Hajadon melléknevünk eredeti jelentése fedetlen (fej). A szó a haj főnév származéka; a d valószínűleg kicsinyítő képző – így a szó tulajdonképpen azt jelentette ’hajasan’.
Az összetétel fő, főtt (használatos a hajadonfővel, hajadonfőtt forma is), a fejre utal, ezt nevezték régiesen főnek.
Ma a hajadon szavunk már inkább csak főnévként, házasulatlan leány jelentésben ismert. E jelentés alapja az, hogy népi szokás szerint a férjes asszonyok fejét bekötötték, csak főkötővel mutatkozhattak.
Amikor szó szerint már a nyelvem lóg a melegtől, végre felérek a Bütyök utcába. Kelletlenül téblábolok a kapu előtt. Becsengetek. – „Csók, Mama, letelt, na hadd lám, négy köbméter fogyott, csók.” Így megy öt házon keresztül. De a hatodiknál, Csoszta néni, amint meglát, majd kiugrik a papucsából. – Maga az, kedves? – Miért, mi a baj, csőtörés volt? – Jaj, hát maga? – Ki a csuda lennék, ha nem magam? – Hadd nézzem már, drága! Ahogy kinyitja a kaput, eszeveszettül elkezdi markolászni karomat, és tapogatni az arcomat. – Csókolom, tessék már elmondani! – Hát nem halt meg? – Miket tetszik beszélni? Megjelenik a következő ház lakója, Bodroginé. Ő is rázendít: – Mártika, jól látom? Ez a vizes-fiú? – Igen, és kutyabaja! Most már ketten tapogatnak. Bodroginé elkezd rázogatni, hogy valóban élek-e – kicsit bepipulok. – Könyörgöm, árulják el, hogy mi történt! Csoszta néni mondja: – Aranyos, itt voltak a vízmérőcserések! Kérdem tőlük, hogy mikor jön a leolvasó. Erre azt mondja a szerelő, hogy nem fog az már jönni. Kérdezem, miért, mire ő, meghalt, hogy mitől, azt mondja, nem tudja, de annyi szent, hogy meghalt. – Akkor lóvá tették magukat! Látják, hogy nem vagyok holt. Odabent azért lesz egy-két szavam. – Ne féljen, fiatalember, akinek halálhírét keltik, bizony hosszú életű lesz – mondja Bodroginé. Megszomjazom erre a műbalhéra. Elindulok a kocsma felé. Visszanézek. Csoszta néni hadonászik, becsenget ennek-annak. Legalább tízen az utcán. Bizonytalanul integetnek, arcukat fogják, mutogatnak felém. Örülnek nekem: az életemnek. Mentemben olykor megfordulok. Már nem látom tisztán őket, csak a megtört, idős kis testeket. Legalább kimoccantak a kávéillatú megszokásból. Valami hátborzongató csoda történhetett. Feltámadtam nekik, én, a leolvasó-fiú.
A Debrő helynév eredete a régi magyar nyelvben széles, lapos, kiterült fenekű völgyet jelentő debrő főnév.
Története
A község területét a rézkortól napjainkig szinte folyamatosan lakták. A község mai formájában 1743, a török pusztítás miatti elnéptelenedést követő újratelepítése óta létezik.
Honfoglalás előtt
A község határában rézkori, késő bronzkor és honfoglalás kori régészeti leleteket is találták. Ki lehet jelenteni, hogy kedvező földrajzi adottságai miatt a mai Aldebrő területe az őskortól kezdve szinte folyamatosan lakott volt.
A honfoglalástól az alapításig
A honfoglalás kori letelepedést igazolja, hogy 1962-ben Bátonyi Mihály iskolaigazgató bejelentése nyomán tárták fel a Mocsáros homokbányában azt az értékes leletanyagban gazdag temetőt, melynek anyaga ma az Egri Vármúzeumban tekinthető meg. Egy nyugat–keleti tájolású sírban sarkantyút és nyílhegyeket találtak, majd a feltárás során további 32, viszonylag szegényes mellékletű csontváz került elő. Az egyikben egy trepanált (lékelt) koponyájú asszony, közelében egy kislány csontmaradványait tárták fel. Mindkettőt gazdag ékszermellékletekkel temették el. Két sírból Ugo di Provenza (926–945) érméje került elő, támpontot adva az időhatárok megállapításához. A leletekből arra következtethetünk, hogy már viszonylag korán elkezdődött az itt élő avar–szláv lakosság és a honfoglaló magyarok együttélése és valószínűleg békés keveredése.
