné, csőszlányok, csőszlegények, kisbíró, táncmesterek) ma is beöltözött szereplők alakítják. A menet fontos szereplője volt a múlt században a borkirály, vagy bálkirály. Ő, illetve a családja volt felelős az esti mulatság rendezéséért. A menet érdekessége az úgynevezett baksus figurája, ami egy botra, vagy hordóra ültetett, piros ruhás férfibábu volt. Alakja Bacchusszal, a görög mitológia boristenével ( másik nevén Dionüszosz) hozható kapcsolatba. A szüreti menet jellegzetes figurái a tolvaj és a csősz, akik veszekedésükkel szórakoztatják a közönséget, de rajtuk kívül olyan beöltözött szereplők is jelen voltak, amilyen alakoskodók (jelmezbe bújt, szerepet játszó figura) általában a farsangi felvonulásokon szerepelnek. Ilyenek például a török, a szerecsen, a vándorárus, az úrfi, a cigány, a medvetáncoltató stb. figurája.

BACCHUS, DIONÜSZOSZ

Ez az istenség eredetileg nem görög, hanem valószínűleg keleti isten lehetett, a Bacchus név ugyanis lüdiai eredetű. Kultusza azonban már a legrégebbi görög időkben, s később az egész görög-római világban elterjedt. Ő a szőlő, a bor, a mámor istene. Zeusz tette azzá, ugyanis Dionüszosz volt, aki elhozta az első szőlővenyigét az embereknek. A történet onnan kezdődik, hogy Héra féltékeny volt Dionüszoszra, elpusztíttatta anyját, Zeusz ezért saját combjában hordta ki a magzatot. Amikor Dionüszosz megszületett, Héra további üldözései elől Zeusz parancsára Hermész a gyermeket Nüszába menekítette, s ott a völgy nimfái elrejtették őt egy szőlőtőkékkel benőtt barlangban. Itt ízlelte meg először Dionüszosz a bort, s innen vitte el az első szőlővesszőt Ikariosz athéni pásztornak. Dionüszosz kultuszát kezdetben vidám, csendes ünnepségek keretei között éltették, később azonban ezek hangos, túlfűtött, erotikus éjszakai kicsapongásokká váltak, természetesen bormámoros szereplőkkel.
 

A SZÜRETI BÁL

Az iparosok, a szegények és a gazdalegények régen külön bálokat tartottak. Később, főleg a kisebb településeken egy-egy nagyobb, közös mulatságon ünnepeltek. A bálokban a szüreti menet szereplői tovább viselték tisztségeiket. A csőszlányok és csőszlegények feladata például az volt, hogy a külön erre a célra felaggatott, vagy dekorációként használt szőlőfürtöket őrizzék. A bál folyamán ugyanis a résztvevők ezekről „lopkodtak”. Akit „lopáson” értek, azt„megbüntették”. Bírságot kellett fizetnie. Ezt a pénzt aztán a szervezők (korábban a borkirály, vagy bálkirály) a bál rendezési költségeire fordította. Sok helyen egyébként ez a szőlőlopás-játék még az 1970-es években is a szüreti bál része volt. A szüreti mulatság általában reggelig is eltartott.

SZÜRETI NÓTÁK

A szőlő szedése közben sokat énekeltek, tréfálkoztak, hangoskodtak a szedők. A munka végeztével a hegyről lefelé menet, vagy a szüreti bálon is jellemző volt a nótaszó. A bálozók a táncok után, vagy azok szünetében daloltak. Jellegzetes szüreti nóta például:

"Szedjük a csóka dinkát,
Azt a borbő kékkadarkát,
Hadd teljék a puttonyom,
Aki első végzi rendét,
És felönti telt edényét,
Azt … megcsókolom."

(mamzy)

Mit szólsz hozzá?

amikor a "Parkolni tilos", azt jelenti, hogy "Parkolni tilos"...!

Mit szólsz hozzá?

településeink…

Kálló 

Kálló község Nógrád megyében, a Pásztói kistérségben.

Fekvése 

Aszódtól 15 km-re, a fővárostól 55 km-re fekvő település. Megközelíthető közúton az M3-as autópályán Bagnál letérve Aszódon, Kartalon, Versegen keresztül.

Története 

Kálló (Pisk-) Árpád-kori település. Nevét 1246-ban említette először oklevél Pithcalonéven és már ekkor egyházas hely volt.

Kálló település a váci püspök birtoka volt.

1242-ben délnyugaton határos volt Dengeleg régi területének, a mai Erdőtarcsa helyén fekvő részeivel.

A Török hódoltság alatt; 1562-1563-ban Khalil török tiszt hűbérbirtoka volt, akinek halála után, 1565-ben Jusszuf zászlótartó kapta. 1633-1634-ben a váci nahije községei között sorolták fel, hat adóköteles házzal.

1715-ben 12 magyar, 1720-ban 23 magyar és három tót háztartást vettek itt fel. 1848-ig a váci püspökség birtoka volt, de 1826-ban a báró Podmaniczky és a gróf Teleki családok is birtokosai voltak, a 20. század elején pedig a váci püspöknek és gróf Wilczek Frigyesnének volt itt nagyobb birtoka.

