csak egy kalap a külnbség...!?

 

Mit szólsz hozzá?

egyperces...

Beszédes közmondások

Közmondásokból összeállított beszéd elősorban politikusoknak bármilyen alkalomra. MIndenki úgy érti, ahogy akarja.

Kedves Barátaim!

Sokan vélekednek úgy, hogy járt utat a járatlanért el ne hagyj. Másrészt szerintem aki mer, az nyer, hiszen bátraké a szerencse. És habár addig jár a korsó a kútra amíg el nem törik, az ebcsont mégis beforr. Szóval hátrább az agarakkal, csak ne kösse senki az ebet a karóhoz, mert jön még kutyára dér. Ezzel együtt tudom, nehezen alkuszik meg két kutya egy csonton, ugyanakkor holló a hollónak nem vájja ki a szemét.

Tudjuk, a jóllakott macska nem fog egeret, így báránybőrbe bújt farkas mind ki tagadja, hogy nincs nehezebb az üres kosárnál. Persze azért nem repül a sültgalamb az ember szájába, ám darázsfészekbe nyúl, aki nem fogja fel, hogy az éhes ember nem válogat.

Barátaim! Ne feledjétek, hogy aki kutyával fekszik, bolhával kel! Ne csináljatok magatoknak egy dologból kettőt, mert eső után késő a köpönyeg. Igaz ugyan, hogy ki mint vet úgy arat, azonban senki sincsen hiba nélkül, így az vesse rátok az utolsó követ, aki még soha nem keveredett korpa közé.

Legyetek résen, az ördög nem alszik. Hiába kiabálnak ellenségeink ránk kígyót és békát, nem az számít, hogy ki honnan jött, hanem az, hogy hová tart. És noha a látszat néha csal, nincs olyan hosszú út, melynek vége ne lenne.

Barátaim! Fel a fejjel, a sas nem fog legyeket!   (SI)

Hozzászólások (1)

ettől nem gyorsabb , csak hangosabb...!

Mit szólsz hozzá?

tudtad...?

 

Internet

A legelső regisztrált .com domain név a symbolics.com volt.

 

Az első e-mailt 1972-ben továbbították az Interneten keresztül.

 

Egy 1999-es felmérés szerint egy normál, 25500 szavas angolszótár szavainak 93%-a volt regisztrálva, mint .com végződésű internetes domain név.

Mit szólsz hozzá?

azért sem fogok sírni...!

Mit szólsz hozzá?

településeink...

Beregsurány

Beregsurány község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.

Fekvése

Beregsurányba a 4127-es számú úton juthatunk el. A magyar–ukrán nemzetközi közúti átkelőhely a 41. sz. főútvonal északi oldalán fekszik, Nyíregyházától kb. 70 km-re északkeletre.

Nevének eredete

A Bereg előtag a hajdani Bereg megyéhez való tartozást jelöli, a Surány szeménynév alapja talán a szláv Su ran családnév, de lehet az ótörök cur méltóságnév is.

Története

A települést 1911-ig csak Suránynak nevezték. Az egykori Nagy és Kis jelzővel megkülönböztetett falvakból olvadt össze, ősi lakhelye volt a Surányi családnak, amely valószínűleg a Gutkeled, illetőleg Várdai családtól eredt.

1280-tól Aladár (Mihály fia), és Gábor fia, Tamás között erőszakos birtokviszály dúlt. 1299-ben a Várdaiak birtokolták az Egyházassurány néven említett települést.

Az 1345-ben birtokosként jegyzett Surányi János és fia, Tamás, Kisvárdai Jánossal a Márok és Surány közti határ iránt perlekedett. Nagy- és Kissurányt a 14. század-ban a Nagysurányi, Kissurányi, Medgyes és Barabási Csépán családok birtokolták.

1496-ban Kissurányt már praediumként, vagyis puszta telekként jegyezték fel. 1567-ben a tatárok Nagysurányt feldúlták, felégették és a lakosságot elhurcolták.

