formátum féle2017.11.01. 18:44, magam2
minden ami érdekes lehet
Matek teszt
Mari néni kakasa 8:25-kor kukorékol, 5dB hangerővel.
- Mennyi idő alatt ér A faluból B faluba (3km) a hang, ha közben a szomszéd
3Nm-es rúgással küldi meg?
Hány %-os az alkoholfoka, annak a folyadéknak, amelyet Lajos a postás
elfogyasztva 22.08 méter után esik össze. Lajos sűrűsége 1.0968 g /köbcenti.
Ha IV. Béla 17 év alatt 139 rendeletet hozott, akkor hányadik Béla hozott 5
év alatt 58 rendeletet?
Bori néni pulóvert köt, 45,3 km/h sebességgel, a rendelkezésre álló fonál
hossza 68,5 km.
1. Mennyire kell Bori néninek felpörgetnie a sebességet, hogy befejezze a
pulóvert, mielőtt még elfogyna a fonál?
2. Hogyan változik a sebesség, ha néha Pista bácsi is beleköt?
3. Mekkora az a legnagyobb sebesség, amely felett Bori néni elveszíti a
fonalat?
Ha ma nulla fok van és holnap kétszer olyan hideg várható, hány fok lesz
holnap?
formátum féle2017.11.01. 18:43, magam2
minden ami érdekes lehet
csak érezd jól magad...!
formátum féle2017.11.01. 18:42, magam2
minden ami érdekes lehet
életmód – perc…
20 TIPP AZ IDEGESSÉG ÉS STRESSZ ELLEN!
Minden apróság felidegesíti? Úgy érzi, nem kell sok hozzá és felrobban? Akkor feltétlenül olvassa el és fogadja meg mostani lapszámunkban található 20 stressz oldó tippet, melyek alkalmazásával a stressz eltűnik életéből!
1. Nevessük ki magunkat!
Ha úgy gondoljuk, biztosan semmi nem fog összejönni, lélegezzünk mélyet, és képzeljük el a legrosszabbat. Például: szabadságunkra érkezve kiderül, hogy a hotelben nincs fürdési lehetőség, a tengerpartra nem szabad kifeküdni. Ezen (mivel ilyen úgysem következhet be) biztosan nevetnünk kell majd.
2. A mosoly csodát tesz
Ha rosszkedvűek vagyunk, mosolyogjunk! Ez nemcsak jól mutat, de közérzetünkre is pozitívan hat.
3. Frissítő tea
A zöld tea élesíti az érzékszerveket, kitisztítja elménket, harmóniát és jó közérzetet teremt. Illata nemcsak italként, hanem fürdőgélként és parfümként is energiával tölt fel.
4. Sétára fel!
Menjünk kirándulni. A természet lágy ölén hallgassuk a madárcsicsergést, feküdjünk a fűbe és lélegezzünk jó mélyeket a természet friss illatából.
5. Fő a nyugalom!
Elősegíthetjük az energiaáramlást, ha egyik kezünk mutató és hüvelykujjával a másik kéz e két ujj közötti mélyedését dörzsölgetjük.
6. Meditáció gyertyával
Nyugtató és koncentrációjavító hatású a következő: üljünk égő gyertya elé, és egy percen keresztül fixáljuk pislogás nélkül. Ezután hunyjuk be a szemünket. A gyertyát így is magunk előtt látjuk majd. Amikor eltűnik, nyissuk ki a szemünket, és ismételjük meg a játékot (maximum 5ször).
7. Erősítő gyökér
A Távol-Keletről származó ginzenggyökér kapszulaként, drazséként vagy teaként fogyasztva erősíti az idegeket. Megelőzésre is használható.
8. Ujjnyomással a stressz ellen
Hatásos akupresszúra: a szegycsont fölött, a két mell között négyujjnyi szélességben helyezkedik el a legfontosabb antistresszpont. Masszírozzuk két ujjal, körülbelül 5 percig.
9. Egy kis luxus jót tesz!
Néha kényeztessük el magunkat: vegyünk egy izgalmas parfümöt, fürdőgyöngyöt, vagy menjünk el étterembe vacsorázni. Garantáltan felvidulunk tőle.
