formátum féle2016.11.01. 12:30, magam2
minden ami érdekes lehet
tudtad...?
Halottak napjának hetét a halottak hetének is nevezik. Ezen a napon szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és a gyertyagyújtás. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak: a gyertyák fényénél a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszatalálhatnak a sírba, nem kísértenek, és nem nyugtalanítják az élőket.
Sokfelé szokás volt, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra (a bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót s a sírokra helyeztek belőle, a maradékot pedig a koldusoknak adták). Szeged környékén "mindönszentek kalácsa", "kóduskalács" néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek. Székely népszokás szerint egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között.
Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. A hagyományos paraszti közösségek egy részében "a halottak hetén" munkatilalom van: nem szabad földet művelni, mosni, meszelni, káposztát elsózni, hogy "ne zavarják a holtakat", s "mert a besózott káposzta meglágyul", és mert mindez bajt hozhat a ház népére. Ehelyett őröltek, kukoricát morzsoltak. (világháló)
formátum féle2016.11.01. 12:26, magam2
minden ami érdekes lehet
póló hajtogatás gyorsan, egyszerűen...
formátum féle2016.11.01. 12:23, magam2
minden ami érdekes lehet
településeink…
Karád
Karád (horvátul Karadin) község Somogy megyében, a Fonyódi kistérségben.
Fekvése
Karád Külsõ-Somogy területén a Balatonlelle–Kaposvár közti 67-es számú és a Szántód–Kaposvár közti fõútvonalak között fekszik. A községhez a legközelebbi városok Tab és Balatonlelle. Karád község a balatoni régió háttértelepülése.
Története
A legújabb régészeti és történeti kutatások alapján Karád már Árpád fejedelem idején lakott volt. Erre bizonyíték a kara, azaz a fekete jelentésű török eredetű neve Karádnak.
Karád és vidéke, feltehetően 948 után, már a bizánci érdekszférához tartozhatott. Ezt még megerősíti Koppány herceg itteni kupavári és környéki birtoklása. Elmondhatjuk, hogy Karád ősi településének kialakulása már az Árpád-házi hercegekhez, de legkésőbb Koppány vezér 10. század végi uralkodásához köthető.
A régi katonai térképeken kikereshetjük Karád történelmi helyeit. Az ény-i részen megtaláljuk a Guba- vagy Kupa-várat. Az már biztos, hogy itt Árpád-kori vár állott, mert 13. századi oklevél is említi. A történészek szerint III. Béla király is a makrai várnál lévő szőlőket földekkel, berkekkel és tartozékaikkal együtt adományozta a jeruzsálemi Szent Theodózius, azaz egy görög monostornak.
A 10000-es léptékű katonai térképen található a mai Karád közepén az Alsó-Vár, aKálvária-ajja vagy Alja ,valamint a Vásártér, ahol a korai Kara, az 1131-41 közötti időből származó oklevélben már leírt Karád temploma, települése és a 16-17. századimásik, az úgynevezett török vára állt.
A mai Karád, az egykori török Kara,azaz fekete néveredetű település területén a középkorban öt-hat falu állt templomokkal, kolostor és várakkal. A török időben, többnyire a 17. században elpusztult települések ugyanis határostól Karádhoz kerültek. Így legalább 500 éve Karád fontos részei.
A török uralom felszámolása után, 1695-ben Karádot Kaposvár után Somogy vármegye legjelentősebb településének, fontos mezővárosának tartották. Szépen fejlődött a Rákóczi-szabadságharc küzdelmei után is.
1782-ben már mezővárosként szerepelt Karád:a lakosság lélekszáma 1978 fő volt, a karádi takácsok és szabók pedig céhet is alapítottak. A templomot 1742-ben kezdték el építeni. Az 1831-es kolerajárvány 161, az öt évvel későbbi 201 áldozatot követelt, majd ennyien haltak meg 1855-ben is.
A szabadságharc kitörése után a nemzetőrség segítségére sietett a Karádon tartozkodó lovasszázad, s részt vett Jellacsics csapatainak szétverésében. 1850-ben létrejött a Karádi járás, ahol vegyes szolgabírói hivatal kezdte meg működését. A korabeli nád és zsúptetős házak nagy szegénységről árulkodtak. A kiegyezést követően a "közigazgatási harc" már 1870-ben megkezdődött Karád, Kötcse és Tab között a járási székhelyi rang megszerzéséért: két évvel később a település nagyközség lett. A századfordulót követő években élénk társadalmi élet jellemezte a települést, sorra alakultak az újabb és újabb civil szerveződések.
