a dohányzók, a környezetet is szépítik...

egészség – perc…

Torokgyulladás a légkonditól?

A torokfájás- és gyulladás nem csak a hideg évszakban jelentkezhet, nyáron is sokan szenvednek a fájdalomtól, kaparó érzéstől. Dr. Augusztinovicz Mónika, az Oxygen Medical fül-orr-gégész szakorvosa a tüneteket, az okokat és a kezelés jelentőségét összegezte.

Óvatosan a légkondival!

Télen leginkább a zárt helyiségekben elszaporodó kórokozók eredményeznektorokgyulladást, nyáron viszont gyakori a légkondicionálás miatt kialakult nyálkahártya-gyulladás. Az idei szélsőséges időjárásban pedig a torokfájást okozó légúti vírusok is könnyebben szaporodnak.

Egy kis torokfájás még nem a világ, de feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha a fájdalom napokig nem múlik el, esetleg más tünetek is jelentkeznek, mint a fáradtság, kimerültség, esetleg fejfájás, hasi panaszok, hasmenés. Egyes esetekben a Legionella baktérium is okozhatja a panaszokat, amely alapvetően kétféle betegség formájában jelentkezhet. A Pontiac-láz enyhébb lefolyású, az influenzához hasonló tüneteket okoz, és jellemzően nem is azonosítják, mint Legionella-fertőzést. Az ún. legionárius betegség ezzel szemben egy összetett tünetekkel járó, atípusos tüdőgyulladás, amely végzetes is lehet. A sikeres gyógyítás egyik kulcsa a betegség korai felismerése.

A legionárius betegség leggyakrabban a Legionella baktériumokat aeroszol formájában tartalmazó levegő belégzését követően alakulhat ki. Az aeroszolt a baktériumokat tartalmazó vízből létrejött, szabad szemmel nem látható apró cseppecskék alkotják.

Kibocsájthatják a légkondicionáló berendezések mellett a 20-45 fok közötti hőmérsékletű vizet tartalmazó pezsgőfürdők, főként beltéri szökőkutak, permetezők, kerti locsolók, nagynyomású vizes tisztítók. Természetesen nem csak ez a baktérium lehet a bajok forrása, gondot okozhat a hűtött helyiség vagy a gépkocsi belső tere és a külső meleg levegő közötti hirtelen hőmérsékletváltozás is. Tehát a légkondicionálót mindig körültekintően érdemes beállítani és évenként ajánlatos a szakszerűtisztítás is.

Gargarizálás vagy antibiotikum?

A torokfájdalom első napjaiban nem kell feltétlenül a Legionellára gondolni, hiszen leggyakrabban vírus okozza, amelyeket az immunrendszer jellemzően néhány nap alatt képes legyőzni. Azonban ilyen esetekben is szükség lehet a tünetek kezelésére, az esetleges lázat csillapítani kell, az égő érzést enyhíthetik a szopogató tabletták, a sós vizes gargarizálás és nagyon sokat segíthet az ágynyugalom, bőséges folyadékfogyasztás is.

- Csakis az orvos döntheti el, szükség van-e antibiotikumra -– ismerteti dr. Augusztinovicz Mónika, az Oxygen Medical fül-orr-gégésze. - Amennyiben akut bakteriális torokgyulladásrólvan szó, az többnyire nem jár köhögéssel, de a fájdalmat magas láz, lepedékes vagy tüszős mandulák és duzzadt nyaki nyirokcsomók is kísérhetik.

A hosszan tartó, nyálkahártyát károsító vírusbetegség is megnyithatja a kaput a torokban lévő, illetve odajutó baktériumok előtt és így kialakulhatnak az úgynevezett másodlagos bakteriális fertőzések. Ilyen esetekben és a szövődmények kizárása miatt szükséges lehet az antibiotikum. Ezzel egyébként érdemes óvatosan bánni, hiszen a gyakori antibiotikum szedés elősegítheti az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók szaporodását is. (www.oxygenmedical.hu)

csak egy gondolat…

tudod furcsa szerzet az ember, mert amennyiben vonakodik meggyőződni a valóságról, akkor mindig talál tápot a kételyeinek…

ezermester - ke...

kicsit billegett, és gyorsan megjavítottam...

egyperces...

Szakadék

Azt hiszem, az volt életem legboldogabb napja. Alig vártam, hogy vége legyen a díjátadót követő fogadásnak, és végre hazaérjek hozzá.

Kitárt karokkal futott felém ház kapujából a kerten át, mikor meglátta, hogy érkezem. Alighogy becsaptam magam mögött a kocsi ajtaját a nyakamba ugrott . Olyan törékeny – néztem rá ellágyulva, és most is a karomban cipeltem át a küszöbön, mint miután egy hosszú évnyi udvarlás után végre hozzám jött feleségül.