10. A Yin és a Yang stimulálnak
A Yinenergiák szabályozzák a test erőit. Bizonyos helyek masszírozásával stimulálhatjuk őket. Ilyen pont található például a csukló belső felszínén, a kisujj oldalán, illetve a sarok fölött, a boka belső oldalán, átlósan a csont fölött. Ökölbe szorított kézzel, az ujjpercekkel egymás után masszírozzuk meg ezeket a pontokat, amíg felmelegszenek. Ismételjük minden reggel. A Yangenergiák a lélek és a szellem irányítói. Csodálatosan stimulálhatjuk őket, ha a fül mögötti részt reggelente orbáncfűolajjal, este pedig bogáncsolajjal bedörzsöljük.
11. Gyökeret verni
Ha majd szétvet minket a méreg, a következő gyakorlat segít újra talpra állni: álljunk egyenesen, lábaink legyenek egymással párhuzamosan. Hajlítsuk be a térdünket, csukjuk be a szemünket, és képzeljük el, hogy lábunkból vastag gyökerek nőnek ki, amelyek rögzítenek a talajhoz. Körülbelül 2 perc.
12. Mágikus magnézium
Stresszes időszakokban érdemes magnéziumban gazdag élelmiszereket fogyasztani, ez ugyanis nyugtató hatású. Megtalálható például a teljes kiőrlésű kenyérben, a rizsben, a tökmagban, a dió és mogyorófélékben, a (szárított) gyümölcsben és a zöld színű zöldségekben.
13. Csak egykét nyomás
A talpreflexzóna-masszázs nagyon jól alkalmazható stressz ellen. Léteznek speciális zoknik vagy talpbetétek, amelyek segítenek megtalálni a megfelelő pontokat. Pár percig a hüvelykujjunkkal masszírozzuk ezeket.
14. Irány a fürdőkád!
Lazító fürdőadalékot nem fontos készen venni, magunk is könnyedén elkészíthetjük: a levendulaleveleket leforrázzuk, állni hagyjuk, majd leszűrjük és a fürdővízhez adjuk. 20 perc fürdő igazi felfrissülés! Használhatunk citromfű, ilangilang, zsálya és szantálfa illóolajokat is.
15. Karkörzés
Ha már szó szerint a vállunkon érezzük a problémákat, segít a karkörzés. Mindkét irányban 10szer ismételjük meg.
16. Kalcium a kötélidegekért
A kalcium nemcsak a csontokat erősíti, hanem az idegrendszerre is hatással van. Fogyasszunk tehát bőven tejet, tejtermékeket és zöld színű zöldségeket.
17. Takarítás stressz ellen
Ha idegesek vagyunk, próbáljuk meg legalább magunk körül elkerülni a káoszt – tegyünk rendet otthonunkban.
18. Vitaminok stressz ellen
Energiával töltenek fel a B-vitaminok: erősítik az immunrendszert, segítenek kimerültség és koncentrációs zavarok esetén, és könnyítik az emésztést. Megtalálhatók például a napraforgómagban, a dióban és a tejtermékekben.
19. Áldásos illóolajok
Munkahelyi stresszhelyzetek esetére állítsunk össze „túlélőcsomagot” illóolajokból. A kerámiaedénybe helyezett levendulaolaj kitűnő stressz űző. Fejfájás esetén segít a menta és a bazsalikom.
20. Nyugalom embrióhelyzetben
Kitűnő lazítógyakorlat: térdeljünk le, üljünk a sarkunkra, fejünket hajtsuk le úgy, hogy homlokunk érje a földet. Kezünk két oldalt pihenjen. Hunyjuk le a szemünket, és pár percig élvezzük a nyugalmat.
(NőiNetCafe)
formátum féle2017.11.01. 18:28, magam2
minden ami érdekes lehet
tárlat - látogató...
adrien moreau (1843-1906)
formátum féle2017.11.01. 18:25, magam2
minden ami érdekes lehet
tárlat - látogató...
adrien moreau (1843-1906)
formátum féle2017.11.01. 18:24, magam2
minden ami érdekes lehet
csak egy gondolat...
tudod furcsa szerzet az ember, hiszen rendelkezik emlékezettel, mely segítségével a múlt, sosem válik múlttá...
.
formátum féle2017.11.01. 12:38, magam2
minden ami érdekes lehet
formátum féle2017.11.01. 12:37, magam2
minden ami érdekes lehet
egyperces...
