egészség – perc…

Hogyan szívódik fel a legjobban a kalcium?

A szervezetben legnagyobb hányadban előforduló könnyűfém rendkívül fontos szereppel bír: túlnyomó hányada csontvázunk alapköve, nélküle rongybabaként csuklanánk össze. Nem mindegy azonban, milyen forrásból visszük be szervezetünkbe.

Hasznos tudnivalók dióhéjban Ha túl sok a táplálékkal bevitt foszfor a vérben, annak semlegesítésére kalciumot használ fel a szervezet, melyet a csontokból von el. Mivel az állati eredetű élelmiszerekben az arány eltolódik a foszfor javára, ezek hiába tartalmaznak több kalciumot, mint a növényi táplálékok, könnyen lehet, hogy kevesebb szívódik fel belőlük. A túl sok fehérje tehát gátolja a kalcium beépülését.

Bár a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült termékeket egészségesebbnek tartjuk, mint a finomított pékárukat, jó, ha tudjuk, hogy a gabonarostokban található fitinsav szintén hasonló hatással bír, ezért azok fogyasztását sem szabad túlzásba vinni.



A dohányzás, alkoholfogyasztás, kávé, kólafélék és a cukor fogyasztása szintén nem előnyösek. Tudjuk, hogy egy adag fekete 100 mg-mal növeli meg napi kalciumszükségletünket?

Az aktív D-vitamin viszont segíti a kalcium felszívódását és fokozza a csontokba történő beépülését, így nagyon fontos a szervezet D-vitaminnal való ellátottsága, mely minimum napi 15 perces szabadban tartózkodással könnyűszerrel megtehető.

Legjobb kalciumforrásaink

Olajos magvak
Korábbi cikkünkben olvashattunk a mák jótékony hatásairól. A mák mellett a szezámmag tartalmaz jelentős mennyiségű kalciumot, ráadásul az olajos magvak közül nekik a legkedvezőbb a kalcium-foszfor arányuk. Rendkívül sokféleképpen felhasználhatóak. 

Márt megint a zöldek
A zöld leveles zöldségek kalciumtartalma jelentős, és jó, ha ezeket inkább nyers állapotukban fogyasztjuk. Az ásványi anyagok ebben az esetben szerves kötés, ún. kelátkötés formájában találhatók meg bennük, ezt a szervezet könnyen tudja hasznosítani. Magas hőmérséklet hatására ez a kötés felszakad, a kalcium szervetlen formába megy át. Tanulság: finom a spenótfőzelék tükörtojással, de ha azt akarjuk, hogy elegendő kalciumhoz jussunk, akkor jobb, ha nyersen esszük a spenótot, saláták vagy zöld turmixok alapanyagaként.

Narancshéjról
Érdemes szakítani a régi szokással, miszerint a narancs héját a hagyományos módon, vastag, fehér belső héjával együtt kell eltávolítanunk. Pedig a fehér belső héj rengeteg kalciumot tartalmaz, mely a gyümölcsben található C-vitamin jelenlétében rendkívül hatékonyan szívódik fel. Éppen ezért hámozzuk úgy, mint az almát: narancssárga héját vékonyan hámozzuk meg egy éles kés segítségével. Arra viszont ügyeljünk, hogy a vegyszerekkel közvetlenül érintkező külső réteget lehámozzuk. Így bajos gerezdekre bontani a narancsot, viszont félbevágva harapni lehet. Eleinte furcsának tűnhet, de idővel szinte rutinná válik a fenti művelet.

Összefoglalva
Kalciumszükségletünket jórészt növényi táplálékokból fedezzük: növeljük étrendünkben a magvak és a zöld leveles zöldségek arányát. Minél többet napozzunk, és legyünk mértékletesek a kalciumrabló élvezeti szerekkel - vagy hagyjuk el őket teljes mértékben! (Horváth-Sz Gy, HáziPatika.com)

tárlat - látogató...

mikko lagerstedt tájképei lélegzetelállító égboltokkal

csak egy gondolat…

tudod furcsa szerzet az ember, mert sokszor olyan körülményekbe képzeli magát, ami soha az életben nem következik be, fél ezernyi szenvedéstől, amelyek közül soha egyetlen egyet sem kell átélnie…

a legbiztosabb szállítási mód...

egyperces…

Kézfogás

Megmutatom a padot, kérem foglaljon helyet. Lassan leül. A kis csoportban kuncogás kezdődik.

