a legrövidebb út...

egészség – perc…

Az egészséges haj titka

Az egészséges haj bizony nem csak a nők kiváltsága, mi több, kifejezetten lelombozó tud lenni, ha a férfiak frizurája hagy maga után kívánnivalót. Szerencsére már néhány apró trükkel is rengeteget javíthatsz a helyzeten, függetlenül attól, hogy zsírosodásról, korpáról, vagy egyszerű kócosságról van szó.

Száraz, töredezett haj ellen

A száraz, töredezett haj leginkább a hosszú hajú férfiaknak okoznak gondot, de hajtípustól függően a probléma akár a néhány centis tincseken is megjelenhet.

Mi a teendő? A legfontosabb, hogy ne bánj durván a hajaddal: ne dörzsöld, ne szárítsd a legmagasabb fokozaton, és ha hosszú, csak óvatosan bontogasd a csomókat. Emellett mindenki esetében hihetetlenül sokat tud tenni a balzsamhasználat.

Segítségével elkerülheted az összevissza álló szálakat és a durva tapintást egyaránt.

 Ne mosd túl gyakran!

A nők főleg azért nem mosnak minden nap hajat, mert elég nagy macera a teljes rutint esténként végigcsinálni. A férfiak esetében ez az állítás nem igazán állja meg a helyét, hiszen többségében a hajmosás egy gyors samponozásból, öblítésből, majd törlésből áll.

Ezzel a rutinnal alapvetően nincs baj, de a mindennapos hajmosással már igen, ugyanis az meggátolja, hogy a haj természetes védőrétege kialakuljon. Nagyon fontos, hogy legfeljebb három-négynaponta mosd meg a hajadat, és akkor nagyon ügyelj rá, hogy a sampont maradéktalanul leöblítsd.

Természetesen akadhatnak kivételes helyzetek (pl. munkavégzés vagy edzés indokolhatja a gyakori hajmosást), ekkor fontos, hogy nagyon gyenge, természetes samponnal tisztítsd meg a tincseidet.

Zsíros és korpás?

A zsíros és korpás fejbőr sokszor kézen fogva jár együtt, ám mindkét probléma nagyon kellemetlen tud lenni.

A zsírosodást okozhatja a túlápoltság, tehát a túl gyakori hajmosás, illetve az is, ha nagyon sok hajformázót használsz. Gyakran ezek elhagyása, a termékek lecserélése máris segít a helyzeten. A korpásódás már összetettebb probléma, ám a jó minőségű, erre a célra kifejlesztett samponok a legtöbbször rengeteget javítanak a helyzeten.

Ha úgy érzed, már mindent kipróbáltál, de semmi sem segít, érdemes elmenned a bőrgyógyászodhoz, aki segíthet pontot tenni a kellemetlen tünetsor végére.

Kerüld a drasztikus behatást

A munkavédelmi előírás az munkavédelmi előírás, de a haj szempontjából messze nem szerencsés, ha nem tud szellőzni.

A kobakok, de még a sapkák nyomán egyaránt kialakulhatnak különböző problémák, akár gombásodás, sőt hajritkulás is.

Nyilván nem szegheted meg a szabályokat csak a frizurád érdekében, de amikor van rá mód, kerüld a túl szoros, rosszul szellőző fejfedők használatát, és gyakran, ám óvatosan masszírozd a fejbőrödet (akár jó minőségű hajszeszekkel), ha mégis túl sokat kellett viselned ezeket.

Kezelhetetlen?

Ahogy írtuk, a balzsamhasználat rengeteget segíthet a kezelhetetlen hajon, hiszen ha kellően ápoltak a szálak, akkor sokkal könnyebb lesz azokat a helyükre igazítani.

Ezen felül, amikor legközelebb fodrászhoz mész, ajánlatos úgy kérned a vágást, hogy az elősegítse a kezelhetőséget (példának okáért nem szerencsés pont ott megnöveszteni a szálakat, ahol egy forgó rakoncátlankodik).

Igyekezzetek olyan frizurát választani, ami a vonásaidhoz, stílusodhoz és a hajtípusodhoz egyaránt illik, így a későbbiekben elegendő lesz csupán a szokásos hajhab-, wax-, vagy zseléhasználat.

(Szabó B.)

tárlat - látogató...

csak egy gondolat…

tudod furcsa szerzet az ember, mert amikor megszeret valakit akkor tökéletesnek látja, de idő múlásával el kell fogadnia a tökéletlenségeit is…

rendőrök...

egyperces...

