csak egy gondolat…

tudod furcsa szerzet az ember, mert nem kell, hogy az életében mindenre oka legyen, ha valami jól esik, az már éppen elég ok lehet…

gyöngy vízesés...

egyperces…

Egyformán egyszerűek

Pár sor a szürkeségről, az egyszerűségről, az egyformaságról. Emberekről, rólam és arról az érzésről, ami akkor ér el, mikor úgy érzem, alkotni szeretnék, de minden próbálkozás hiába, mert a csalódás újból s újból felüti fejét a gondolataimban.

Minden annyira bizonytalan. Nem tudok már írni. Nem megy. Ez is pocsék. Semmitmondó. Felesleges. Őrület. Kellemetlenül naiv próbálkozás. Miről írjak? Szerelemről, fájdalomról, hiányról, érzésekről vagy értelemről? Már mindet megírták helyettem. Kimerítették előttem. Lekéstem. Nincs új mondanivalóm. Nem vagyok változatos. Nem bírok semmi különlegesen csodálatosat alkotni. Csak ezt a középszerű szürkeséget vagyok képes láttatni. Ezt, amit látok, ami körülöttem van, és ami engem is ennyire átlagossá tesz. Annyira emberinek érzem magam, hogy azt már szinte feleslegesnek tartom még csak megemlíteni is. Egyszerű vagyok. A magam semmitmondó színtelenségében – egyszerű. Nem különleges, s végképp nem különc. Egy egyszerű ember, egyszerű gondolatokkal és egyszerű érzésekkel. Mert valójában semmi sem bonyolult. Csak éppen semmi sem fekete, se nem fehér, egyszerűen csak szürke. S ez a szürke annyira összekeveredett, megbolygott, előre- s visszafordult, hogy szinte már nem is szín, csak valami megmagyarázhatatlan árnykép. Szürkék vagyunk. Nemcsak én, te is. Egyszerűek, bonyolultnak hitt gondolatokkal és felismerhetetlennek tűnő érzelmekkel. De ez csak a látszat. Mindenki ezt érzi. A meg nem értettség, az eltiportság, a magány és a düh is mind, mind egyforma, akárkinek a lelkéről beszélünk. Emberek vagyunk. Kevesek, aprók, halandók. Végesek. S rettenthetetlenül rövidnek tetszők. Annyira, de annyira átlátszóan emberiek.
És nem leszünk színesek. Sem vadak, sem érdekesek. Elcsépelten maradunk ilyenek, amilyenek sosem akartunk lenni. De a szín elveszett. Ki tudja, hol lehet. Talán sosem létezett. Szürke, szürke, szürke itt mindenki. Te s én, ti s ők, mi, együtt, mindannyian, túlságosan egyszerűen középszerűek vagyunk. Fájóan kapaszkodunk a bonyolultságba. De az nem létezik. A meg nem értettség nem a meg nem érthetőségen alapul. Ez csak önzőség. Oda nem figyelés. Merengő figyelemelvesztés. Semmi több. Nem logikátlan gondolkodás, nem elvesztett vélemény vagy érzés. Hiszen egyformák vagyunk. Meg kellene értenünk egymást, egymásnak minden szavát, tettét, lelki gyötrelmét. Az elutasítás nem tesz különlegessé. Az egyéni álláspont álca, felrévedt remény, elhitetett egyéniség. Ármány. Túllogikázott fantáziaszülemény.
Egyformák vagyunk. Emberek s öröktelenek. Értsük hát meg egymást. S tudják meg, miért nem tudok már írni. (katonalány)

sokrétűen használható lépcső...

tudtad…?

Őszi napéjegyenlőség, a csillagászati ősz kezdete.

Napéjegyenlőségnek (latinul aequinoctium) nevezzük azt, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. A szeptemberi napéjegyenlőség napja szeptember 22. (illetve szeptember 23.). Az északi féltekén őszi napéjegyenlőségnek, a délin tavaszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két félgömbön ez a csillagászati ősz, illetve a csillagászati tavasz kezdete is egyben. (ezenanapon.hu)

neeeeeeeee...

településeink…

Nemesrempehollós

Nemesrempehollós község Vas megyében, a Körmendi kistérségben.

Fekvése

Nemesrempehollós Szombathelytől 20 km-re délkeletre, Egyházasrádóctól6 km-re keletre, Egyházashollóstól 5 km-re északra fekszik sík vidéken. A Rába vályoggal fedett közép- és újpleisztocén kavicstakarójára települt község.

