formátum fele2021.06.29. 08:25, magam2
minden ami erdekes lehet
egyperces...
A PÉNZ
Már a középiskolai olvasókönyvünkben olvashattuk volna, ha - sajnos - ki nem maradt volna belőle, hogy a pénz jótékonyan hat.
Ezáltal a testre is jótékonyan hat.
Sovány, hajlott derekú és sápadt arcú emberek, mihelyt pénzre tesznek szert, fokozatosan kövérednek, kiegyenesednek és kipirosodnak.
A pénztől a betegségek is, legalább javarészben, minden gyógykezelés nélkül elmúlnak.
A pénztől elmúlik a legnagyobb betegség is, a pénztelenség.
A pénztől, szerintem, még az ember testmagassága is megnő. Én már láttam több példát, melyek alapján merem állítani, hogyha például egy harminc éves százhatvan centi magas ember hirtelen sok pénzhez jut, rövid idő alatt százhetven centire nő, viszont, ha vagyonát elveszti, helyesebben leég, még rövidebb idő alatt százötven centire zsugorodik.
A pénztől elmúlik a fáradtság, erő és munkakedv, s önbizalom, mondhatnám: elbizakodottság lépnek a helyébe, ezeknek aztán további következménye a további pénz. Ahhoz tehát, hogy az ember pénzt keressen, pénzének kell lennie, lateinerek szerint: ab ovo, kereskedők szerint: von Haus aus.
A pénztől kellemessé és széppé válik az időjárás. Mert ha tikkasztó meleg van, az remek, hisz az ember kimegy a strandra. Ha szeles idő van, az remek, mert akkor az embernek nem kell kimennie a strandra, hanem jogosan ül be a kávéházba alsózni, s okvetlenül nyer azoktól, akiknek nincsen pénzük. (Ha talán nem fizetnének a végén? A pénzes ember ezt is könnyen kibírja, de nem bírja ki az, aki pénz nélkül ül le alsózni, s a nyereségből akarja este a családját megvacsoráztatni.) Ha borús az idő, az remek, mert az ember fölveheti vadonatúj impregnált felöltőjét és feszíthet benne. Ha szárazság van, az nem baj, mert a rossz termés elsősorban a pénzteleneket sújtja, s a pénzes ember ezáltal csak újabb "erkölcsi" és anyagi fórra tesz szert. Ha esős idő van, s a termés kitűnő lesz, ez még jobb, mert ezáltal a nemzeti vagyon szaporodik, a nemzeti vagyon szaporodása pedig először is abban jelentkezik, hogy akinek eddig is volt pénze, annak még több lesz ezután.
Ha pénzes ember talál egy pénztárcát, amely tele van dollárral, azt átadja a rendőr bácsinak, s amikor jelentkezik a jogos tulajdonos, az örömében ad belőle a pénzes embernek. A pénzes ember tehát ezen is keres.
De ha a pénztelen ember talál egy pénztárcát, az nem adja át a rendőr bácsinak, hanem meg akarja magának tartani, persze öten is látják, mikor a tárcát fölveszi, miáltal a rendőr bácsi fölírja, s a pénztelen embert jogtalan eltulajdonítás, idő előtti öröm miatt bezárják. (Azt persze nem is mondtam, hogy amikor a pénzes ember találja meg a pénztárcát, senki nem látja meg, ha fölveszi, mert ő pénzes ember, s ezért úgynevezett nonsalansszal veszi föl, nem úgy, mint a szegény pénztelen ember, aki tízpercnyi habozással s ijedt ide-oda nézdegéléssel két kilométernyi körzetben még a múmiák figyelmét is fölhívja magára.
(1925 NagyL)
formátum fele2021.06.29. 08:22, magam2
minden ami erdekes lehet
neki már a hónalja is IZOM...!
formátum fele2021.06.29. 08:22, magam2
minden ami erdekes lehet
tudtad...?
Népszokások - Péter Pál napja - június 29.
A magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, kezdődhet az aratás. Sárkeresztesen kalendáriumi rigmussal biztatták egymást:
Elmúllott már Ézsiás, vágd a búzát pőre gatyás!
A Mura-vidéken ekkor kezdik aratni a rozsot. Topolyán kimentek megnézni a búzát, és egy-két kaszasuhintást tettek próbaképpen, mert ez a nap egyébként dologtiltó nap volt.