Összesen öten vannak, de Feri megjelenése, különös belépője, meg a hírek róla tudatja velem, hogy újabb "nehéz" gyerekkel van dolgom. Hatodik osztályos cigány fiú. Magatartási problémáiról híres az iskolában. Újabb kihívás az életemben, megtalálni vele a hangot, elfogadtatni magam, finoman szépen, kedvesen, fehér bőrrel, szőke hajjal. Egy pillanatra átsuhan rajtam, hanyadik eset az életemben a problémás gyerek? Volt-e egyáltalán más? Mindegyik más- más rejtvény volt. Megfejtettem, utat találtam hozzájuk. Talán ezért kaptam őket? Nem igazán, inkább ezért születtem, gyakran így érzem.

Bemutatkoztam a kis csoportnak, beszéltünk arról, amiért így együtt vagyunk, mi az a dyszlekszia.
Feri pakol a padján, oldalba löki padtársát - Jó bőr! - súgja neki, aztán felém int a fejével. Úgy teszek, mint, aki nem hallotta. Dolgozunk. Kis idő elteltével megkérdezi, csak úgy félvállról. -Magának van férje? - Van is meg nincs is. - válaszolom. (egyedül élek, de nem váltam el, így igazat mondtam) Akkó maga úgy él, mint Rozi néni a szomszéd ! - közli velem. Erre már mondanom kell valamit. Hogy él Rozi néni? - kérdezem. Hát Ű úgy, hogy még én is bemászok hozzá néha az ablakán, ha van kis pájinka bennem...- várja a hatást, ami persze nem marad el. Kivárom a harsogó nevetés végét.
Nyugodtan közlöm vele, hogy nyolcadik emeleti lakásom ablaka igen magasan van, tehát nem működik a dolog. Most rajta nevetnek kárörvendve. Lassan belerázódnak a munkába, Feri is küzd a radírral. Az óra végén azért Ő megy ki utolsónak, hogy jól becsaphassa az ajtót.

Az iskola lakásomtól 15 km-re esik, így autóba ülök, s hazafelé utazva elgondolkodom. Régi emlékek törnek rám. Huszon évesen óvónőként kezdtem a pályámat. Délben, amikor a gyerekek ebédeltek gyakran néztem ki az óvoda ablakán, mert jó időben akkor érkezett mindig egy bőszoknyás cigányasszony a túlsó oldalra. Kényelmesen leült az árok szélére, lapos pálinkás üveggel kezdte az ebédjét. A végén pipára gyújtott, amit sok gombos zsebéből vett elő. Sokszor irigyeltem. Nem az életmódját, arról hallottam eleget, de a szabadságát, hogy nem zavarja semmi, senki. Aztán egy régen olvasott könyv jutott eszembe csodaszép cigánylányról, aki olyan szabadon élt, ahogy én csak álmaimban, rét füvén aludt néha, de egyetlen szerelméhez élete végéig hűséges volt. Nem úgy, mint az említett Rozi néni.
Igen, tudom az regény volt, ez pedig itt az élet, s a régi emlékem is az volt. Mekkorát változott a világ. Az a bőszoknyás cigányasszony, régen úgy köszönt nekem, hogy "Kezit csókolom naccsága!" - Most pedig Feri gyerek...
Két évig találkoztunk hetenként kétszer Ferivel. Lassan szelídült a magatartása, nekem pedig nőtt a türelmem, biztosan tanultunk egymástól is. Mindig Ő ment el utolsónak, s mesélt de már nem arcátlanul nem tolakodva, csak néha szórendi hibákat vétett. Lassan megtudtam, hogy a pimasz kis kamasz mögött egy elhanyagolt, otthon meg nem értett, rossz példát látó gyerek él.
Tudtam a hétvégi szórakozásairól, az épp soron levő nagy szerelmeiről, kamasz álmairól.
Nyolcadik osztályban ,tanév vége előtt ballagási meghívót kaptam tőle. Jöjjön el!- kérte.  Lesz új ruhám is...