Mikor a szobába értem, kibontakoztam az öleléséből, és a hatalmas mahagóni asztalra tettem a Grammy-t. Komoly arccal nézte a kézzel készített aranygramofont, csak gyönyörű, szürkészöld szemei nevettek. Tudtam mennyire büszke rám. Odalépett a szoborhoz, gyengéden megsimogatta: szinte sugárzott ebből az érintésből mindaz a kedvesség és szeretet, ami a valódi lényét tükrözte, és ami megannyi küzdelmes időszakon, álmatlan éjszakán segített át. Nélküle sohasem nyerhettem volna meg a díjat,nélküle nem lennék egész.

Hangtalanul felnevetett. Én a szoba közepén álló hifihez léptem, majd elindítottam a legújabb lemezemre írt győztes számot… kettőnk számát. A ritmus és a dallam elemi erővel csendült fel. Boldog-szomorú szívvel ültem, a zene pedig csak szólt. A dal amelyet róla írtam, és amit ő sosem hallhat. Átöleltem és jelbeszéddel ezredszer is elmutogattam neki, mennyire szeretem.  (ND)

barnára sűlve...

tudtad...?

Mikor vált szokássá  a kalaplevétel? 

E szokás legmélyebb gyökerét keresve is a rabszolgatartó társadalom világába jutunk el. Nem egy írásos feljegyzés és még több kőbe vésett ábrázolás beszél arról, hogy egyes ókori népek, többek között az asszírok, hadifoglyaikat, később rabszolgáikat, minden ruhájuktól megfosztották. Eredetileg nyilván csak zsákmányszerzés céljából tették ezt, később azonban jelképes értelmet is kapott a rabszolgák teljes vagy részleges meztelensége. Az, hogy egyes népeknél az alsóbbrendűeknek övig ruhátlanul kellett az előkelők színe előtt megjelenniük, de még inkább az a szokás, hogy egyes népek úgy fejezték ki tiszteletüket az idegenek előtt, hogy ruhájukat a vállukon fellebbentették, jól mutatja, hogyan válik az eredetileg rabszolgaviszonyt kifejező cselekvés a tiszteletadás jelévé! Egy nyugat-afrikai néger népnél a ruhafellebbentés együtt jár a kalap levételével. Kétségtelen, hogy a mi köszönést kifejező kalapemelésünk is ennek az ősi szokásnak maradványa.  (Bélley)

településeink...

Bozzai

Bozzai község Vas megyében, a Szombathelyi kistérségben. A mai falu Bozzai és Bárdos községek egyesítéséből keletkezett.

Fekvése

Szombathelytől 10 km-re keletre a Kozár-Borzó patak mellett fekszik. Határos települések:Vép, Kenéz, Tanakajd, Vasszécseny.

Nevének eredete

Neve a régi magyar Boza személynévből ered, melynek előzménye a bodza főnév.

Története

1271-ben Bozey néven említik először. Területe már az újkőkorban is lakott volt, ezt igazolja a határában megtalált kőbalta. A falu a Bozzay család ősi fészke. Régi temploma, melyet már a 13. században is említenek a török időkben elpusztult, helye nem ismert.1283-ban Bozoy, 1329-ben Buzey, 1345-ben Buzay, 1447-ben Bozay, 1492-ben Bozanéven szerepel.

Bárdos első említése 1410-ben Bardus alakban történik. A továbbiakban 1435-ben terra Bardustelek, 1447-ben Bárdos néven említik.

Mindkét falu lakói kisnemesek voltak, földműveléssel, állattartással foglalkoztak. 1804-ben Bozzai 19 házában 118 lakos élt.

Vályi András szerint "BOZAJ. Elegyes falu Vas Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Bardos, 260és Besenye faluktol nem meszsze, határja jól termő, de szoross, ’s mivel réttyeit néha a’ víz rongállya, és fája is szűken van, második Osztálybéli."  "BARDOS. Elegyes lakosú falu Vas Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Kinízs folyó vize mellett, Szombathelytöl más fél mértföldnyire, birtokosa Bozay Uraság, határja szoross ugyan, de földgyei termékenyek, réttyei jók, fája szűken, legelője középszerű, mellyekhez képest második Osztálybéli." 

Fényes Elek szerint "Bozzai, magyar falu, Vas vármegyében, 218 katholikus lak. F. u. a Bozzay család s m. Ut. post. Szombathely. "  "Bárdos, magyar falu, Vas vármegyében, 132 kath. lak. F. u. Bárdossy, Bozzay, s m. t. Ut. p. Szombathely." 

Vas vármegye monográfiája szerint "Bárdos, 29 házzal és 163 r. kath. magyar lakossal. Postája Nagy-Kajd, távírója Vép. Földesurai a Bárdosy – és Bozzay -családok voltak.""Bozzai, kis magyar falu, 49 házzal és 266 r. kath. lakossal. Postája Peczöl, távirója Sárvár. A községnek szép faiskolája van." 

1910-ben Bozzainak 314, Bárdosnak 139 magyar lakosa volt. Mindkét község Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. Bozzait és Bárdost 1950-ben egyesítették.

Nevezetességei

A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Híres emberek

Itt született 1809-ben Fábián Ambrus egyházi történetíró és 1947-ben Halmosi Zoltán válogatott labdarúgó.