1648-ban birtokosukul említik az oklevelek Telegdi Istvánt, Perneszi Gábort, Lónyay Menyhért özvegyét, Ujfalusi Zsigmondot, Perényi Zsigmondot és Gábort, Barkóczi Gábort és Dessewffy Ádámot.

1651-ben beiktatták fiúsítás folytán Bornemissza Katalint (Kállay Ferenc, utóbb Perényi György özvegyét) és általa utódait, valamint Sályi Istvánt és nejét, Fuló Zsuzsannát.

1729-ben beiktatták Ludányi Bay Istvánt, Mihályt és Évát a surányi és más részekbe, valamint 1807-ben Bay Istvánt. 1822-ben birtokolt itt Bay Károly és József, 50 év múltán Bay Ferenc, József és Erzsébet, Bay Györgyné, báró Uray Gyula, Lónyay Gábor és Eötvös Jenő, akiknek „ízléses kastélyaik” voltak itt.

(Az eredetileg Nógrád megyei Bay család a 17. században házasság útján telepedett meg Surányban, de családfőit már a 14. században említik Bereg vármegye „jeles férfiai” között. Különösképp Bay Mihály /1685/ alispánt, aki Thököly Imrével elhagyta az országot, s vele együtt Ázsiában élt, javait azonban testvére, András kapta meg. Thököly végrendeletében egy nemes udvart hagyományozott Bay Mihálynak M. Szigeten, melyet tőle II. Rákóczi Ferenc váltott be, ebben az okmányban felsorolta Bay Mihály Zrínyi Ilonának és Thököly Imrének tett hű szolgálataival szerzett érdemeit.)

Bereg vármegye katonai leírói 1782–25 között mocsaras, magastörzsű, némi bükkel, nyírfával elegyes bozótos tölgyerdőt találtak a településnél. Az utak és rétek nagyon mocsarasak voltak, jó szénát csak a legközelebbi település, az Asztély melletti ritka erdőben lehetett gyűjteni. A falutól keletre elágazott az országút, a Munkács felé vezető, elég kemény talajú, az erdőben meglehetősen széles épp Surány előtt ment el. A falun átmenő Beregszászra vitt, a harmadik, a Váriba vezető az állapota miatt kevéssé volt forgalmas, a Tarpáról jövő országút viszont esős időben az erdőben elég rosszul volt járható.

Fényes Elek Geographiai szótárában (1851) Surányt magyar-tót faluként találjuk Bereg vármegyében, 617 lakossal, erdeje igen sok, földje termékeny volt. A 30 év múlva kiadott Bereg vármegyei monográfiában magyar helységnek írták a Tiszaháti járásban a naményi országútnál, 104 lakóházzal, 686 lakossal és 2630 holdnyi területtel. (Sík határában gyakran találtak őskorinak mondott bronzleleteket; így 1879-ben báró Uray Gyula földjén egy bögrében több mint 40 bronz karperec és egy lándzsa került napvilágra. A Mic pataknál egykor erősség, valószínűleg földvár feküdt, amelyet Várszegnek neveztek. A 13. század-ban Bereg vármegye alsó szélén Surány és Márok táján volt Pázmányfölde település, amely első birtokosáról, Hunt-Pázmánról kapta a nevét.)

Helytörténeti érdekességek

Nagyszőlősi Mihály egyházi szakíró a XVII. század második felében itt volt római katolikus lelkész.

Bay György 1792-ben született a településen, 1815-ben testőr lett. Bécsi tartózkodása során ismerkedett meg Kisfaludy Károllyal és hatására verselni kezdett. 1820-ban hazaköltözött, levelezett Kazinczyval is, a költészet mellett műfordítással is foglalkozott.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[2]

Nevezetességei

Az Rákóczi u. 2. sz. alatt álló műemlék református templom-ról 1299-ből maradt fönn az első feljegyzés, akkor még valószínűleg fatemplom lehetett, hiszen a jelenlegi kőből épült a XIV. század második felében. A síkmennyezetes hajó és a sokkal alacsonyabb, bordás keresztboltozatú szentély gótikus stílusú, a szentély sarkaihoz kívülről kétosztású pillérek támaszkodnak. A nyugati hajóteret fakarzat foglalja el, a csúcsos diadalív fölött az 1715-ös évszám olvasható. Az északi fal meszelése alatt középkori falképek rejtőznek.

