ki az őrült...?

 

 

 

 

Mit szólsz hozzá?

településeink...

Abádszalók  

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. augusztus 9. Pontosság megtekintett

 

 

Abádszalók
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség	Tiszafüredi
Rang	város
Irányítószám	5241
Körzethívószám	59
Népesség
Teljes népesség	4389 fő (2008) +/-
Népsűrűség	35,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	132,23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abádszalók
é. sz. 47° 28′ 30’’, k. h. 20° 35′ 56’’47.475, 20.5988888889

Abádszalók város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Tiszafüredi kistérségben.

Fekvése

Tiszafüredtől 20 km-re Jász-Nagykun-Szolnok Megyében, a Nagykunság észak-nyugati részén, a Közép-Tisza bal partján, a Tisza-tó mellett fekszik. 1895-ben egyesült Tiszaabádból és Tiszaszalókból.

A várost a Kisújszállás-Kunhegyes-Tiszafüred közötti kőút, és a város határát érintő Kisújszállás-Kál-Kápolna közötti 102-es vasút kapcsolja be az országos forgalomba. Nagyobb városok a környékén: Karcag, Szolnok, Tiszafüred, Jászberény.

Abádszalók címere, zászlaja, lobogója

Abádszalók város önkormányzati címerét 1996-ban alkotta meg Szekeres István grafikusművész. A címer heraldikai leírása: „álló háromszögű pajzs zölddel és kékkel vágott felső mezejében kiterjesztett szárnyú, fejével jobbra fordult arany sas, csőrében arany koszorút tart; az alsó mezőben középen két függőlegesen lebegő, kifelé ívelt helyzetű ezüst csuka.” A pajzsot és a címer minden részletét fekete vonal határolja. Külső dísz: pajzs felett fekete „ABÁDSZALÓK” felírat.

A zászlóról a rendelet a következőket tartalmazza: „1:2 arányú (90*180 cm) fekvő téglalap ezüst mezővel, a szélein felül zöld, alul kék osztással /1/6, 4/6, 1/6, melyen a címer az első harmadban helyezhető el.”

„A lobogó 2:1 arányú (180*90 cm) álló téglalap a zászlónál megadott színbontásban, alján 10 cm-es arany rojttal; a címer a felső harmadban helyezhető el.”

Színek: Abádszalók a helység színéül a zöld, a fehér és a kék színt választotta, ami elsősorban az önkormányzati zászló és lobogó kék-fehér-zöld sávjában fejeződik ki. Ezek a színek az abádi és a szalóki örökség részei. A kék és fehér a külső-Szolnok egyesült vármegyék kék pajzsú, fehér gólyás nagyszerű címerében, de kezdettől színi jelképei Jász-Nagykun-Szolnok megyének is. A tájnak, az emberi létnek ugyanakkor a levegő – víz – fényen kívül fontos eleme a zöldellő határ, a föld, a termelés is. A zászló fehér színe a tisztaságot, az ártatlanságot, a győzelmet, a tökéletességet jelképezi, utal a fehér ruhában mennybe emelkedő Jézusra, de jelenti a világosságot és az isteni földöntúli fényt is. A kék: az ég, a levegő és a víz színe, a tisztaságot, az igazságot és a hűséget szimbolizálja. A zöld: a tavasznak, a feltámadásnak és a halhatatlanság reményének, a Paradicsomnak a színe. Jelenti a megújuló földi életet, a művelt tájat, az érintetlen természetet, az itteni gazdálkodás fontosságát, az emberi helytállást és a munka értelmét.

Története

A Kárpát-medencébe érkező magyar honfoglalók már a kezdeti időszakban tartósan megtelepedtek a mai Abádszalók területén is. A megtelepülők törzsi hovatartozásának kérdése azonban még napjainkban sem egyértelmű. Az ugyanakkor bizonyosnak mondható, hogy Abádszalók földje a 10. század utolsó harmadára Árpád-házi, azaz fejedelmi birtok lett, a rajta lévő fontos átkelőhellyel (rév).

Az Aba nemzetség ősi birtokának részét képező Abád már Szent István alatt bizonyosan a létező települések sorába tartozott. Már Anonymus is említi nevét a Gesta Hungarorum-ban. „Taksony fejedelem pedig fiút nemzett, Géza néven Magyarország ötödik fejedelmét. Ugyanekkor érkezett a besenyők földjéről egy fejedelmi származású vitéz. Név szerint Örkénd apja Tonuzoba, akitől a Tomaj nemzetség származik. Taksony vezértől szálláshelyéül a kemeji vidéktől a Tiszáig terjedő földet nyerte, arrafelé, ahol most az abádi rév található. Az említett Tonuzoba egészen Taksony fejedelem unokája, Szent István király idejéig élt.” Tiszaabádot 1138-ban Obad néven említik először. 1251-ben Abád jelentős tiszai révhely volt és 1332-ben már temploma is volt. A reformáció 1571-ben érte el, de a 15 éves háborúban teljesen elnéptelenedett. 1697-ben a tatárok pusztították el, a templom romja 1,5 km-rel távolabb állt a mai falutól. 1712–1713-ban népesedett be újra, ekkor fatemploma épült, majd 1715-ben tornyot is kapott.