Az Alföld északi peremterületeit minden jel szerint a magyar törzsekhez a honfoglalás előtt nyolcadik törzsként csatlakozó kabar törzs szállta meg. Eredete, törzsi szervezete komoly problémákat vet fel, annál is inkább, mert leletanyagát nem lehet elkülöníteni a magyar törzsekétől. Az itt birtokos Aba nemzetség elődei is a kabarok között keresendők. Anonymus szerint őseik – Ed és Edumen – itt, a Mátra vidékén kaptak birtokokat. Leszármazottjuk volt Pata, aki a Mátraalján várat épített. A nemzetség névadója Aba Sámuel király volt mint legtekintélyesebb tagja a rokonságnak.
Mai nevén csak az 1740-es évek elejétől jegyzik a települést, a középkori Csal falu helyén, mely a török kortól kezdődően Debrő községhez tartozott. A település története - hasonlóan a környékbeli falvakhoz - szervesen kapcsolódik a debrői uradalomhoz. Az Aba nemzetség birtokát képezték a Mátra déli lábánál elterülő falvak. A település valószínűleg már létezett a XI. század első felében.
A XI.században épült a környék legjelentősebb templomaAba Sámuel parancsára. Az ezt követő évszázadokban többször is új birtokos kezére került a település, amelyet 1575-ben I. Miksa király az egri főkapitánynak adott zálogba. Ungnád Kristóf özvegye, Losonczy Anna az uradalmat az elhanyagolt várral együtt második férjének, Forgách Zsigmondnak ajándékozta. 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg a romos várat. Több mint száz éven át a Rákóczi uradalmak részét képezte Debrő.
A község betelepülése
1740-ben gróf Grassalkovich Antal megvette a már elpusztult Debrő várát, és a hozzá tartozó debrői uradalmat. Az új birtokos személye alapvetően befolyásolta a település további fejlődését. A kortársai között képzett gazdasági szakembernek tartott Grassalkovich első lépései közé tartozott, hogy betelepítette a kedvező földrajzi adottságú környéket: 1743. április 24-én Debrõn (jog)biztosító levelet adott ki uradalma Debrõ vár alatti területének Al Döbrõ név alatti betelepítésére.
Az új falu helye a középkori Csal puszta. Az újonnan alapítandó falu ekkor már német ajkú lakosokkal rendelkezik, akiket akkori szokás szerint sváboknak neveznek, de nem lehet tudni, hogy ők a biztosító levél kiadása elött mikor költöztek ide. A német birodalom több területéről is érkeztek telepesek, akiknek etnikai összetétele így pontosan nem körülhatárolható, és sem lehet megállapítani, hogy pontosan mikor jöttek az elsõ telepesek. A családnevek vizsgálata alapján feltételezhető, hogy a Rajnai palotagrófság területéről több család is érkezett Aldebrőre. A földesúr a letelepülõ németeknek házhelyet is adott, ahol kemény téglából házat építhettek. Azonkívül még egy egész vagy fél telek szántóföldet, illetõleg legelõt biztosított nekik aszerint, hogy ki mennyit vállalt. Biztosította a korban elfogadott földesúri kiváltságokkal jogokat, mint a robot alóli mentesség. Ezen felül 6 év adómentességet is adott. Az adómentesség lejárta után az õszi és tavaszi gabonából viszont egy hetedet kellett adniok.
Bár az ígéretek nagy része nem valósult meg, az ide költözők megmaradtak a faluban. A házas és házatlan zsellérek szántóműveléssel, dohánytermesztéssel foglalkoztak. A XVII. században a Tarna völgyében több településen is meghatározó volt a dohánytermesztés, így Verpeléten, Debrőn, Tófalun. Ennél azonban sokkal jelentősebbé vált a szőlőtermelés, melynek hírét a mai napig megőrizte a falu.
1743 után még töbször történt német telepesek bevándorlása. Ez csak 1760 körül szûnik meg teljesen. Az 1746. évi canonica visitatio szerint a falunak 166 lakosa van, valószínűleg itt az elsõ betelepülõkrõl van szó, akik még nagyon keveset beszélnek magyarul. 1767-ben a falunak már 707 lakosa van, ez 141 családot jelent. A népesség német, de már magyarok is vannak. 1821-ben az egri egyházmegyei összeírás már kétnyelvûként említi a falut.
