A bőrhuzat friss foltjait lenolajban áztatott ronggyal töröljük le. A régebbi zsírosodásokat enyhe ecetes vízzel mossuk le. A lemosott felületet töröljük át bőrápolóval.
A régi, patinás bronztárgyakat denaturált szeszbe vagy borecetben feloldott só oldatába (egy liter borecet, 3 evőkanál só) mártott vattával lehet tisztára dörzsölni. Langyos vízzel öblítsük, és szarvasbőrrel egészen szárazra töröljük.
A cigarettafüst hatásos ellenszere az ecetes vagy vizes szivacs. Ott, ahol a vendégek dohányoznak, a szekrény vagy magasabb tárgyak tetején ecettel vagy vízzel átitatott szivacsot helyezzünk el. A szivacs magába szívja a füstöt.
Ha a darázs megcsípett, először a csípés helyét mossuk le alkohollal, majd tegyünk rá ecetes borogatást. Az ecet a darázsmérget közömbösíti. Orvosi beavatkozásra csak akkor van szükség, ha a betegen allergiás tünetek jelentkeznek, vagy ha az áldozatot több szúrás érte.
Csillogó lesz és visszanyeri eredeti fényét a kristályüveg, ha szalmiákszeszes vízben mosogatjuk el, és ecetes vízben öblítjük
- Megjöttem drágám, akkor megyünk moziba? - Szia, azt hiszem ma ne menjünk. - De hát tegnap megbeszéltük, hogy megyünk, a jegyeket is megvettem már. - De mégse menjünk. - Jó, megkérdezem Feriéket, hogy átveszik-e. Tehát nem megyünk? - Nem. - Rendben. - Vagy mégis? - Akkor most mi legyen? - Hát nem tudom... - Te akartál menni. - Jó, menjünk. Menjünk talán. - Mi az, hogy talán? - Gondolkodom, hogy menjünk-e. - Még van fél óra... - Jó, akkor menjünk. - Tehát igen? - Nem, ne. De azért lehet, hogy később menni akarok. - Később már nem lehet. Tudod mit én megyek, te itthon maradsz. - Ez vagy te! Még egy moziba sem vinnél el! - Dehogy nem. Akkor jössz? - Nem tudok addig elkészülni. - Brad Pitt a főszereplő... - Rögtön készen vagyok. - Kint megvárlak. - Illetve mégse menjünk. - Miért már megint? - Múlt héten olvastam, hogy két éve megcsalta a feleségét. - Úristen. Van még 10 perc, mi legyen? - Menjünk holnap. - Mára, mára szól a jegy, nem holnapra, nem holnaputánra. - Persze, te teljesen hülyének nézel, tudom, hogy ma, ma van. - ....... - Most miért kapcsoltad be a TV-t? - Hogy-hogy miért? Hogy hogy miért? Mert nem megyünk moziba, azért. - Szóval azt mondod, hogy ne menjünk? - Nem! Én azt mondtam, hogy menjünk! Azt mondtam, azt mondtam, azt mondtam! Ééééérted? - Most meg miért kiabálsz? Ha meggondoltad szólj és mehetünk. - Micsoda? Azonnal szedd össze magad, és induljunk, mert nem állok jót magamért! - Ha így üvöltözöl, akkor most már azért se megyek. Goromba fráter! . . . - Mentők? A férjem kiugrott az ablakon. - Hány méterről? - Hát nem túl magasról, de azért alacsonyról sem. - Hányadik emeleten laknak? - Pontosan a Kovácsék alatt. - Ok. Nézzen le kérem, vérzik a férje? - Van mellette egy tócsa, de az lehet víz is. - Milyen a színe? - Most már sápadt, nem olyan vörös, mint az előbb volt. Még kiabált is. - Nem férje színe asszonyom! A tócsa színe! - Milyen tócsa? - stb, stb, stb
Büszkének nevezzük a rátarti, gőgös embert, aki fennhordja az orrát.
Kevesen tudják, hogy a büszke szavunk a bűz főnévből jött létre -ke kicsinyítő képzővel. (Hasonlóképpen keletkezett a hetyke – a hegy szóból, vagy a nyalka – a nyalból.)
A szó származásának alapja, hogy a gőg éppoly visszataszító, mint a kellemetlen szag.
Más vélemények szerint a büszke ember gyakran fintorgatja, illetve fenn hordja az orrát, mintha büdösnek tartana mindenki mást, s innen a szó származtatása.
A község Szántód és Kaposvár között félúton fekszik, a hozzá legközelebb található várostól, Tabtól 18 kilométerre.
Története
Az 1332–1337-es pápai tizedjegyzék szerint akkor már plébánia működött a faluban. A 16. században 3 részét említik a források, Egyházas-Andocsot (a toldi pálosok tulajdona), Nemes-Andocsot (ennek világi urai voltak), valamint Kápolnás-Andocsot (a lövöldi perjelé volt). A hódoltság idején lakossága erősen lecsökkent, a jezsuita Mindszentek-temploma is használaton kívül volt, bár az ott taláható Mária-szobor épségben maradt. Ez a tény tette a települést híres búcsújáró hellyé.
Andocs településrészei Németsűrűpuszta és Nagytoldipuszta, melyek korábban önálló községek voltak.
A korábbi állítással ellentétben Sárdy János színész, operaénekes, akinek kántortanító volt a végzettsége, nem Andocson, hanem a nem túl távoli Nagykónyiban született, s nyolc éves volt, amikor szüleivel a híres Mária-kegyhelyre, Andocsra költözött.
Nevezetességei
Barokk kegytemplom, XIV. századból való szentéllyel
Az egykori középkori település plébánia templomát az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék említi először. A templom 16. századi átépítése során kapta a terület egyik legszebb hálóboltozatos szentélyét, amely a kolostortemplom legfontosabb eleme. A török hódoltságot követően a jezsuita rendhez tartozó Horváth János plébános talált rá a romos plébánia templomra és az épségben maradt Szűz Mária szoborra. Andocs és temploma a 17. századtól búcsújáróhely. A jezsuita rendet követő Ferences rend1721-ben kolostort épített a plébániatemplom mellett, amely két év múlva tűzvész áldozata lett. A ferences rendiek által megőrzött és a tűzvészt is túlélt 3 szobor ma is láthatóak a templom főoltárán. 1725-ben kezdték el építeni az új kolostort, amelyben megőrizték a középkori szentélyt. Az új kolostort és templomot 1747-ben szentelték fel. A zarándokhely legfontosabb elemét a Szűz Mária szobrot, Széchenyi Katalin grófnő díszes ruhába öltöztette. Innen számítható az a szokás, hogy a szobor hálaadásként újabb és újabb öltözékekkel gazdagodik. Ma már több mint 258 öltözéke van, amely a Mária múzeum kiállítási anyagaként megtekinthető.
Mária-ruhák Múzeuma. A Szűzanyáról a híres papköltő, Sík Sándor írt egy csodálatos verset "Az Andocsi Máriához" címmel.
Vannak ilyen ritka pillanatok az életben - amikor a színek hirtelen színesebbek lesznek, minden felderül, tisztábban hallod a hangokat, jobban ízlik az étel, és mindig, minden egyes pillanatban ő jár a fejedben, közben pedig tudod, hogy a másik pontosan ugyanezt érzi irántad.