Az első világháborúban 119 karádi férfi halt hősi halált, emlékükre emlékművet állítottak fel a faluban. A harctérről tért haza Fischer Albert orvos, aki fő szervezője lett a községben a tanácsköztársasági eseményeknek. A helyi munkástanács államosította a malmot, a takarékszövetkezetet és a mészárszéket. Később, a megtorlások idején Fischer doktort és tíz társát felakasztották ekkori tevékenységükért.
1925-ben a parasztság igénye hívta életre a hitelszövetkezetet, amelynek segítségével a térség lakói könnyebben juthattak pénzhez. Az óvodát a térség legrégebbi gyermekintézményét 1894-ben alapította báró Horning Károly bíboros, Karád földesura. 1936 őszén missziós nővérek vették át.
1935 tavaszán alakult meg az Országos Magyar Bokréta Szövetség karádi csoportja. A karádi Gyöngyösbokréta jelentős hírnevet szerzett, bejárta Európa országait,legnagyobb sikereit a kanásztánccal érte el.
A második világháború után a községben megalakultak a pártok. Itt rendezték a Tabi járás első földosztását. 1950-től megalakultak a mezőgazdasági termelők csoportok, melyek 1956-ban oszlottak fel. 1957-ben szerveződött újjá a termelőszövetkezet.
1950-ben alakult meg a településen a községi tanács, ekkorra ellátták a lakásokat árammal,államosították az óvodát, iskolát és a gyógyszertárat. A hatvanas években létrejött a ruhagyár, mely munkát biztosított a helyi és környékbeli asszonyoknak. 1973-74-ben készült el a törpevízmű.
A rendszerváltást követően Karádon is létrejöttek a politikai pártok csoportjai - az MSZP, az MDF, a KDNP és a Kisgazdapárt. Sajnos a korábbi rendszer bukása után sok munkahely megszűnt és ezáltal a lakosság megélhetése nagyon nehéz lett. A 2002. évben volt Karád 1000 éves, s erről színvonalas, színes ünnepséggel emlékeztek meg.
Nevezetességei
"Gárdonyi-iskola" – a kisiskola épülete, ahol Gárdonyi Géza tanított és Kodály Zoltán zenét gyűjtött
A karádi hímzés
A karádi népdalok
A karádi néptánc
A karádi búcsú
Egyháztörténeti – egyházművészeti kiállítás
formátum féle2016.11.01. 07:40, magam2
minden ami érdekes lehet
ami összeköt...
formátum féle2016.11.01. 07:38, magam2
minden ami érdekes lehet
olvasó - sarok...
DÉRY Tibor
NIKI
Déry a Niki és más történetek című kötetében szereplő novellák hozadékát mintegy szintetizáló, az ötvenes évek közepén keletkezett világhírű Niki, finom áttétellel egy foxi történetébe ágyazva mutatja be az ötvenes évek hazai világának nyomasztó körülményeit; hogyan válik a lelkiismeretesen dolgozó mérnök személyi bosszú áldozatává, hogyan kezd új életet a börtönből szabadulva. Ebben a regényében a személyi kultusz embertelenségét leplezi le az író. A játékos kedvű kutya a cselekmény kezdetén minden erőltetettség nélkül testesíti meg a háború befejezése után éleződő, tétova reményeket, majd gazdája nyilvánvalóan törvénytelen bebörtönzése után hiábatartó várakozásával, szűkülő mozgásterével, sorvadó vitalitással, idő előtti pusztulásával megintcsak jelképpé magasodik: a megalázott, halálra kínzott ártatlanok sokaságának szimbóluma lesz.
A kisprózai remeklések művészi vonzereje nem csupán Déry korabeli viszonyokkal dacoló, szókimondó bátorságában rejlik. Az író tökéletesen élt a kispróza kínálta atmoszférikus sűrítésben rejlő lehetőségekkel. (Legeza)
formátum féle2016.11.01. 07:37, magam2
minden ami érdekes lehet
formátum féle2016.11.01. 07:34, magam2
minden ami érdekes lehet
KALENDÁRIUM
2016.November 1.
időjárás ma:
Kedd reggelre többfelé erősen megnövekszik a felhőzet, eleinte északkeleten, keleten, délután inkább nyugaton és a déli tájakon lehet kevesebb felhő. Jelentéktelen csapadék legfeljebb északkeleten alakulhat ki. A délire, délnyugatira forduló szél néhol északnyugaton és északkeleten megélénkül. Hajnalra helyenként fagypont alá süllyed a hőmérséklet, míg délután 8-15 fok várható. Balaton: 9 °C.