Elmentem, láttam, hogy ismerősöket keres a szeme a sorból, mosolyogva nézett rám. Végül gratuláltam neki. Kezet fogtunk. Tanárnő! Olyan jó, hogy eljött! - sóhajtotta. Sokáig fogta a kezemet.

Hazafelé azon gondolkodtam ezen a napon, más iskolákban vajon hány ilyen kézfogás zajlott, remélem nem a miénk volt az egyetlen... (Sonkoly É)

önvédelem...

tudtad...?

Mióta üvegezik az ablakot?

Az ablaknyílás bevonásának gondja egyidős a letelepüléssel. A sövényből font, zsúppal kötött, illetve a deszkás ablak a mérges időt kívül rekesztette ugyan, az épület belsejét azonban sötétség borította. Télen a lakóhelyiséget csak a tűzhely fénye világította be. 

Az ablak üvegezését a római korban találták föl. Pompejiben 2 cm vastag, bronzba foglalt ablaküveg maradt fenn. A nagy üvegtáblák készítése azonban nagyon körülményes volt. I. sz. 100 körül a galliai Julius Alexander üveggyáros technikusa, egy bizonyos Caius jött rá, hogy kisebb, hengerelt üvegtáblácskákat farácsozat segítségével lehet ablakba foglalni. 

Gallia marad a római birodalom bukása után is az üveggyártás központja: a 7. században a frankok földjéről hozatnak üvegeseket az angliai templomok ablakozására. Még fél évezreddel később sem általános azonban a templomok ablakainak üvegezése. 

A másik korai változat a lantornás ablak volt. A lantorna vékony marhabőrből vagyis hártyából készült, jól átitatták olajjal, így tartósnak, de költségesnek bizonyult. Ezért a 14. század közepétől kezdve, miután a papírt megismertük, szívesebben használtak a hártya helyett sokkal olcsóbb papírt. A hagyományos japán házak ablaka ma is papírból van; az időjárás viszontagságaitól az előreugró eresz védi meg. Persze ezt a papírt is beolajozták, mint a lantornát. A lantornás ablak sokáig tartotta magát. A szegényebb helyeken még a 19. század végén is ráfanyalodtak. Érdemes megemlíteni, mert nem sokfelé dicsekedhetnek hasonlóval, hogy egy ilyen ablakpapírdarab 1538-ból ránk maradt, Bornemissza Pál püspök írja Batthyány Kristófhoz: "Többet írok vala, ha papirosom leszen vala. Ezt is az ablakról vettem le az éjjel." 

Az első üvegesek Nagy Lajos király korában települhettek át Itáliából Magyarországra. 1418-ból János és Miklós mester nevét ismerjük Bártfáról, 1438-ból Antal mesterét Budáról. Az első magyar üveghuta 1525 körül kezdett termelni a diósgyőri völgyben. (Bélley)

nem jók az idegei...

településeink…

Nemesmedves 

Nemesmedves (németül Ginisdorf) község Vas megyében. A szocialista rendszerben úgy tartották (az ott élők és néhány történész kivételével), hogy április 4-én itt történt meg az ország teljes felszabadulása a német megszállás alól és ekkor fejeződött be a magyar nyilas kormányzat elűzése, és hogy ezt a falut szabadították fel utoljára 1945. április 4-én a szovjet hadsereg katonái.

Fekvése

Körmendtől 15 km-re nyugatra, Vasszentmihálytól 4 km-re északra, Zsámándtól2 km-re délkeletre az országhatár mellett található.