Szent Pétert a halászok patrónusaként tisztelték, s az egykori halászcéhek ilyenkor rendezték a gyűlésüket. Ekkor volt a legény- és mesteravatás. Dunaszekcsőn Péter-Pál előestéjén a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut és köszöntötték vásárlóikat, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Másnap a halászok rendeztek vendégséget halpaprikással, túrós csuszával.
Szent Péter a szegedi lakatoscéh védőszentje volt, mert kezében kulccsal szokták ábrázolni.
A Csallóközben Péter-Pál napjához fűződik az a hiedelem, hogy amelyik legény vagy lány elsőnek hallja meg a harangszót e napon, az év végéig megnősül vagy férjhez megy. ACsallóközben a gyümölcsevési tilalom (mely másutt általában Szent Iván-naphoz kapcsolódott) Péter-Pál napjához kötődött. Az ünnepig nem volt szabad gyümölcsöt, főként cseresznyét enni, akinek a kisgyermeke meghalt, hogy az a túlvilágon kaphasson. Az ünnep után pedig az első szemet idegen gyereknek kellett adni, s csak azután ehetett az anya.
ARATÁSI SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK
Június vége és július az aratás időszaka. A kenyérgabona betakarításának a sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani, melyek gyakran vallásos jellegű szertartásokkal is összekapcsolódtak. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték.
A Csallóközben ünnepélyes volt az aratás első napja. „Jézus segíts!” fohásszal indultak, megemelték a kalapjukat. A föld szélén letérdeltek, keresztet vetettek. Az eszközöket a templom falához tették, a pap megszentelte. Az Ipoly menti falvakban az új résztvevőket beavatták: az „újoncokat fenekükvel a földhöz verték”, majd a marokszedők elkapták őket és „bekötötték marokba” (Csáky 1987: 170). Bükön pedig így hallottam (1978): „Úgy csináltuk, aki még nem vót aratni, akkor a kévét lefektették aztán a lányt ráverték, {7-195.} ott nyomdosták a legények”. Olyan szokás is volt, hogy a legények és lányok, akik először arattak, keresztapát, illetve keresztanyát választottak maguknak, például Fejér és Somogy megyei uradalmakban.
Elszórt adatok vannak arra vonatkozóan, hogy nagy jelentőséget tulajdonítottak az első kévének, az elsőnek learatott búzaszálaknak. Ebből a baromfinak adtak egészség- és termékenységvarázsló céllal. Betegségelhárító szerepe is volt. Sellyén az arató a derekára kötötte, hogy majd ne fájjon.
Az aratókat elsőként meglátogató gazdát vagy családtagját a learatott gabona szalmájával megkötözték, s csak akkor engedték szabadon, ha borral vagy pénzzel kiváltotta magát. Balonyban a gazda a kötözőknek pálinkát, a marokszedőknek fejkendőt adott. Még az 1950-es években, a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban, ahol kaszával arattak, nem mulasztották el, hogy az elnököt vagy az igazgatót megkötözzék (Manga 1977: 248).
A legtöbb hagyomány az aratás végéhez kapcsolódott. Kis darabon talpon hagyták a gabonát, hogy a következő esztendőben is jó termés legyen. Gömörben úgy mondták, hogy ezt a madaraknak és a szegényeknek hagyják.
Az utolsó kévéhez is különféle hiedelmek, szokások kötődtek. Ebből készült az aratókoszorú. Aratókoszorút általában a földesúrnak készítettek, de az utolsó kalászokból kis csomót mindenki vitt haza, és az őszi vetőmag közé elegyítették különféle magyarázatokkal. Göcsejben az aratók egy kisebb kévét kötöttek, amit a házigazda áldomással váltott ki. A kévét másnap a tyúkoknak adta, hogy jól tojjanak. Kishartyánban az első kévét a pap számára vették le, a másodikat a gazdaasszony vitte haza. Ez került azután a karácsonyi asztal alá.
Az utolsó kalászokból készített aratókoszorú különféle formájú és nagyságú lehetett: csigaszerű, korona formájú, koszorú alakú. Kalotaszegen, mikor az utolsó tábla búzába ettek, elkezdték kötni a koszorút, melyet egész Kalotaszegen búzakoszorúnak neveztek. A legtöbb helyen harang alakú favázra erősítették a búzát. A koszorút a legszebb búzakalászokból fonták, gyakran mezei virágokkal és szalagokkal is díszítették.
