A Sothebys aukciós ház árverésén kalapács alá került az egyik legismertebb amerikai szimbólum, a New York-i Szabadság-szobor. A franciáktól 1866-ban ajándékba kapott, magasra emelt kezében fáklyát tartó római istennőt megformáló alkotás évszázadokon keresztül az óceánon átkelő bevándorlók millióinak nyújtotta az újrakezdés és egy jobb élet reményét. Mivel a szabadság fogalma a globalizáció és a technológia korában szinte teljesen elveszítette korábbi jelentését, az amerikaiak a rekordméretű költségvetési hiány csökkentésére határoztak úgy, hogy túladnak talán leghíresebb nemzeti jelképükön.
A Szabadság-szoborért végül egy kínai szabadidőruha-ipari konglomerátum fizette a legnagyobb összeget, mintegy 3.4 milliárd dollárt. Az óriáscég szóvivője elmondta, hogy a hatalamas vételér ellenére kiváló befektetésnek tartják a kissé megkopott jelentőségű, ám így is rendkívüli reklámértékkel bíró szobrot. Igaz ugyan, hogy némi átalakításra szorul a lepelbe burkolt nőalak, az elképzelések szerint egy év múlva már piros-fehér-kék csillagos-sávos bikiniben lesz látható, fáklya helyett pedig a távolkeleti ruhaipari óriáscég logóját emeli majd a magasba.
Magyar gazdasági szakértők úgy nyilatkoztak, hogy az üzleti konstrukció hazánkban nem alkalmazható, hiszen az utolsó turulmadár is majd két éve egy román cigarettagyár tulajdonában van.(SzI)
Rengetegen használjuk a WC-t, de mi is az a "WC"? Valamiféle rövidítés?
A civilizált világ polgárai számára a vízrendszerű árnyékszék, más néven vécé, még pontosabban a WC nem lehet ismeretlen fogalom. Azt bizonyára már kevesebben tudják, hogy a szóban forgó két betű egy angol kifejezés, történetesen a water closet, azaz a vízöblítéses mellékhelyiség rövidítése.
A francia eredetű closet szó - őse a latin clausum (zárt, zárva) – jelentése a 17. században nyert tágabb értelmet. Egy a hálószobákból nyíló, folyóvízzel is ellátott kis szobácskát jelölt, mely a hygiéniai igények kielégítésére szolgált.
A mellékhelyiség másik ismert jelölése a kettős nulla, azaz a "00". Ez a jelzés pedig arra a szokásra vezethető vissza, hogy a 19. században épült szállodákban az egyes szinteken működő nyilvános mellékhelységet általában a lift vagy a lépcsőház szomszédságában helyezték el. Tekintettel arra, hogy a szobák számozását is innen kezdték, a mosdó a nullás jelölést kapta.
Alsószenterzsébet a Göcsej egy apró, elzárt falva. A település a Kerka folyó mellett fekszik két kilométerre a Csesztreg és Őriszentpéter között húzódó mellékúttól. Gépjárművel csak ebből az irányból, illetve az út végén elhelyezkedő Felsőszenterzsébet felől közelíthető meg. Napi öt autóbusz járat köti össze Lentivel. Önkormányzata Csesztregen működik.
Története
Alsószenterzsébet, Zala egyik legkisebb települése a megye délnyugati csücskében, az erdőkkel övezett szlovén-magyar határ közelében helyezkedik el.
Alsószenterzsébet nevét 1334-ben említi először a történetírás, "possessio Schentelsebet"-ként. Neve többszöri átalakulás után 18. századra "Belső-Szent-Eőrsébeth"-re változott. A község neve egykori temploma védőszentjének emlékét őrzi. 1334-ben Csesztreggel és Hétkutassal (Kerkakutas) együtt, mint István fia Miklós mester ősi és adományos birtokaiként említik. Később a környékbeli települések zöméhez hasonlóan a Bánffyak birtokába jutott, és maradt. 1524-ben Bánffy Jánosnak ezen a birtokán 13 jobbágy és 4 zsellér élt. Amikor a reformáció a Bánffyak birtokain elterjedt, az itt élők többsége a protestáns vallást gyakorolta. A nagy alsólendvai família leányági kihalása után Nádasdy Ferenc szerzi meg a birtokokat, így az alsószenterzsébetit is, 1644-ben. A Wesselényi-féle összeesküvésben játszott szerepe miatt fő és jószágvesztésre ítélt Nádasdytól a kincstárhoz került a terület. Végül jelentős összeg lefizetése után 1690-ben került az Eszterházy család javai közé, akik a kis községet 1945-ig.
A 16-17. században végig lakott hely volt, bár lakossága az adóösszeírások szerint erősen ingadozott. Többször Márokföldével írták össze. A török időkben lecsökkent lakosságot a hercegi telepítési program tudatosan növelte. A 18-19. században a falu lakossága magyar anyanyelvű, zömében református vallású, iskolája és temploma nem volt. 1715-ben már 10 család lakik itt. 1750-ben három vargát, négy kovácsot és két szabót, nem sokkal később már öt vargát, hat kovácsot, hét molnárt és két kocsmárost írtak össze. 1801-ben a Kerkán kétköves parasztmalmot említenek. 1828-ban 22 házból állott, lélekszáma 192 volt. Az I. világháború után a jugoszláv-magyar határ mellé került. A mezőgazdasági terményeinek korábbi felvevő piacai így nagyrészt megszűntek, így megindult a falu elnéptelenedése, amely a II. világháború után drasztikusan fokozódott.
A falu 1871-ig a lövői, majd az alsólendvai, 1941-től a lenti járáshoz, 1950-ig a csesztregi körjegyzőséghez tartozó kisközség, majd közös tanácsú társközség. Manapság ismét a csesztregi körjegyzőség intézi a falu ügyeit további öt faluval együtt.
A falu 1951-ben kapott áramot, 1953-ban telefont, 1954 óta jár autóbusz a településre. Iskolája 1959-ben épült, azonban 1962-től csak alsó tagozat működik. Mára a lakosságszám nagyban lecsökkent, nagyban elöregedett.
Alsószenterzsébet lakóinak többsége a kezdetektől fogva mezőgazdaságból él. A 14-17. században a földet kétnyomásban művelték, főleg rozsot, búzát termeltek, melyet Grazban, Sopronban illetve a stájerországi Radkersburg adtak el. Hajdinát, kölest, zabot kendert és lent csak saját szükségletre termeltek.
Ma is több család foglalkozik növénytermesztéssel és állattenyésztéssel, de kisebb mértékben, mint pár száz évvel ezelőtt. A legnagyobb termelés a falu határában található egy 12 hektáros almáskertben folyik, amelyet a holland kormány támogatásával, valamint a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közreműködésével hoztak létre.
Nevezetességei
A falu zegzugos utcákban épült, sok hajlított és három oldalról kerített épülettel. A 20. század első felében meglévő épületek közül a legrégebbiek fából készültek, keresztvéges boronafalúak, zsúptetősek, a lakóházak füstkonyhásak voltak, ezeket később alakították át kéményesre. A zalaegerszegi Göcseji Múzeum sok értékes néprajzi tárgyat, köztük egy vesszőből fonott régi pajtakaput és egy 1790-es évszámmal datált szépen festett tulipános ládát őriz ebből a faluból. A falu központjában található haranglába 1923-ban készült.
...A boldogság és a vidámság, az nem ugyanaz. Aki boldog ember annak nincsenek gondjai. A vidám embernek vannak, csak megtanulta, hogyan kezelje őket...
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
.jpg)