Szalók is létezett már 1248-ban, 1332-ben volt temploma is, mely a mai falutól délre levő kőkereszt helyén állott. A templom a 17. században a faluval együtt elpusztult, romjai 1772-ben még láthatók voltak. A falu csak 1717-ben népesült be újra, 1733-ban fatemploma is épült.

1697-ig Abád és Szalók lényegében lakott helynek tekinthető, annak ellenére, hogy 1671-től 1686-ig pusztaként említik a vármegyei jegyzőkönyvek. Abád 1715-ben népesül be újra. A birtokos Papp György telepít ide református családokat. Tisza-Szalókot szintén református telepesek szállták meg. Katolikus népességet nagy számban az 1770-es években telepítettek a községbe, akik csakhamar többségbe kerültek. Abád református többségben maradt. A településre oly jellemző három templom hűen jelképezi a valaha volt vallási megosztottságot, és a felekezetek számarányait. A vidék történetének ezen évtizedei valójában azt a periódust jelentik, amikor a régi kedves romokon a mai település kezdetei kiformálódnak.

1746-ban Szalókon új iskola épül. 1753-ban megkezdődik a református anyakönyvek vezetése Abádon, s 1761-ben Szalókon is. A katolikus egyháznál ez 1763-ban veszi kezdetét. Majd 1774-ben felszentelik a ma is álló műemlék jellegű római katolikus templomot. 1789-re felépül Szalók község református temploma is. Mindkét község 1876-ban nagyközségi státust kap. Tiszaabád és Tiszaszalók 1850-től több alkalommal egyesült és vált szét. A két településrész végleges egyesülésére, közakaratra 1896-ban került sor ABÁD-SZALÓK néven.

Abádszalóknak 1910-ben 7103 lakosa közül 7095 magyar volt, ma 4912-en lakják. Korábban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszai felső járásához tartozott.

A Tisza-tó létrehozása, a kiskörei vízlépcső megépítése (1973) jelentősen megváltoztatta a település életét, lehetőségeit. A tó szigetekkel tarkított, duzzasztással létrehozott 127 km2 nagyságú árterületéből a 14 km2-es egybefüggő szabadvíz felülete Abádszalóknál található, ezért itt épült ki a tó idegenforgalmi központja. Mára a vízisportokat, horgászatot, vadászatot kedvelő turisták paradicsomává vált.

2005-ben városi címet kapott.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[1]

Nevezetességei

• Tiszaabád református temploma 1787 és 1789 között épült.

• Tiszaszalók mai református temploma 1811 és 1822 között épült. 1842-ben tetőzete leégett, majd 1924-ben újjal cserélték ki.
• Tiszaszalók római katolikus temploma 1744-ben barokk stílusban épült. A berendezés: a szószék, a keresztelőkút copf stílusú, és 1790 körül készült. Oltárképeit az abádszalóki születésű Kovács Mihály festette 1870-73-ban.

Babamúzeum: A kiállításon a Kárpát-medence 156 féle viselete 360 db babán (56 cm-es hiteles kicsinyített másolatok) látható. Illetve a világ 65 országának 226 db babája is megtekinthető, és a kiállítás folyamatosan bővül.

Abádi partifecsketelep: Több mint százötven madárfajt azonosítottak ezen a tájon. A természeti értékek közül kiemelkedik a védett természetvédelmi területen található abádi partifecsketelep.

Malom-fogadó: A Mikszáth út tiszai strand felé eső részén áll a Malom-fogadó, amely az Eppinger-féle malom volt. Itt működött 1912-13-tól az abádszalóki gőzfűrész és gőzmalom.

 

Mit szólsz hozzá?

ami összeköt...

 

 

Mit szólsz hozzá?

olvasó - sarok...

Norman MAILER

MEZTELENEK ÉS HOLTAK

A mű témája elsősorban nem maga a háború, hanem a különböző emberek viselkedése a háhorúban. Alakjait - köztük Hearn-t, a liberális gondolkodású tartalékos hadnagyot, Cummingset, a tehetséges és elképzeléseit a legkegyetlenebb diktatúrával végrehajtó tábornokot, Croft-ot, a fasiszta típusú, uralmi mániában tomboló őrmestert - a jellemük próbáit jelentő helyzetekben készteti cselekvésre. Környezetük mindenekelőtt emberi környezet: egy felderítő szakasz - benne két zsidóval, egy mexikóival, egy írrel, egy olasszal, egy anarchistával, egy kiskaliberű fasisztával és néhány más kitűnően rajzolt közkatonával - és egy hadosztály hadműveleti törzse, mesteri vonásokkal ábrázolt törzstisztekkel és tartalékosokkal. A másik főszereplő a természet: a partraszállással félig-meddig meghódított sziget tengerpartja, hegyei, dzsungele és embert kikészítő klímája. Mindezen kívül természetesen szerepelnek harcok és - naturalista módon részletezett - sebesülések, halálos esetek is a könyvben, de a lényeg a két alapvető társadalmi típus (a fasiszta-elnyomó és a közösségi- demokratikus gondolkodású) közti feloldhatatlan ellentmondás rendkívül árnyalt bemutatása.