A nagyobb uradalmakban az aratókoszorú vitele, átadása ünnepélyesen ment végbe. Múlt századi leírásban, pontosan meg nem nevezett alföldi helység aratóünnepéről olvashatjuk: „Erre megindul a nagy sereg tarkázva párosan, ének s néha zeneszóval mezőföldről, bemennek a faluba az uraság házához vagy gazdatisztje lakához, ott átnyújtják a kalászkoszorút, s jót kívánnak. Erre kezdődik a vacsora, ivás, táncz, mely néha estétől reggelig tart. Ha a gabona jól fizetett jódolga van az aratóknak, ha nem, akkor még koszorút sem kötnek” (Réső Ensel 1867: 51). A Zsitva mellékéről szóló beszámoló részletében termékenységvarázsló vízzel való leöntésről is megemlékeznek: „Összeszedve a határ minden vadvirágát, azokból a gabonaszálakból koszorút kötnek, egy búza alapkörfonatra két jól föleresztett, s fönn egymást körösztbe metsző ívfonatot kötnek, ezen koronaalakú fejéket a hideg víztől legkevésbé iszonyodó férfi fejére teszik. A gazda házához érve nyakonöntik a koszorúvivőt: mi azt akarja jelenteni, hogy a búzának az esső ne hiányozzék” (Réső Ensel 1867: 351). Hasonló leírást olvashatunk a kalotaszegi falvakról, ahol a falubeliek a kapuk, kerítések mögött meghúzódva várták az aratók érkezését, mindenhonnan öntötték a vizet a koszorúvivőkre.
formátum fele2021.06.29. 08:19, magam2
minden ami erdekes lehet
a Darwin díj egyik várományosa...
formátum fele2021.06.29. 08:18, magam2
minden ami erdekes lehet
településeink…
Kőröshegy
Kőröshegy község Somogy megyében, a Balatonföldvári kistérségben.
Fekvése
A Balaton déli partjától 3 km-re, egy völgyben fekszik. Mára összeépült Balatonföldvárral a község nyugati végén, míg észak felé Szántód 1 km-re terül el a falu határától. Déli irányban Kereki a szomszédos település 5 km távolságra, Siófok18 km északkeletre, a megyeszékhely Kaposvár 61 km délre fekszik.
Kőröshegy és környéke a Somogy megyei dombvidékhez tartozik, közelebbről a Külső-Somogyi dombság egyik völgye a Kőröshegyi-völgy. Keleti oldalán; a Malom-árok teraszához alkalmazkodva a Balatonföldvár- Andocsi-hát, a Balaton-árok, a Jaba és a Kis-Koppány tábladarab közt helyezkedik el. Hossza: kb. 15 km, átlagos szélessége: 300–400 m. Tengerszint feletti magassága: 106 m-312 m (Gyugy-tető) közötti.
Nevének eredete
A legnagyobb valószínűség szerint a kőrisfáról kapta nevét. Ez a fafaj ennek a területnek jellemző fája. A középkori határleirásokban Kreuris tue (azaz Kőristő), mint határjel szerepel. A „-hegy” utótag Somogyban csak dombot jelent, Kőröshegyet félkörben dombok veszik körül.
Darnay Kajetán szerint egy szittya király neve volt Kőrös, akinek országa Ázsiában terült el. Népe magával hozta ezt a nevet, és elhelyezte Magyarország számtalan helyére.
Népi etimológia szerint: mivel a falut körös-körül hegy veszi körbe, erről kapta a nevét.
Oláh Miklós esztergomi érsek 1536-os írásában Kereszthegynek nevezi.
Tikos István helyi plébános 1819-ben „Keren”-nek és Kerszthegynek is említi.
Az évszázadok során számtalan formában írták nevét az oklevelek és a térképek, de lényegében mindenütt megmaradt a Kőröshegy név.
Története
A vidék már az őskortól lakott volt. Ezt régészeti leletek is tanúsítják. Első okleveles említése 1082-ből származik, melyben I. (Szent) László a veszprémi káptalan birtokai közé sorolta, még a tihanyi apátság alapító levele a pannonhalmi apátság Szent Benedek-rend birtokai közé sorolta. Ezt III. Sándor pápa 1175-ben, majd II. Orbán pápais 1187-ben megerősítette. III. Ince pápa 1215-ben Somogy vármegye egy részét, közte Kőröshegyet is anyagiak tekintetében a pannonhalmi apátságnak, egyházi szempontból a veszprémi püspökségnek rendelte alá.
