formátum féle2018.02.01. 18:17, magam2
minden ami érdekes lehet
csak egy gondolat…
tudod furcsa szerzet az ember, mert némelyek mindenből ügyet csinálnak, mindent komolyan vesznek és veszekedéssé vagy titokká változtatnak... kellemetlen dolgokat lehetőleg ritkán vegyünk észre, különben állandó bonyodalmak állnak elő, nincs fonákabb valami, mint ha az ember szívére veszi azt, amit félvállról kellene vennie, sok dolog, ami valami volt, semmivé lesz, ha nem törődünk vele; sok pedig, ami semmi volt, attól kap jelentőséget, hogy ügyet csinálunk belőle... eleinte mindennel könnyen végezhetünk, később már nem, pedig sok betegséget maga az orvosság idéz elő,tehát nem a legrosszabb életszabály hagyni egyes dolgokat úgy, ahogy vannak...
formátum féle2018.02.01. 12:29, magam2
minden ami érdekes lehet
a lustaságnak sincsen határa...
formátum féle2018.02.01. 12:28, magam2
minden ami érdekes lehet
egyperces...
Történetek nagyapámtól
Nagyapámat, szőlősgazda lévén gyakran látogatták borszerető emberek, ha ráért szívesen elpoharazgatott velük. Megfáradt, beteges ember volt már, a sok nehéz paraszti munka nem múlt el nyomtalanul felette, de szinte kivirágzott, ha a régmúltról mesélhetett. Magam még nem voltam tíz éves, mégis amikor meghallottam hogy mesél, leültem a kissámlira és áhitattal hallgattam, ahogy két koccintás között a vendégeinek anekdotázott. Nagy átéléssel mesélte a szomorú és vidám dolgokat, amit mindig élvezettel figyeltek a hallgatói. Ezek a történetek szinte szóról szóra megmaradtak bennem. Örömet szerez, ha felidézhetek belőlük néhányat.
– Az úgy vót, hogy az ötvenes évek közepés lenn dógoztam a hizladába. Kemény munka vót, kétezer disznót köllött etetni, ganézni minden nap. Nem sokat fizettek, de köllött a píz. Éppen eladtam a lovakat, ezé oszt nem lehetett szántást, miegyebet vállani. Minden nap dógoztunk ugyi, a malacok nem ismerték, mi a vasárnap. Vótunk huszoketten, meg egy vezető, a Teplán Jóska, na meg egy raktáros az Osztovics Béla. Olyan vót e, mint a téescsébe,mán reggel kiosztották, mit kő csinálni. A bért havonta fizették, de még vót természetes juttatás, me így híták. A meg minden héten szombaton. A má főhizlat disznókat minden két hétbe vitték kocsival, oszt hoztak helyettük malacokat. A vágóhidró meg fődarabót hízókat hoztak, no evót a juttatás, me kiosztották a dolgozók közt. Jutott minden héten vagy öt kiló fejenkint. De azt megmondták, mindenki egy hízzó részeit kapja magának. Ebbe azt belekerűt egy kevés hús: orja, meg odalas, a többségébe inkább köröm, fűl, farok, meg más hitvánabb része. Az elosztást az Osztovics végezte. Kiporciózta a részeket zsírpapírba, oszt ceruzáva ráírta mindeki nevit, má hogy ki kapja. Dolog végivel a raktárba köllött menni, aután ott névsor alapján átaladta a csomagot, és alá köllött írni egy füzetbe. Biciklive jártam, betettem a csomagot táskába, át a vázon, irány haza. Itthol nézem, hát a papirba alig vót hús, csak fül meg farok, ameg aztán több a sokná. Másik héten ugyanúgy. Gondótam, má majd szóvá teszem. Gyütt a kiosztás, átaladja a részemet. Nízem, nem stimmel ez má megent, a biztos.
Mondok neki:
– Idehagassá Béla, oszt hány füle van egy disznónak? – Aszongya kettő.
– Oszt hány farka? – Aszongya egy.
– Akkor mé adtál négy fület, meg három farkat, he? – Ugyan má Mezeikém, – aszongya – mit aprehendázó itt? Igy van, azt kész!
– Na meg állj, az anyád erre, arra… – mondtam neki.
Kivettem egy fület a papirbó, elkaptam a mejjin a ruhát, közelebb húztam, aztán a füllel végigvágtam rajta, hogy hanyatt leborút. Nagy nehezen főkelt, aszonta elmén panaszra a Teplánhoz. De úgy látszott a másik héten, hogy hiába ment. Ne féld a kiosztásnál tudta is miből áll a disznó szervezetje.
Így vót, há.
A görbelábú Csüröp, akinek ezt elmondta, a térdeit csapkodta, úgy nevetett még a könnye is kicsordult.
– Mezei bácsi, maga lesúrolt egyet ennek az Osztónak… vagy kinek, a füllel? – kérdezte, ahogy a szemét törölgette.
– Há. Megérdemete a nyomorút.
(answer)
formátum féle2018.02.01. 12:24, magam2
minden ami érdekes lehet
mesteri álcázás...
formátum féle2018.02.01. 12:23, magam2
minden ami érdekes lehet
tudtad...?
Miért csúfolják a szabót kecskének?
