ötlet - sarok...

Tavaszcsalogató ajtódíszek

ez nem az öröm pillanata...

egészség – perc…

Hamarabb kapnak szívinfarktust a méregzsákok

A dühkitörések ötszörösére növelik az infarktus és háromszorosára az agyvérzés kockázatát. A tudósok kilenc korábbi tanulmány adatait értékelték, amelyek több tízezer személyt kísértek figyelemmel – írják a BBC hírportálján a European Heart Journalban megjelent amerikai tanulmányról.

Kiszámolták, hogy két órával a dühkitörés után ötször akkora lesz a szívinfarktus kockázata, mintha ugyanaz a személy nyugodt és kiegyensúlyozott lenne. Az agyvérzés esélye ugyanilyen esetben több mint háromszorosára nő. A dührohamok szívritmuszavart is okozhatnak.

A tanulmány szerint különösen érzékenyek azok, akiknél már voltak szív- és érrendszeri zavarok. A kockázati tényezők összeadódnak: egyetlen dühkitörésnél viszonylag alacsony az akut szívproblémák kialakulásának veszélye, de akik gyakran dühbe jönnek, azoknál fokozódhat a kockázat – mondta Elisabeth Mostofsky, a Harvard Egyetem Közegészségügyi Karának kutatója.

Statisztikai számítások alapján tízezer alacsony kockázatú személyből, akiknek napi öt dühkitörésük van, 158-an szenvednek szívinfarktust. Tízezer olyan személy esetében, akiknél fennállnak a szív- és érrendszeri betegségek rizikótényezői, és napi ötször még dühbe is gurulnak, a kutatók 657-nél számoltak szívinfarktussal.

A kutatók szerint nem világos, hogy a harag megnyilvánulásai miért növelik a szív- és érrendszeri problémák kockázatát. Korábbi tanulmányokra utalnak, amelyek szerint a pszichológiai stressz felgyorsítja a szívverést és növeli a vérnyomást. (MTI)

tárlat - látogató...

csak egy gondolat…

tudod furcsa szerzet az ember, mert ha igazán szereti a másikat, akkor minden együtt töltött idő minden pillanatát becsülnie kell…

friss interjú...

egyperces…

Egy karaj élete

Életem végén egy kis számadással tartozom. Nem másnak, magamnak. Porból lettünk és porrá leszünk. Csak nem mindegy, milyen az odáig vezető út. Végül minden fejben dől el.

Sokáig egy virgonc koca hátizomzatának szerves részét képeztem, de egy brutálisan véres incidens folytán kénytelen voltam megválni kedvenc izomcsoportomtól. Egy olyan helyre száműztek, ahova a jegesmedvék is vacogni járnak. Jéggé dermedve várakoztam a mai napig.
Kiengedtek a jégből, kellemes melegben olvadoztam gyanútlanul, mígnem jött egy fehér kötényes alak. Hasztalan próbáltam tiltakozni a szeparáció ellen, mégis a húsvágó deszkára dobott és feldarabolt. Rémült sikolyaimat elnyelte a konyhai gépek zümmögése, mikor nekem esett a húsklopfolóval, de a gyötrelmes kínzás csak rövid ideig tartott. Hozzá kell tennem, utána kénytelen voltam megállapítani, hogy ennél a módszernél hatásosabb fogyókúra nemigen van. Sebeimet gyógyítandó, különféle pakolásokban részesített. Először fehér porba forgatott, majd sárga fürdőbe merített, végül pedig egy morzsalékos anyagot szórt rám. 
Egy kényelmes jakuzziban még egy utolsót áztattam tagjaimat. Most pedig ducira puffasztott rizsszemek között heverészek egy csinos tál közepén. Hamarosan pedig beteljesítem küldetésem. Az emberiség szolgálatára leszek. Megdicsőülök, hiszen nincs annál nemesebb tett, mint éhségét venni a pusztító fenevadnak, hogy társaim megmenekülhessenek.
Fussatok!
Értetek váltam vacsorává.

(Azalea)

agyment - ötlet: mikor a kellemetlent ötvözik a haszontalannal...

tudtad…?

Mióta használnak ceruzát írásra?

Az ókorban és a korai középkorban a pergamenlapok megvonalazására kerek ólomlapocskákat használtak fel. A mai ceruza elődje csak a 12. század során tűnt fel, ez az ún. Silberstift volt, vagyis ón és ólom keverékéből öntött rudacska...

Az első, igazi ceruzák, pontosabban szólva, grafitból hasított írórudacskák 1500 körül születtek, Angliában. Néhány évvel később mozgatható fahüvelybe szorították a grafitot. Természetes ezek után, hogy az első ceruzagyár is Angliában működött. A Cumberlandi hegységben levő államilag művelt Borrowdale-i grafitbánya 1565 óta állított elő ceruzákat. Ezt csak mint készárut szállíthatták külföldre, a nyers grafit exportja tilos volt! Az európai grafitlelőhelyek kezdtek azonban kimerülni. Csak a 19. század során tártak fel újabb bányákat Szibériában és Ceylonban. Szükséges volt, hogy a megmaradt készletekkel takarékoskodjanak. A tiszta grafitot a különféle sajtolt grafitkeverékek kezdték felváltani. A modern ceruzagyártást egy Conté nevű mechanikus indította meg Párizsban, 1790-ben, vele egy időben pedig a bécsi Hardtmuth kezdte a különböző keménységi fokozatú ceruzák előállítását... Minél több agyagot kevertek a grafitbélbe, annál keményebb ceruzát nyertek.  (Bélley)

szállj le a bringádról...