Az író nem elégszik meg azzal, hogy csupán Anopopej szigetén maradva játszassa a cselekményt. Időgép főcímet viselő fejezeteiben számos szereplőjének előtörténetét is felvázolja. Technikai érdekesség a néhány úgynevezett "kórus" beiktatása, ezek dramatizált "katona-dumákat" adnak vissza kísérteties valószerűséggel. Említésre méltó az úgynevezett durva, trágár irodalmilag korábban leírhatatlannak minősített szavak elég gyakori használata.
Csak felnőttek, elsősorban férfiak olvasmánya, műveltségbeli különbségek nemigen zavarják a megértését.

 

 

 

 

 

Mit szólsz hozzá?

sose késő...

Mit szólsz hozzá?

KALENDÁRIUM

Szeptember 12.

Napkelte: 06:16 Napnyugta: 19:03

Holdkelte: 20:03 Holdnyugta: 07:49


Ma Mária, Irma, Ibolya, Tóbiás, Gujdó, Marion napja van.

Boldog névnapot!

Mária :
Bibliai név. Eredeti héber formája Mirjam volt, ez a görög és latin bibliafordításokban módosult. Jelentése megfejtetlen, valamennyi magyarázata vitatott. A latin Maria névváltozatnak igen sok származéka alakult ki az európai nyelvekben, ezek egy része a magyarban is használatos.


Irma :
Az Irm- kezdetű germán női nevek német eredetű rövidülése. Alakváltozataival, az Irma és a német Erma névvel együtt Ermin, Irmin germán isten nevéből származik, jelentése Irmin istenség. Más magyarázat szerint a germán hermion néptörzs nevéből való.


Ibolya :
Magyar névalkotás a hasonló virágnévből. Ez a latin vio-la szóból származik, melynek régi magyar alakváltozata az ivola volt, az ibolya szó ebből fejlődött ki.


Tóbiás :
Héber, latin eredetű név, jelentése Jahve jó.


Gujdó :
Német, olasz eredetű név, a német Vitold névnek, illetve a latin Vitus név német formájának az olasz alakváltozatából való. Jelentése erdőből származó.


Marion :
A Mária francia alakváltozatából származik.

 

----------------------------------------------

 

1932 (777 éve történt)
Megindult a menetrendszerű villamos vasúti forgalom Magyarországon.

1957 (52 éve történt)
Ünnepi díszelőadással megnyitotta kapuit Budapesten a helyreállított Corvin Filmszínház, amely az ország első állandó szélesvásznú mozija lett.

1888 (121 éve történt)
Megszületett Tersánszky Józsi Jenő író (Misi Mókus kalandjai, Kakuk Marci).


1944 (65 éve történt)
Megszületett Barry White soulénekes.

1940 (67 éve történt)
Franciaországban felfedezték a Lascaux-i, közel 17.000 éves barlangrajzokat.

1921 (88 éve történt)
 Megszületett Stanislaw Lem lengyel író. (Solaris)

1922 (87 éve történt)
 Kihagyták a mennyasszony házassági esküjéből azt a kifejezést, hogy mindenben engedelmeskedik férjének.

 

Mit szólsz hozzá?

ezt csináld meg...

Mit szólsz hozzá?

a nap mondása:

 

Vakond sírköve: Feltemettek! Azt sem tudom kicsodák. Most felülről szagolom az ibolyát.

 

.

Mit szólsz hozzá?

szép...

Mit szólsz hozzá?

jó reggelt...

http://www.youtube.com/watch?v=BdQ7LBo_t-Q&feature=related

 

Őszi kérdés



Mondd, hová rejtsem a még fel-felbukkanó
Nap sugarában rejtőző meleget?
Hová menjek érte, ha elér majd a hó -
hiszen az ősz is oly korán meglepett.

Bőrömről lassan elpereg a nyár minden
íze, illata záporokba fullad,
fogason lóg már kedvenc, napszítta ingem,
s a naptárlapok lábam elé hullnak.

Az augusztusi csillagok hamvait is
rég messze fújta a szeptemberi szél,
csak áltat a fény, az ég kékje is hamis -
léptem az avarban októbert beszél.

Mondd, hová rejtsem hát a nyári éjeket,
a narancsszínben játszó hajnalokat?
Hová tegyem el, míg tavaszra ébredek,
míg majd világom a télből kiszakad?

(ISz)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások (1)