Sokan törték a fejüket a megoldáson, és rendkívül eltérő magyarázatokat találtak ki. A legismertebb magyarázó adoma történelmi eseményhez kapcsolja az elnevezés eredetét. Egy ostromlott várban elfogyott a lakosság élelme. Ha ezt megtudja a várat körülvevő ellenség, támadásra indul, és a kiéhezett védők elpusztulnak. A mentő ötlet egy szabómester fejében születik meg. A várban számos kecskebőr van, a szabócéh tagjai bújjanak bele ezekbe a bőrökbe, és mintha élő kecskék lennének, sétáljanak körül a várfalakon. Az ellenség azt fogja hinni, hogy még hónapokra való élelem van a várban. Az ötlet bevált, a kecskebőrbe öltözött szabók megmentették a várat.
Ezek szerint a kecske szóval éppen nem csúfolják a szabókat, hanem vitézi tettükre emlékeznek. Megjegyezzük, hogy ezek a szólásmagyarázó anekdoták rendszerint utólag kitalált mesék. Ebben az esetben sincs sok köze a valósághoz.
A helyes válaszhoz valószínűleg azok a magyarázatok járnak a legközelebb, amelyek a kecskét az ollóval, a szabómesterség jelképével hozzák valamiképp kapcsolatba. A németben ugyanis, ahonnan talán a magyar elnevezés származik, úgy gúnyolják a szabókat, hogy meck-meck. Ezzel a szabóolló csattogását akarják utánozni, de egyszersmind a kecske mekegéséhez is hasonló hangokat mondanak.
Érdekes megjegyezni ezzel kapcsolatban, hogy a magyar olló szónak eredetileg "gödölye, kecskegida" jelentése volt. Az ismert szabószerszámot valószínűleg csak azért nevezzük szintén ollónak, mert a kecske hátsó lába némileg hasonlít ehhez a szerszámhoz. Tehát jelentésátvitelről van szó. Ilyenféle átvitel az is, hogy az eredetileg csak állatnévként használatos bak szóval nevezzük meg például a favágók fűrészállványát. (Bélley)
formátum féle2018.02.01. 12:21, magam2
minden ami érdekes lehet
csak hétvégén használt autó eladó...!
formátum féle2018.02.01. 12:20, magam2
minden ami érdekes lehet
településeink…
Kétújfalu
Kétújfalu (horvátul Ujfaluba) község Baranya megyében, a Szigetvári kistérségben,Szigetvártól 13 km-re délnyugatra. Magyarújfalu és Németújfalu egyesítésével keletkezett 1940-ben.
Elnevezései
Horvátul a település neve a drávakeresztúriak által használt Ujfaluba. Ezenkívül létezett még a barcsiak által használt Ufaluba és a tótújfalusiak által használt Vujfaluba alak is.
Története
A településen és környékén már az i. e. 4. században is éltek emberek. A kelták Osireat nevű törzse lakta. A honfoglalás korában Botond és Karász népei telepedtek meg itt. 1479-ben Barcshoz tartozó településnek írták.
Az 17. században már két újfalu nevű település volt: Magyar- és Német-Újfalu. 1940-ben egyesült a két község. Nevében először nem volt megegyezés, először Szentgálosivárnak, majd Nagyújfalunak nevezték, s végül 1942-ben megkapta végleges nevét, a mai Kétújfalut.
A településhez tartozott még Szentmihályfa puszta is.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy megyéhez tartozó települést aSzigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
Nevezetességei
Római katolikus templom
Református templom
Tájház
Horgásztó
formátum féle2018.02.01. 07:52, magam2
minden ami érdekes lehet
ami - összeköt...
formátum féle2018.02.01. 07:50, magam2
minden ami érdekes lehet
olvasó - sarok...
Betti MAHMUDI - William HOFFER
LÁNYOM NÉLKÜL SOHA
 Betti kezdetben szerelemben, boldogságban élt a már hosszú ideje az Államokban dolgozó iráni orvossal, Szejjed Mahmudival, noha az alapvető kulturális különbségekből már házasságuk elejétől adódtak problémák. Mire férje előállt egy teheráni rokonlátogatás tervével, az asszonyt már komoly kétségek gyötörték, a férfi valódi szándéka felől. Mivel kislányát nem akarta egyedül elengedni apjával, - remélve, hogy valóban csak kéthetes látogatásról lesz szó, - együtt indult a család 1984 augusztusában. Ám a valóság Betti minden várakozását alulmúlta: az amerikai életforma előnyeit élvező, szabad- gondolkodású, öntudatos asszony megdöbbenve tapasztalja az Iránban uralkodó zűrzavart, elmaradottságot, szennyet. Hamar nyilvánvalóvá válik számára, hogy férjének a foglyai, nem cselekedhetnek szabad akaratukból, s nem mehetnek haza Amerikába, ha a férfi nem akarja. Márpedig ő nem akarja, s ehhez joga van, erről a nagykövetségen világosítják fel. A szökés az egyetlen esélyük, ám a forradalmi Iránban szinte reménytelen vállalkozás. Bettinek és kislányának szerencséje van: másfél évvel később, napokig tartó, megpróbáltatásokkal teli rettenetes várakozás után Ankarában szállhatnak fel végre az Amerikába induló repülőre.
A könyv hitelességét, értékét az eset valódisága adja, az, hogy egy lappangó, de családok sokaságát érintő problémát állít reflektorfénybe, igaz, közben az átélt események közelsége és a profi újságíró kiszámított hatásra való törekvése óhatatlanul egyoldalú képet ad a helyszínről és a szereplőkről. (Legeza)
formátum féle2018.02.01. 07:49, magam2
minden ami érdekes lehet
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