Az ülőfülke 14. századi, a berendezés, köztük a kő szószék faragott hangvetővel 18. századi, népies barokk díszítésű.

A templomot 1715-ben és 1779-ben is javították, 1828-ban Bay Károly táblabíró a kegyúri székek előtt készíttette el a családi kriptát.

A templom tornya és előépítménye XIX. század-i, a háromszintes torony legfelső szintjén négy félköríves ablak van. Az órapárkányos sisak minden oldalán zsalus ablakocskát láthatunk.

A faluba vezető út bal oldalán, az Árpád u. 115. sz. alatt kellemes látvány fogadja az arra járót. A beregi részen ritka barokk kúriák egyike a műemlék jellegű volt Bay-kastély. A manzárdtetős, magas lábazaton álló kúriát a stílusjegyei alapján a 18. század végén, illetve a XIX. század elején emelhették. A Bay család építtette, amelynek a XVII. század utolsó harmadában már fa udvarháza állt Surányban. Sokáig a helyi önkormányzat óvodája működött benne, 2006-ban teljes felújításon esett át, így jelenleg még üresen áll.

A Rákóczi utca 1. sz. alatt, nagy parkban látható a műemlék jellegű volt Uray-kastély. Az épületet a Uray család építtette a 19. század közepén stílusban. A földszintes épület utcai és udvari homlokzatán a négyoszlopos oszlopcsarnokot háromszögű oromzat zárja le. Külsejében és belsejében is egyszerű kiképzésű, romantikus részletekkel. A helyi önkormányzat tulajdona, jelenleg a polgármesteri hivatal működik benne.

A II. világháborús emlékmű a Uray-kastély parkjában (amelyet Bárókertnek hívnak) látható. A községben egyébként helytörténeti magángyűjtemény is van.

Mit szólsz hozzá?

a "Nem az én dolgom" verseny újabb díjazottja...

Mit szólsz hozzá?

Mit szólsz hozzá?

ami összeköt...

Mit szólsz hozzá?

olvasó - sarok...

Anna SEGERS

A HETEDIK KERESZT

A koncentrációs tábori regény hét szökevény sorsát követi, akiket a náci táborparancsnok elfogásuk után keresztre feszítve akar kivégezni. A cselekmény több szálon fut egyszerre, ami így egymást követő filmkockaszerű regényszerkezetet eredményez. Nyomon követi a táboron belül a náci parancsnoki kar dühkitöréseit, és az elnyomó erőszakszervezet teljes apparátusának felvonulását a szökevények kézrekerítéséhez. Ezzel párhuzamosan a hét szökött rab külön útját és sorsát is végig kíséri, közülük is a legrészletesebben az egyetlen túlélő, Georg Heisler megmenekülését. Ennek során a polgári lakossság reagálását figyelhetjük igen széles skálában a teljes közönytől a náci terror keltette szörnyű félelemig, és néhány esetben annak legyőzéséig és az önzetlen segítségnyújtásig.

A regényben, mely bámulatra méltó plaszticitással kelti életre a fasiszta Németország hétköznapjait, fellelhető Seghers elbeszélő művészetének minden erénye: a sodró lendület, a lényegretörően, de ugyanakkor sokoldalúan jellemzett epizódfigurák tömege, a nyelvi hajlékonyság és erő. Nem mentes teljesen a sematizmustól a regény befejező része, a főhős megmenekülése a láthatatlan háttérben működő vörös-segélyakció révén.

Mit szólsz hozzá?