ÁLLAPOTOK
NINCS SEMMI ÚJSÁG
Egyik délután a budapesti köztemető 27. parcellájának 14. sírhelyén nagy robajjal feldőlt a közel hárommázsás gránitobeliszk. Rögtön utána kettényílt a sír, és föltámadt az ott nyugvó halott, név szerint Hajduska Mihályné született Nobel Stefánia (1827-1848).
Az obeliszkre idő koptatta betűkkel rá volt vésve a férje neve is; ő azonban, nem tudni, miért, nem támadt föl.
A borongós időjárás miatt csak kevesen tartózkodtak a temetőben, de akik meghallották a robajlást, odagyűltek. Addigra a fiatalasszony már leverte magáról a göröngyöket, fésűt kért kölcsön, megfésülködött.
Egy gyászfátyolos nénike megkérdezte, hogy érzi magát.
Köszöni, jól, mondta Hajduskáné.
Nem szomjas-e, érdeklődött egy taxisofőr.
Most nem vágyik inni, válaszolta a volt halott.
Amilyen pocsék ez a pesti víz, jegyezte meg a sofőr, neki se volna kedve inni.
Hogy mi baja a pesti víznek, kérdezte Hajduskáné.
Klórozzák.
Klórozni klórozzák, helyeselt Apostol Barannikov bolgár virágkertész, aki a temetőkapuban virágokat árult. Ezért ő esővízzel kénytelen locsolni kényesebb palántáit.
Valaki azt mondta, hogy ma már az egész világon klórozzák a vizet.
Itt a beszélgetés elakadt.
Hát mi újság még, érdeklődött a fiatalasszony.
Nincs semmi különös, mondták neki.
Megint csönd lett. Ekkor eleredt az eső.
- Nem fog maga megázni? - kérdezte a föltámadottat Deutsch Dezső horgászbot-készítő kisiparos.
Nem számít, mondta, Hajduskáné. Ő direkt szereti az esőt.
Az attól függ, milyen az az eső, jegyezte meg a nénike.
Ő erről a langyos, nyári esőről beszél, közölte Hajduskáné.
Hogy neki viszont semmilyen eső se kell, mondta Apostol Barannikov, mert elriasztja a látogatókat a temetőből.
Hogy ezt ő nagyon meg tudja érteni, helyeselt a horgászbot-készítő kisiparos.
Most hosszabb szünet állt be a társalgásban.
- Hát meséljenek már valamit! - nézett rájuk a föltámadott.
- Mit meséljünk? - mondta az öreg nénike. - Nincs nekünk annyi mesélnivalónk.
- Nem történt a szabadságharc óta semmi?
- Mindig történik valami - legyintett a kisiparos. - De ahogy a német mondja: Selten kommt etwas Besseres nach.
- Ez van! - tette hozzá a taxisofőr, és minthogy csak fuvart szeretett volna fogni, csalódottan visszasétált az autójához.
Hallgattak. A föltámadott lenézett a gödörbe, mely fölött nem zárult össze a föld. Várt még egy kicsit, de látva, hogy mindenki kifogyott a szóból, elköszönt a körülállóktól.
- A viszontlátásra - mondta, és leereszkedett a gödörbe.
A horgászbot-készítő kisiparos, hogy el ne csússzon a sáros agyagon, előzékenyen a kezét nyújtotta neki.
- Minden jót! - szólt le a fiatalasszonynak.
- Mi történt? - kérdezte tőlük a bejáratnál a taxisofőr. - Csak nem mászott vissza a sírba?
- De visszamászott - csóválta a fejét a nénike. - Pedig milyen jól eldiskuráltunk.
(ÖrkényI)
formátum féle2017.11.01. 12:36, magam2
minden ami érdekes lehet
formátum féle2017.11.01. 12:35, magam2
minden ami érdekes lehet
tudtad...?
mindenszentek
A mindenszentek vagy mindenszentek napja (röviden mindszent; latinul Festum Omnium Sanctorum) az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepel. Ekkléziológiailag a megdicsőült Egyház (latinul ecclesia triumphans) ünnepe. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap.