Ma Marianna, Igor, Benigna, Benignusz, Benke napja van.
Boldog névnapot!
Marianna: Latin eredetű név, Mariana névből származhat. Jelentése Marius családjához tartozó, Szűz Máriához tartozó. Más magyarázat szerint, a Mária és az Anna összetételének tekintik a legtöbb nyelvben.
Április 27, Április 30, November 1
Igor: Német, orosz eredetű név, a germán Ingwar név orosz változata. Jelentése Yngvi isten segítségével oltalmazó.
Szeptember 11, November 1
Benigna: Latin eredetű név, a Benignusz férfinév női párja, jelentése jóságos, kegyes, jóakaró.
Június 20, November 1
Benignusz: Latin eredetű név, jelentése jóságos, kegyes, jóakaró.
Február 13, Május 1, November 1
Benke: A Benedek és a Benjámin közös becézőjéből önállósult.
Január 12, November 1
---------------------------------------------------------------------
Mindenszentek napja
1172 éve
844. 11. 01.
Samhain, kelta és pogány ünnep, az újév kezdete
3016 éve
-1000. 11. 01.
Életbe lépett a maastrichti szerződés.
23 éve
1993. 11. 01.
A veganizmus világnapja
22 éve
1994. 11. 01.
A visegrádi találkozón létrejött a cseh-magyar-lengyel szövetség.
671 éve
1335. 11. 01.
A szicíliai Cataniában megszületett Vincenzo Bellini, olasz operaszerző (Norma).
215 éve
1801. 11. 01.
Megszületett Sáromberkén Gróf Teleki Sámuel, világutazó, az egyik legnagyobb magyar Afrika-kutató.
171 éve
1845. 11. 01.
Budapesten megszületett gróf Teleki Pál miniszterelnök és földrajztudós.
137 éve
1879. 11. 01.
Megszületett Vitéz Aggházy Kamil magyar királyi ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum alapítója.
134 éve
1882. 11. 01.
Döntést született a világ időzónákra való felosztásáról. A kezdő délkört Greenwichben, (Anglia) jelölték ki.
132 éve
1884. 11. 01.
Lezajlott Magyarországon az első hivatalosan megrendezett labdarúgó-mérkőzés.
120 éve
1896. 11. 01.
Késmárkon megszületett Bruckner Győző, a szerves kémia egyik legnagyobb magyar kutatója.
116 éve
1900. 11. 01.
Megszületett Árkus József, Táncsics Mihály-díjas újságíró, szerkesztő, humorista.
86 éve
1930. 11. 01.
Sztálin holttestét eltávolították a Vörös téren álló Mauzóleumból.
55 éve
1961. 11. 01.
Szombathelyen megszületett Komáromi Andor, zenei rendező (Duna parti randevú, Sportszerelem).
116 éve
1900. 11. 01.
Olaszország és Németország egyezményt írtak alá, amellyel megalkották Európa "tengelyét".
78 éve
1936. 11. 01.
Végrehajtották az első kísérleti hidrogénbomba robbantást. A program vezetője Teller Ede volt.
62 éve
1952. 11. 01.
A tranzisztor feltalálói megosztott fizikai Nobel-díjat kaptak.
58 éve
1956. 11. 01.
A Budapesti Orvostudományi Egyetem felvette Semmelweis Ignác nevét.
45 éve
1969. 11. 01.
John Adams let az első amerikai elnök, aki megválasztása után a Fehér Házba költözött.
214 éve
1800. 11. 01.
formátum féle2016.11.01. 07:26, magam2
minden ami érdekes lehet
nem mindegy, hogy disznókat álmodsz, vagy disznóval álmodsz...
formátum féle2016.11.01. 07:25, magam2
minden ami érdekes lehet
a nap mondása:
hazánkban a legnagyobb környezetszennyezést a füstbe ment tervek okozzák...
,.
formátum féle2016.11.01. 07:24, magam2
minden ami érdekes lehet
az utca - művészete...
|