A község szinte teljesen egybeépült Tófaluval, a két községet a Kígyós-patak választja csak el. A két falunak közös helyi vezetőtestülete is volt az 1950-es években, az egyesült név Tódebrő volt. Ezt követően a rendszerváltásig megmaradt a közös tanács. A két községnek ma is vannak közös fenntartású intézményei, mint például az Aldebrő területén található Általános Művelődési Központ, ami az általános iskolát és óvodát egyesíti. Aldebrő testvérközsége az erdélyiNagykend.
Aldebrőhöz kötödő híres emberek
Gróf Grassalkovich I. Antal
Gyaraki gróf (korábban báró) Grassalkovich Antal (Ürmény, 1694. március 6. – Gödöllő, 1771. december 1.) királyi személynök, kamaraelnök, Mária Terézia bizalmasa. Szegény nemesi családból származott, s ügyvédként kezdte pályafutását 1715-ben. Később a XVIII. századi Magyarország egyik legnagyobb főurává vált. Mivel Grassalkovich Antal igen eredményesen gazdálkodott a kincstári javakkal, hűségéért és szolgálataiért III. Károly királybárói címet adományozott neki 1732-ben. Házasságaiból öt leány- és egy fiúgyermeke született. Második feleségének, Klobusiczky Krisztinának korai halála miatt annak nővérét, Teréziát vette feleségül, aki a gazdálkodásban is nagy segítségére volt. Végrendeletében is e feleségére és Antal nevű fiára hagyta minden birtokát.
Rácz Pál
Az erdélyi Csekelakán született pincemester. Nevéhez kötődik a Debrői hárslevelű fajta meghonosítása és elterjesztése, ő találta és mentette meg 1935-ben az utolsó tőke debrői hárslevelűt.
Nevezetességei
Katolikus templom
Aldebrő közepén áll az 1760-ban Grassalkovich Antal földesúr által építtetett és 1762-ben Eszterházy Károly által felszentelt római katolikus templom. A barokk templom a XIX. század végén lett újjáépítve a toronnyal.
A község alapításának emlékműve
1993-ban állították a polgármesteri hivatal és a templom között elterülő parkban.
Világháborús emlékmű
Az I. és II. világháborúban elesett aldebrői hősök emlékműve az újfalusi temetőben.
Rácz Pál emlékszoba
Az emlékhely az uniós Leader-program támogatásával valósult meg. A római katolikus plébánia Grassalkovich úti épületében található. Láthatók az egykori pincemester személyes használati tárgyai: tollak, pipák, régi borospalackok, poharak, túra- és sétabotok, könyvek, levelek. Érdekes az a síp is, amelyet a pincészetben úgymond "telefon helyett" használtak.
A jó kapcsolatnak rendje van, mint a táncnak, és ugyanúgy szabályok irányítják; A partnerek nem kapaszkodhatnak össze túlságosan, mert akkor nem tudnak vidáman és szabadon egyedül haladni. A túl erős érintéstől megdermed a mozgás, oda a végtelenül kibontakozó szépség; A táncosok tudják, hogy társak a ritmusban, a mozgásban, közösen alkotják a mintát, és észrevétlenül belőle táplálkoznak.
A kisregény Gárdonyi egyik legművészibb alkotása. Hőse, az öreg Csurgó, talpig becsületes, jókedvű, kedves ember, ezért lépten-nyomon összeütközik a képmutató, hazug városi élettel. A kapitalizmus betört a faluva. Az öreg Csurgó birtokát egy újgazdag kapitalista vette meg. ő maga özvegyen, egyetlen Pestre házasodott lányához költözik, és jóhiszeműen átadja neki egész vagyonát. Veje Tardy doktor, érzéstelen, törtető ember, az orvosi mesterséget üzletnek tekinti. Apósa megdöbbenten látja, milyen kíméletlen a szegénysorsú betegeivel; apósa vagyonát lelkiismeretfurdalás nélkül elkártyázza. Felesége, a tapasztalatlan, bájos asszonyka, akinek nincs önálló akarata, nem tudja apját férjével szemben megvédelmezni. Ebben a szívtelen világban az öreg tekintetes nem találja helyét, magányos nagyvárosi bolyongásai során eljut a város szegénynegyedeibe is. Itt találkozik újra az emberséggel, de ő már ebben a világban sem lehet otthon, nem marad számára más, mint az öngyilkosság negatív, de ezúttal tragikusan egyetlen megoldása.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