Határtalan határok
_-avagy miért sikít a hangyabanda-


zúgnak a fák, szikrát vetnek a csillagok, dadognak a dobok, és a sínek kattognak.
Az éjszaka menedéket nyújt, leple alatt eltévelyedett pillantásaimat nem látják, nincs mitől tartani.
A hangyák a fák gyökerei korul loholnak, sikolyukat csak elvétve hallhatják az emberek.
hogy miért sikítoznak? senki sem tudja megérteni, sem aki érzékeli, sem aki nem.
Talán az élet egyhuzamban való kihasználásának késztető ereje okozza,
mivelhogy tetszik tudni, a hangyák nem alszanak. amíg élnek mozognak.
épp úgy mint az agysejtjeink a kránium térfogatán belül.
Talán vihar jön, akkor szoktak hemzsegni...
és jön a vonat, zónázó, ma már úgy süvít határtalanul.

_a lélek felemeli a testet, _mindnyájan testvéreim vagytok__


Zakatol a vonat, zokognak a sínek, szikrát hánynak, megállunk.
Határon túli ellenőrzés útlevelek, személyik kifelé a zsebből, gatyaszárból-táskából.
a kalauz szájából vöröshagyma gőz száll fel a térbe, és a vagon tetején megreked.
már megint csak vereshagymát talált a tarisznyába, bizony az keserű lehet magába.

....

-aztán végülis meg kapja amit kért, megnézi a képet, meg amit módjában áll megnézni, majd folytatja útját a következő vagon felé.

a hagymaszagot, meg mint jó misszionárius tovább húzza magával, 
és közbe határozott mozdulatokkal döcög előre, ritmusa a vonat rázkodásától itt - ott megakad,
ilyenkor néha ő is megáll, felsóhajt, megvakarja az orrát, egy pillanatra enyhít arca kemény vonásain,
talán a régi jó bableves elfelejtett illatát próbálja öntudatlan lelke felidézni,
majd halad tovább rendületlenül...




De a hangyák nem ezért visítanak, hanem azért mert ez a természetük, és mert jól tudják, senki sem hallja őket.  (Parr)

első kísérletnek, nem is rossz...

tudtad…?

Hamupipőke neve a skótoknál Rashin Coatie, az olaszoknál Zezolla, az kínaiaknál pedig Yeh-hsien.
 

A macska-ajtót Sir Isaac Newton találta fel.
 

A Haribo nevű cég a gumimaci feltalálójáról, HAns RIegelről és a cég székhelyéről, BOnnról kapta a nevét.
 

Marilyn Monroe eredeti neve Norma Jean Mortenson volt.
 

Bangladesben egy külvárosi ház alatt 3500 eleven kobrakígyót találtak, fészkükben a tojásaikkal.
 

Egy felnőtt kékbálnának akkora a nyelve, hogy 50 ember elférne rajta állva. (internet)

biztonságos módszer...

településeink…

Kópháza

Kópháza (horvátul Koljnof, németül Kohlenhof) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben. A lakosság 60%-a horvát nemzetiségű.

Fekvése 

Kópháza Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén, Soprontól mintegy 6 km-nyi távolságra délkeleti irányban található. Közlekedési helyzete kedvező, az áthaladó 84-es főútvonalon keresztül kiváló az összeköttetése Sopronnal. A község határától északra halad el a Győr-Sopron-Ebenfurthi vasútvonal, amelynek Balf megállója kb. 1,5 km-re van Kópházától. Szomszédja még nyugatra Harka (4 km), délkeletre (6 km)Nagycenk.

Megközelíthető Győr felől a 85-ös főúton Nagycenkig, tovább a 84-esen, vagy Sümeg felől a 84-esen; vasúton a Sopron–Szombathely-vasútvonalon.

Története 

Kópháza és vidéke 1245 körül két néven volt ismert: Ravaszdvíz és Tarnavíz. A terület egy részét 1283-ban a győri káptalan örökölte, míg a másik részét egy Csépán nevezetű soproni polgár. Ravaszdvíz és Tarnavíz térségét 1354-ben Kolb Péter soproni polgár volt a tulajdonosa, minden bizonnyal róla nevezték el a falut Kolbenhofnak. A Kópháza elnevezés először 1429-ben jelent meg a forrásokban. Luxemburgi Zsigmond uralkodásának éveiben e területet a Locsmándi és a Pongrácz család birtokolta. Locsmándiéknak állítólag 171 hold szőlőjük volt, s kilencedként a jobbágyoknak 62 hektoliter bort kellett összesen a gazdag családnak leadni.

A községet 1430-ban Sopronnak adományozták, így Kópháza Sopron jobbágyfalujává vált. A község etnikai összetételét vizsgálva akkoriban elsősorban a német anyanyelvű lakosság túlsúlya volt szembeötlő. Ezt bizonyít-ja, hogy a község első plébánosai németül beszéltek.