1849-ben nagy kolera járvány pusztított a településen, melynek 151-en estek áldozatul, majd 1866-ban ismét fellépett és ekkor 134 halálos áldozata volt.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 2306 magyar lakosa volt. Ebből 2192 római katolikus, 55 evangélikus, 52 izraelita volt.

Népcsoportok 

2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei 

Római katolikus temploma - a régi templom helyén 1805-1811 között épült.

Falumúzeum

Szent István szobor

Mit szólsz hozzá?

ami összeköt...

Mit szólsz hozzá?

olvasó - sarok...

 

Mit szólsz hozzá?

előtte és utána...

Mit szólsz hozzá?

KALENDÁRIUM

2021.Szeptember 23.

időjárás ma:

Csütörtökön hosszabb-rövidebb időre mindenhol kisüt a nap, számottevő csapadék nem várható, csupán kezdetben az északkeleti határhoz közel fordulhat elő átmenetileg jelentéktelen eső. Többfelé megélénkül a nyugati-délnyugati szél. Hajnalra foltokban pára, köd képződhet. Reggel -1 és 10, délután 16 és 22 fok között alakul a hőmérséklet.

Ma Tekla, Ildikó, Ilona, Ila, Lina, Líviusz, Telma napja van.

Boldog névnapot!

Tekla: Görög eredetű név, jelentése Isten dicsősége. 
Szeptember 23, Október 15

Ildikó: Germán eredetű magyar név, jelentése harcos. Attila hun király második felesége, a germán mondákból is ismert Krimhilda (Kriemhilda, Kriemhilde, Kriemhild) nevének rövidülése a Hilda, Ilda, s ennek már a latin nyelvű forrásokban előforduló alakváltozata az Ildico. Csak a magyarban vált használatos női névvé, Arany János hun tárgyú eposza, a Buda halála nyomán. 
Szeptember 14, November 17, Szeptember 23, Szeptember 21, Szeptember 17, Április 30, Március 10

Ilona: A Heléna régi magyarosodott alakváltozata. Magyarországon a középkor óta gyakori. Elterjedésében a kereszténység, a homéroszi történetet feldolgozó középkori Trója-regény Szép Ilonája, valamint a XVI. századi széphistória Árgirus királyfiról és Tündér Ilonáról szóló alkotás játszott szerepet. A magyar névforma használatos a német, szlovák, cseh, finn névadásban is. 
Április 23, Július 31, Augusztus 18, Szeptember 23

Ila: Az Ilona rövidített, -a kicsinyítőképzős formája. 
Szeptember 23

Lina: A Karolina becézőjéből önállósult. 
Szeptember 23, November 4

Líviusz: Latin eredetű név, jelentése ólomszínő, kékes, irigy, rosszakaratú. 
Szeptember 23, November 12

Telma: Angol eredetű név, jelentése ápoló, óvó, vigyázó. 
Szeptember 23

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Budapesten Rákosi Mátyás utasítására felrobbantották a Városliget szélén álló Regnum Marianum templomot.

70 éve

1951. 09. 23.

 

Őszi napéjegyenlőség, a csillagászati ősz kezdete.

09. 23.

 

Felfedezték a Neptunusz bolygót.

175 éve

1846. 09. 23.

 

Megszületett Orczy Emma bárónő, magyar származású angol dráma- és regényírónő (A Vörös Pimpernel).

156 éve

1865. 09. 23.

 

Cannes-ban meghalt Prosper Mérimée francia regényíró, akinek Carmen című regényéből Bizet írt operát.

151 éve

1870. 09. 23.

 

Megszületett Richter Gedeon gyógyszergyáros, vegyész.

149 éve

1872. 09. 23.

 

Megszületett Gundel Károly magyar vendéglős, gasztronómiai szakíró.

138 éve

1883. 09. 23.

 

Megszületett Móricz Virág író.

112 éve

1909. 09. 23.

 

Londonban meghalt Sigmund Freud osztrák ideg- és elmegyógyász, esszéíró, a pszihoanalízis megalkotója.

82 éve

1939. 09. 23.

 

Először végeztek gázkamra-kísérletet Auschwitz-ban.

80 éve

 1941. 09. 23.

 

Meghalt Dobozy Imre Kossuth-díjas író, újságíró.

39 éve

1982. 09. 23.

 

V. Henrik német-római császár elismerte az egyház jogát a főpapok választására.

899 éve

 1122. 09. 23.

 

33 éves korában meghalt Vincenzo Bellini, az olasz operairodalom egyik kiemelkedő képviselője (Norma).

186 éve

1835. 09. 23.

 

Megszületett Robert Bosch német gyáros.

160 éve

1861. 09. 23.

 

Meghalt Urbain Jean Joseph Leverrier francia csillagász, aki matematikai számítások segítségével megtalálta a Neptunuszt.

144 éve

1877. 09. 23.

 

Az Ikarus székesfehérvári üzemegységében elkészült az első alumínium autóbusz.

56 éve

1965. 09. 23.

 

Meghalt Pietrelcinai Szent Pio, a katolikus kamaszok és a civil önkéntesek védőszentje.

53 éve

1968. 09. 23.

 

Belgiumban életbe lépett az eutanáziáról szóló törvény.

19 éve

2002. 09. 23.

 

Mit szólsz hozzá?

elkapott pillanat...

Mit szólsz hozzá?