IV. Béla idejében, Albeus mester összeírta a jobbágyokat, így név szerint is ismerjtek a község akkori jobbágyai. 1376-ban a pannonhalmi rend somogyi jószágkormányzóságának székhelye volt.
1386-tól Mária királynő birtokai között szerepelt, majd királyi birtok lett. Luxemburgi Zsigmond 1396-ban Péczelnembéli Marcali Miklósnak és testvérének adományozta a falut a közelben lévő Fejérkő (Kereki) várral együtt. A 15. században a Báthoriak, majd a törökverő Perky Lajos szlavóniai lovaskapitány birtokolta.
Kőröshegy a középkor végén mezőváros volt. 1532-ben a török megjelenése előtt még 12 ferences élt a 2000 négyzetméteres kolostorban. (Romjai az általános iskola udvarában vannak.) A török alatt a ferencesek elhagyták itteni kolostorukat, a templom megrongálódott, és hol török iskolaként, hol istállóként működött.
A török hódoltság alatt a Törökkoppányi szandzsák egyik nahie székhelye volt. Az ekkor Kőrös városnak nevezett faluban 1563-ban harminc, 1580-ban harmincöt adófizetőt számláltak. Száz év múlva, amikor a törököt kiűzték a területről, már csak tizennyolc adózóportáról volt tudomás. Már a hódoltság idején 1617-ben volt a falunak református lelkésze és tanítója is. A törökök zaklatása elől a XVII. század közepén a falu lakossága a Gyugy-puszta melletti Diós-völgybe és a Diós-oldalba menekült. E század végére visszaszivárgott – a nagyrészt református – lakosság a faluba. Itt; 1671-ben újra felépítette az elpusztult templomát.
A török kiűzése után a 17. századtól a Széchenyiek birtoka lett. A török 1683-ban hagyta el Kőröshegyet, de már 1688-ban Széchenyi György egervári és pölöskei főkapitány, Szent György várának örökös ura, egy levelében említést tesz „…Kőröshegy nevű kastély és faluhelyünkről…”. Az akkori kastély még csak földszintes volt. A ma is álló kastélyt egyemeletes késő barokk stílusban 1780 körül építették. A Széchenyieknek jelentős szerep jutott a falu újjáépítésében. A 18. század folyamán az erősen megrongálódott és elhagyatott katolikus templomot fokozatosan újjáépítették, önálló plébániát hoztak létre 1759-ben. A templomot évtizedeken át közösen használták reformátusok és katolikusok, amelyet a földesúr 1749-ig engedélyezett. A reformátusok II. József idején 1784-ben építették templomukat, majd 1794-ben hozzá fatornyot. A ma is fennálló református templomot pedig 1813-1818 között építették fel.
1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Kőröshegyről többen is beálltak honvédnek. A falun áthaladó Jellasics bán seregének utóvéd csapatait háborgatták, illetve a helyi pincékbe csalogatták, ott leitatták őket, és többeket megöltek közülük. A 19. századfolyamán a falu iparosodott, vízimalmok működtek, téglagyár épült, és tovább folytatódott a hagyományos céh szervezeti keretben működő híres pintér és kádár céhek működése.
1862-ben óriási tűzvész pusztított a faluban, melyben leégett 43 ház, a református templomtorony, paplak és tanítói lakás. Nyolc év alatt azonban mindent újjáépítettek.
1924-1932 között gróf Széchenyi Zsigmond is birtokos volt itt.
Napjainkban szőlőjéről, boráról nevezetes község.