A török veszedelem idején a lakosság jelentős része elmenekült. Helyükre 1530 körül Bosznia és Horvátország térségéből, pontosabban Velika és Ztenychnyik térségéből horvát menekültek érkeztek. Ezeket a telepeseket „gradistyei horvátoknak” nevezik. Ekkortól kezdve a horvát etnikum dominánssá vált a faluban. A történelem nagyobb eseményei közül 1848-nál érdemes megállni. Az itteni horvát lakosság nem támogatta Jellasics horvát bánt, szinte teljes egészében a magyar honvédséghez csatlakoztak. Szintén 1848-ban a reformok során a jobbágyfelszabadítással megszűnt Sopron jobbágyfaluja lenni. Mivel a jobbágyfelszabadítást a forradalom leverése után helyben hagyták, Kópháza teljesen önálló településsé lett.

A dualizmus idején a falu Sopron és Bécs közelsége miatt meglehetősen gyorsan fejlődött, különösen a vasútvonalak kiépülése után. Az első világháború utáni időszak legfontosabb eseménye az 1921-es népszavazás volt, ahol a katolikus horvátok többsége az akkor még szociáldemokrata Ausztria helyett a Magyarországhoz való csatlakozást választották.

Gazdasága 

A falu lakóinak a megélhetésért igencsak meg kellett küzdenie: a leggazdagabb parasztnak is csak 18 hold, az átlagnak pedig mindössze 1-5 hold szántóföldje volt. Mivel nem volt ritka a 8-10, sőt még a 15 gyermekes család sem, ezért a birtokok rendkívüli mértékben elaprózódtak.

A kópházi horvátok az 1941-es népszámláláskor magyarnak vallották magukat, így a második világháború után nem telepítették ki őket. 1945-ben a visszavonuló német és nyilas csapatok zsidó munkaszolgálatosokat helyeztek itt el, akik közül nagyon sokan megfagytak a hidegben. A front elvonulása után elsők között a megrongált villanyhálózatot, telefonvezetéket kellett helyreállítani, de a hidak és a vasútvonal is súlyosan károsodott.

A földosztásnál itt nagyon nehéz volt a nincstelenek igényeit kielégíteni, mivel összesen 72 hold szántót és 40 hold szőlőt mérhettek ki. A kollektivizálás első hulláma már 1951-ben elérte a falut, amikor megalakult a helyi Petőfi Termelőszövetkezet. Ez az 1956-os forradalom idején feloszlott, majd 1959-ben kényszer hatására újból megalakult Előre néven. A TSZ a megye fejlettebb gazdasági egységei közé tartozott, a gabonatermesztésen és állattenyésztésen túl kertészettel is foglalkoztak. 1950-ben vezették be az utolsó házba is a villanyáramot. Kópházán a vezetékes ívó vízellátás 1968 óta megoldott. Bár kétségkívül volt infrastrukturális fejlődés, mégsem tudta a falu kihasználni lehetőségeit.

A hetvenes évek közepéig a község a „határsávhoz” tartozott, így nagyon csekély volt a forgalma, megközelítéséhez ugyanis engedélyre volt szükség. A Kópháza – Deutschkreutz új határátkelő 1989-es megnyitása után mind az átmenő forgalom, mind pedig a gazdasági fejlődés megélénkült a faluban.

A település mai arculata 

A rendszerváltás után meggyorsult a falu infrastrukturális fejlődése. A telefonhálózat bővítésére 1994-95 folyamán került sor. A gázhálózat kiépítését ugyanekkor, a csatornázást pedig 1996-ra fejezték be. A külföldi turisták megjelenése szolgáltatások tömegét vonzotta a településre.

Ezek az üzletek alkalmasak a keresőképes népesség egy részének helyben történő foglalkoztatására, a sok kisebb helyi vállalkozás azonban nem tudja a teljes foglalkoztatottságot biztosítani, ezért sokan Sopronban keresik kenyerüket.

A község lakóinak 60%-a horvát nemzetiségű. Ezért az óvodában és az iskolában horvát nyelven is folyik az oktatás. A településen horvát kisebbségi önkormányzat is működik. A horvátok kulturális aktivitása nagy, s a helyi egyesületük, a Koljnofski tamburaši aburgenlandi horvátokkal is szoros kapcsolatot tart.

Nevezetességei 

A község közepén található a Szent Márton-templom, amely régen a temető dombon állt.A 18. század végén bontották le, hogy felépítsék új helyén. A község nevezetessége a 18. század második felében a Szűzanya tiszteletére épült Sarlós Boldogasszony-templom, amely a környék és a távolabbi horvátság zarándokhelye.

1987-ben került felavatásra, majd 2005-ben felújításra a Tájház, ahol a helytörténeti gyűjteményt tekinthetik meg az ide látogatók.