Története

Nevének eredete

Az 1221-ben Kölked határosaként feltűnő Hollós földön alakult ki, a szomszédos Rempehollóssal együtt Felhollós néven különült el a Rábához közelebb fekvő többi Hollóstól: Egyháza- és Hidashollóstól. A Felhollós Nemeshollós névalak először 1535-ben fordult elő. 1550: Nemeshollos, 1575: Nemes Hollos. 1608-ban Felsőhollósnak (Feolseo Hollos) nevezik a falut. Mindvégig kisnemesek birtoka, akik közül a Hollósy és a Lyttor család szerepel leggyakrabban. 1535-ben a nemes-, ill. felhollósi Lytther család tagjai állnak perben a szecsődi Taródyakkal Lapsa prédium miatt. 1937-ben Rempehollóssal Nemesrempehollós néven egyesítették.

Története

Egyutcás, szalagtelkes község. Régebben néhány szalagtelken 2-3 ház lakóház is volt egymás mögött, udvari térközzel elválasztva egymástól.

1549-ben 4-telkes nemes család 7 tagjának a kezén volt összesen 11 kúria,1554-ben 2 egytelkes család 7 tagját írták össze. 1598-ban 2 nemesnek volt összesen 3 zsellérje. 1599-ben az egytelkes nemesek, prediálisok és libertinusok összeírása során 6 családfőt vettek számba; a rájuk kirótt hadi taksa 1 és 3 forint között mozgott. 1601-ben 7 egytelkes nemes családfőt írtak össze, kettő közülük zsellérjével együtt lakott. 1623-ban az egytelkes nemesek taksálása során 6 családfőt vettek számba. 1744-ben 14 jobbágy, 7 házas és egy házatlan zsellér volt a faluban, melynek határa kicsi volt, csekély rétséggel és legelővel. A határ nagyrészt vizenyős volt. A faluban egy kovács működött. Az 1828. évi összeírás szerint 13 házas és 2 házatlan zsellér volt Nemeshollóson. A helyiség lakói jórészt agilisek voltak, akik az uraságtól kuriális földeket és réteket béreltek szerződés mellett. Erdő nem volt. A falu lélekszáma a 18. század végétől 1930-ig mintegy 100 lélekkel nőtt és ekkor megközelítette a 400-at.

Nemeshollóson templom nem volt. A 17. század végén az egyházashollósi plébániához, a 18. században az egyházasszecsődi plébániához tartozott.1756-ban a négy Hollós falu együtt tartott fenn iskolát. A tanító 1780-ban Egyházashollóson, a bába helyben volt. 1875-ben egyosztályos, vegyes típusú közös elemi iskola volt a faluban.

A Sorokpolány felé vezető összekötő út településtől északra lévő szakasza a római korból származó Borostyánkő-út vonalán halad. Az 1900-as évek első pár évtizedéig a római út nyomvonalán haladt Sorokpolányt Egyházashollóssal összekötő út. Ma az út nagy része mezőgazdasági művelésbe fogott terület. A község II. József idejében a körmendi járásban, 1790-1849 között a körmendi kerület körmendi járásában, 1850-1860 között a vasvári járásban, 1861-1871 között a körmendi kerület körmendi járásában és 1872. óta a körmendi járásban volt, 1872-1937 között az egyházasrádóci körjegyzőséghez tartozott.1937-ben közigazgatásilag egyesült Rempehollóssal Nemesrempehollós néven. A falu lélekszáma 1949-ben érte el csúcspontját 706 fővel, azóta mindegy 170 lélekkel csökkent.

Nemesrempehollóson 1942-ben állami közös, osztott típusú népiskola működött, 2 tanteremmel, 2 tanerővel és 106 tanulóval. 1966-ban az általános iskolában 2 tanerő 2 tanteremben 43 gyereket oktatott. A faluban 1950-ben termelőszövetkezet alakult, mely 1968-ban Egyházasrádóchoz csatlakozott. A faluban 1966-ban könyvtár és keskenyfilmes mozi, 4 közkút, 1 kereskedelmi és 1 italbolt, valamint 2 magánkisiparos volt.

Nevezetességei

Szent Rozália római katolikus templom

Harangláb (1732-ben épült)

Szent István emlékpark

Aradi vértanúk emlékmű

Millenniumi emlékoszlop

Római kori út, ma részben a Sorokpolány–Nemesrempehollós közötti közút falun kívüli hosszú egyenes szakasza

ami osszeköt...

olvasó - sarok...

a balról jövő tehénnek is elsőbbsége van...