Nevezetességei
Római katolikus templom (15. század második fele) Gótikus stílusban építette:Báthory István országbíró. A templom teljes hossza kívülről 33,7 m. Az aránylag hosszú szentélye 14,5 m, szélessége 7,7 m. A hajó 16,1 m hosszú és 8,9 m széles. A templom nyugati kapuja fölött kerek ablak az ún. rózsaablak vagy Szent Katalin kereke található, melyben egy középső hatszöget kőrácsos halhólyagmintával díszítettek. Kívülről, a templom déli oldalán öt, a délnyugati és a délkeleti sarkán egy-egy, az apsis három oldalánál is egy-egy támpillér helyezkedik el. A templom déli oldalán, a támasztópillérek között hat gótikus ablak található, melyeknek magassága 4,5 m, szélessége 1,2 m. A templomot többször is renoválták, (1906, 1969-1970) legutóbb 2002-ben
Református templom (17. század eleje) Miután a török elhagyta a falut, a templomot leromboltatta és felégette. A ma is fennálló templomot 1813 tavaszán kezdték építeni,1818 augusztusában készült el. Renoválása 1987-ben és újabban2004-ben történt.
Az Öreg-hegy oldalán megépült pinceváros helyi különlegesség.
A Széchenyi-kastélyt Széchenyi György, a pölöskei és egervári végházak főkapitánya építtette 1680 körül. Erre az épületre vagy ennek helyére épült a jelenlegi késői barokk kastély 1780 körül. Leghíresebb lakója a vadász-íróSzéchenyi Zsigmond 1923-tól, nyolc éven keresztül , 1931 őszéig lakott a kastélyban. Itt született meg első máig is nagy sikerű műve – első vadászexpedíciójának élményéből – a Csui. (1930) Kőröshegyről az Ünnepnapok című művében ír.
Népi parasztházak találhatók: Petőfi Sándor utca 65. szám alatt (épült: 1869), Petőfi Sándor utca 92. szám alatt, (épült: 1850 körül) és a Kossuth Lajos utcában 86. szám alatt. A fehérre meszélt, oromfalas, nádtetős parasztházak legatraktívabb része a az oszlopos, boltíves tornác.
Dézsma pince (Borkút utca végén) A középkor óta használták bortárolásra. Jelenleg nem látogatható.
A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja.
formátum fele2021.06.29. 08:14, magam2
minden ami erdekes lehet
ami összeköt...
formátum fele2021.06.29. 08:12, magam2
minden ami erdekes lehet
olvasó - sarok...
REJTŐ Jenő
A TIZENNÉGYKARÁTOS AUTÓ
 Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó elcsapott matróza Southamptonból Bordeaux-ig egy partnerétől elnyerte a fizikai Nobel-díjat a makaó nevű tiltott kártyajátékon. Mihez kezd egy huszonegy éves ifjú hirtelen támadt gazdagságával? Természetesen barátot keres, akivel elköltheti a pénzt. Azután természetesen szerelmes lesz egy nagyon csinos lányba, és itt kezdődik a bonyodalom: az események végighurcolják hősünket a kikötői rablók és a francia idegenlégió világán: mindennek oka egy titokzatos Alfa Romeo amely tizennégy karátos aranyból készült, s ezáltal politikai harcok eszközévé is válik. Az ügy elsimítója - ki lenne más? - hősünk, aki végül is szerencsével eljuttatja az autót rendeltetési helyére, s mivel a zord atya is megbocsát, elnyeri szerelmese hőn áhított kezét.
Sok egymással ellentétes vélemény hangzott el vagy íródott le Rejtő könyveiről. Szóhangulatait, nyelvi humorát nyelvészek elemezték, a "magas irodalom" féltői ostorozták, de Rejtő életműve így a A tizennégy karátos autó is megmaradt annak, ami - szórakoztató, pihentető olvasmánynak. (Legeza)
formátum fele2021.06.29. 08:11, magam2
minden ami erdekes lehet
elkapod...?
formátum fele2021.06.29. 08:10, magam2
minden ami erdekes lehet
KALENDÁRIUM
2021.június.29.
időjárás ma:
Kedden sok napsütésre, kevés felhőre számíthatunk, egy-egy zápor, esetleg zivatar csak elvétve a hajnali, kora reggeli órákban alakulhat ki északkeleten. A délies szél sokfelé megélénkül, nyugaton, északnyugaton megerősödik. Hajnalban 15 és 22, délután 33 és 39 fok között alakul a hőmérséklet.
Ma Péter, Pál, Judit, Petra, Szulamit napja van.
Boldog névnapot!
Pál: A latin Paulus névből származik. Jelentése: kicsi, kis termetű férfi.
Június 29, Június 26, Április 28, Április 1, Február 22, Február 10, Január 25, Január 18, Január 15, Október 19, Június 30, November 18
Péter: Héber, görög, latin eredetű név, jelentése kőszikla. Péter apostol neve a Bibliában eredetileg az arameus Kéfa, Kéfás volt, ennek görög fordítása a Petrosz név. A magyar Péter változat a névnek a latin Petrus formájából ered.