Nem tévesztendő össze a halottak napjával, egyháztanilag a szenvedő Egyház (latinul ecclesia patiens) ünnepével, amit 998 óta tart meg az egyház a következő napon, november 2-án az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. Szent Odiló clunyi bencés apát 998-ban vezette be emléknapként. Később a bencés renden kívül is ünnepnappá vált, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. Estéjét a halottak estéjének (halottak vigíliájának) is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére.
Az angolszász országokban a Mindenszentek napját megelőző este október 31. a halloween ünnep (angolul all hallows' evening = „minden szent estéje”).
„ E mai napon, szeretteim, mind valamennyi szenteknek emlékezetét egy közös ünneplésnek vígságával üljük. Mert hitvallásuk minél szilárdabb volt a szenvedésben, annál ragyogóbb most a tisztességben. […] Lépjünk mi is erre az útra, siessünk a mennyei hazába, melynek polgárai közé felvétettünk! ”
– Beda Venerabilis
Története
Fra Angelico: Mindenszentek, National Gallery, London
A Mindenszentek ünnepe a katolikus keresztény egyház saját ünnepe, ami a történelem folyamán összekapcsolódott az ősszel tartott ősi kelta Samhain pogány ünneppel is, amelyet azonban már az ókereszténység korában krisztianizáltak. A Samhain pogány ünnep jelentette a kelta népek számára az újév, valamint a tél és a sötétség kezdetét. Úgy hitték, hogy az ünnep éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel az év során elhunyt lelkek ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. A keresztény közösségek a hetedik századtól kezdődően egyes helyeken elkezdtek ünnepet tartani az elhunyt valamennyi katolikus szent tiszteletére. Így a pogány halottakra emlékező ünnep Mindenszentek ünnepeként élt tovább.
Britanniának Rómával való kapcsolata idején több, a kelta ünneppel rokon római ünnep is egybemosódott, habár nem az őszi napéjegyenlőség körüli időpontban tartották. A római Feralia, a holtak emléknapja volt , melyet február 13-21 között ünnepeltek. Virággal díszítették a sírokat, ételeket és sót helyeztek rájuk. Ideje alatt bezárták a templomokat, s nem kötöttek házasságot. Úgy hitték, hogy az elhunytak lelke ezekben napokban feljön a sírra, s fogyaszt az ételekből, mert szünetelnek az alvilági büntetések és a manesek (manes = elhunytak lelkei) is pihennek. Február 22-én pedig minden római család megülte a caristiát, a kölcsönös szeretet ünnepét és egymást megajándékozva, vidámsággal oldották föl a Feralia komorságát. A másik római ünnep a Pomona-nap volt, Pomonának a gyümölcstermésért felelős isteni szellemnek, a gyümölcsfák és kertek istennőjének, numennek az ünnepnapja.
IV. Gergely pápa, aki 835-ben egyetemes ünneppé tette a Mindenszentek ünnepét
A kereszténység elterjedésekor az őskeresztény gyakorlat az volt, hogy a Biblia kijelentéseivel ellentétes ünnepeket nem fogadtak el, így lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították azok elsorvasztása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). III. Gergely pápa a 8. században a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok (dedicatio Sanctae Mariae ad Martyres) emléknapját november 1-jére helyezte át.
Írországban az október 31-éről november 1-re virradó éjszaka az All Hallow's Eve, „Mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja volt a keresztény ünnep napja, All Saints' Day (All Hallow's Day, „Szentek napja”). Később ez a kettő sok helyen összemosódott.
A keresztény Keleten már 380-tól megtartották az összes vértanú ünnepeként. A nyugati keresztény egyházban 609-től ünneplik, attól az évtől, amikor IV. Bonifác pápa Rómában átvette és május 13-án Mária és az összes vértanú tiszteletére felszentelte az eredetileg a pogány istenek tiszteletére épült Pantheont.
A 8. században uralkodó III. Gergely pápa tette a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává. 835-ben IV. Gergely pápa a mindenszentek ünnepét november 1-jére helyezte és egyetemes ünneppé tette, Jámbor Lajos frank császár pedig az egész Frank Birodalomban hivatalosan is elismertette.
A hagyomány szerint VI. León bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, miután templomot emeltetett szent életű felesége emlékére. Mivel azt nem engedték, hogy a templomot a császárnénak szenteljék, León úgy döntött, hogy a mindenszenteknek dedikálják. (világháló)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