Története

1336-ban Medus néven említik először, Nobiles de Medus. Poss. seu terra Olsomedus szövegkörnyezetben. Neve a száraz, időszakos vízfolyást jelentő ősi magyar med főnévből származik. Eredetileg a Medves-patakra vonatkozott, innen tevődött át a falura. Névelőtagja arra emlékeztet, hogy jellemzően kisnemesi község volt. 1361-ben Gasztoni Zelles Balázs birtoka. 1427-benMedwes néven említik. Részben kisnemesi birtok, részben Németújvár várának uradalmához tartozott. 1464-ben a Gersei Pető család szerzett itt birtokot. A16. században többek között a Batthyány család is birtok lett a településen. Lakói részt vettek az 1763-ban a Nyugat-Dunántúlon kitört parasztfelkelésben.1787-ben a II. József által elrendelt első népszámlálás 166 lakost talált itt, többségük német anyanyelvű volt.

Vályi András szerint "Kis, Nagy, és Nemes Medves. Három falu Vas Várm. Kis, és Nagy Medvesnek földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, Nemes Medvesnek pedig több Urak, lakosai többfélék, fekszenek Német Újvárhoz mintegy 3/4 órányira, földgyeik nem igen termékenyek, határjok többnyire hegyes, szőlejek jó borokat teremnek, fájok tűzre, és épűletre van, legelőjök jó." 

Vas vármegye monográfiájában "Nemes-Kis-Medves, 73 házzal és 340 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Rátót. Birtokos gróf Batthyány Zsigmond." 

1907-ben még 407-en éltek itt, főként svábok. A falunak volt iskolája, kocsmája, tűzoltószertára. 1910-ben 365, túlnyomóan német lakosa volt. Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. A kényszerű trianoni határkijelölésekután a járás egyetlen Magyarországon maradt települése volt. Az első világháború után az államhatár a falu mellé került, de a kapcsolat nem szűnt meg az Ausztriának juttatott volt magyar területekkel és a nemesmedvesiek gyakran jártak át Németújvárra (Güssing) és Zsámándra (Reinersdorf). A falu sorvadása a magyar kommunista rezsim megszületésével kezdődött.

1945. április 4.

A szocialista rendszer torzító propagandájának hagyománya szerint  Nemesmedves volt az utolsó magyar település, amelyet a második világháború folyamán 1945-ben elfoglaltak a szovjet csapatok, amikor elűzték a németmegszállókat, de azonnal a helyükbe is léptek. E haditett emlékére volt Magyarországon az 1990-es rendszerváltásig április 4. „a felszabadulás” napjára helyiek sem felszabadulásra nem emlékeznek, sem a dátumot nem tartják helyesnek, mivel a község területén még április 11-én is folytak harcok), és emiatt a falu területén gyakran rendeztek jelentős állami ünnepséget e napon].

Kitelepítés, betelepülés

A faluban lakó svábok jelentős részét, 298 embert, a háború után kitelepítették, csak tíz család maradhatott. Az üresen maradt házakba az ország más részeiből „telepesek” érkeztek, akikkel hosszú időre állandósultak az eleve itt lakók konfliktusai. A régi sváb házak helyét mára benőtte a fű.

Nevezetességei

Népszerű turistacélpont a falu központjában egy talapzaton álló második világháborús szovjet T–34-es harckocsi, amely az 1985-ben kialakított emlékhely központi emlékműve. Mellette az ország megyéit szimbolizáló kopjafák, valamint a jellegzetes őrségi szoknyás harangláb. Az emlékhely szélén hasított alumínium békeharang áll.

A falu határában valamikor húzódó, aknazárral megerősített Vasfüggöny mementójaként ma is megvan a korszakból fennmaradt, rozsdás „ÁLLAMHATÁR” feliratú tábla.

A falu szélén az egyik innen elszármazott német család által 1997-ben épített kápolna áll.

A főút melletti forrást 1997-ben a Szent Imre Vándorút avatásának emlékére Vándor-forrás névre keresztelték

ami összeköt...