November 16, Október 19, Szeptember 9, Augusztus 1, Június 29, Február 23, Február 22, Február 21, Január 25, Január 28, Január 31, Április 27, Április 29, Május 8, Június 2, Június 16, November 18, November 26, December 4, December 9, December 21, December 5
Beáta: Latin eredetű név, Szűz Mária Boldogságos melléknevéből származik. Jelentése boldog.
Szeptember 6, Március 22, Március 8, Június 24, Június 29, December 16
Aladár: Aladár: germán eredetű név, valószínőleg a germán Aldarik vagy az Aldemar név megmagyarosodott alakja. Elemeinek eredeti jelentése: öreg, tapasztalt + híres vagy hatalmas, testőrhadnagy, mindenben hatalmas, előljáró .
Június 29, Május 26, Április 18, Március 11, Február 20
Emma: Germán eredetű név. Alakváltozataival, az Irma és a német Erma névvel együtt Ermin, Irmin germán isten nevéből. Más feltevés szerint a germán hermion néptörzs nevéből való. Az Erm-, Irm- névelem számos német név előtagjaként is előfordul, és az Emma ezek rövidülése is.
November 25, November 24, Június 29, Április 19
Orbán: A latin Urbánus szóból származik. Jelentése római, finom, művelt, udvarias ember.
December 19, Július 29, Június 29, Május 25
Judit: Héber eredetű név, jelentése Judeából származó nő.
December 10, Július 30, Június 29, Május 6, Május 5, Január 13
Petra: A név eredetére vonatkozóan több magyarázat létezik, egyik szerint, héber, görög, latin eredetű név, jelentése kőszikla. Másik magyarázat szerint, a Petronella önállósult becézője. Harmadik feltevés szerint, a Péter férfinév női párja.
Október 2, Június 29
Aliz: Héber, germán, francia, angol eredetű. Az Alice névből származik, mely az Adelheid, Alexandra, Aloysia, Elisabeth nevek önállósult francia és angol becézője. Jelentése nemes, harcos, bölcs.
November 14, Augusztus 24, Június 29
Szalóme: Héber eredetű, jelentése Sion békéje.
November 17, Október 22, Június 29, Október 17
Ditta: Az Edit és a Judit önállósult becézője.
Május 6, Június 29, Június 30, Szeptember 16
----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Péter-Pál nap, az aratás kezdete
621 éve
1400. 06. 29.
Megszületett Móricz Zsigmond író, újságíró, szerkesztő (Légy jó mindhalálig).
142 éve
1879. 06. 29.
Nemzetközi Duna-nap
17 éve
2004. 06. 29.
II. Montecuma Hokojocin azték uralkodó meghalt a spanyol hódítók fogságában.
501 éve
1520. 06. 29.
Megszületett Antoine de Saint-Exupéry, francia regényíró, pilóta (A kis herceg).
121 éve
1900. 06. 29.
A svéd királyi tanácstestület jóváhagyta a Nobel Alapítvány alapszabályát.
121 éve
1900. 06. 29.
Megszületett Kertész Sándor színész, rendező, színházigazgató.
110 éve
1911. 06. 29.
Meghalt Mahler Ede csillagász, természettudós, egyetemi tanár.
76 éve
1945. 06. 29.
Meghalt Szekfű Gyula történész, egyetemi tanár.
66 éve
1955. 06. 29.
Először csatlakozott űrrepülőgép az orosz MIR űrállomáshoz.
26 éve
1995. 06. 29.
A Design világnapja
14 éve
2007. 06. 29.
A Nándorfehérvár elleni török támadás kivédésére irányuló könyörgésként a pápa elrendelte a déli harangozást.
565 éve
1456. 06. 29.
Londonban leégett Shakespeare eredeti Globe Színháza.
408 éve
1613. 06. 29.
Megszületett Rafael Jeroným Kubelík cseh zeneszerző és karmester.
107 éve
1914. 06. 29.
Meghalt Thomas Henry Huxley, angol biológus, Darwin buldogja.
126 éve
1895. 06. 29.
formátum fele2021.06.29. 08:03, magam2
minden ami erdekes lehet
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
