ötlet - sarok...

Minikert egy rozsdás talicskában

vattacukor, csak így egyszerűén...

egészség- perc…

Ásványvizeink - Ön figyel az összetételükre?

Egészséges emberek bármelyik ásványvizet korlátlan mennyiségben fogyaszthatják, nem szükséges, hogy váltogassuk a különböző ásványvizeket időnként. Egészen más azonban a helyzet valamilyen betegség esetén.  

 Magyarország külföldön is méltán híres természetes ásványvizeiről, hiszen a Kárpát-medence területe alatt kiváló minőségű, szennyeződésektől mentes ásványvíz készletek találhatóak. Ez a vízmennyiség a földkéreg repedésein keresztül szivárog a mélybe, ahol oldja a kőzetben lévő ásványokat. Attól függően, hogy milyen annak a kőzetnek az összetétele, amelyen a víz átszivárgott, és milyen mélyen fekszik a vízadó kőzet (a mélyen fekvő víznek magasabb a hőmérséklete, így több ásványi anyagot old), változik a víz oldott ásványi anyag tartalma, összetétele.  MI MINŐSÜL ÁSVÁNYVÍZNEK? Egy víz minőségének szigorú követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy természetes ásványvízzé minősítsék, ezt a megfelelést az ÁNTSZ keretein belül működő Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság elismerése biztosítja. A természetes ásványvizekről tudni kell, hogy eredetüknél fogva nem kerülhet bele környezeti szennyező anyag, mert a vízadó képződmény védett a felszíni szennyeződésekkel szemben, valamint a vízadó kutat meghatározott nagyságú védő terület veszi körül. Több ezer éven keresztül szűrődött abba a vízadó rétegbe, ahonnan kitermelik. Minden kémiai és mikrobiológiai szennyeződéstől mentes. Az ásványvizek semmiféle idegen, hozzáadott anyagot nem tartalmaz. A szén-dioxid nem tekinthető idegen anyagnak, hiszen a legtöbb ásványvíz természetes állapotában is tartalmazza. Cikkünk a hirdetés után folytatódik A betegek figyeljenek oda! Egészséges emberek bármelyik ásványvizet korlátlan mennyiségben fogyaszthatják, nem szükséges, hogy váltogassuk a különböző ásványvizeket időnként. Különbséget tenni az ásványvizek között csak ásványi anyag tartalmuk, összetételük, ennek következtében ízük alapján lehet, mely a semlegestől a jellegzetes, karakteres ízig sokféle változatban van. Ásványvíz Az ásványvizek energiamentesek is, így a fogyókúrázók számára is a legmegfelelőbb ital. A szénsav ugyanakkor gyenge sav, étvágygerjesztő hatású, segíti az emésztést. A víz szénsavtartalmának máskülönben az egészségre nincs hatása, azt ki-ki saját ízlése szerint választhatja meg. Egészen más a helyzet valamilyen betegség esetén, mert akkor a betegeknek figyelni kell a fogyasztott természetes ásványvíz összetételére.

Minden ilyen víz palackján megtalálható az összetétele, így mindenki önállóan kiválaszthatja a betegsége számára megfelelő vizet, de a kezelőorvos tanácsát is ki kell kérni: Vesekő-képződésre hajlamos ember ne igyon túl magas kalcium és magnézium tartalmú ásványvizet; Magas vérnyomásban szenvedő kerülje a nagy nátrium tartalmú vizet; Gyomorsav-túltengésben szenvedőknél a szénsavmentes lúgos kémhatású ajánlott; Csontritkulásban szenvedők a sok kalciumot és magnéziumot tartalmazó vizeket igyák; Akiknek nem záródik jól a gyomorszája (reflux), szénsavmentes vizet fogyasszon; Ha valakinek kevés a gyomorsava, akkor a szénsavasat részesítse előnyben. A címkén rajta van

Senki ne érezze úgy, hogy nem tájékoztatták megfelelően a veszélyekről, mert a palackozott természetes ásványvíz élelmiszernek minősül. Minden palack címkéjén megtalálható az összetétel, ennek alapján bárki kiválaszthatja a maga számára legmegfelelőbb ásványvizet, nincs szükség a betegek külön figyelmeztetésére. Már csak azért sem kell aggódni az ásványi anyag mennyisége miatt, mert a magas ásványi anyag tartalmú vizekből is 8-10 litert meg kellene inni naponta, hogy a napi ajánlott beviteli szintet elérjük, és ez még nem a napi megengedett szint, pláne nem az egészségügyi kockázatot jelentő mennyiség. Másként van ez a gyógyvizeknél, hiszen azok ásványi anyag tartalma több tízszerese az ásványvizekének, ezért rendelkeznek klinikailag bizonyított gyógyhatással, és emiatt az orvos által meghatározott gyógyvizet csak az orvos által javasolt mennyiségben és gyakorisággal fogyaszthatjuk. (WEBBeteg - Kovács Anikó, gyógyszerész)

tárlat - látogató...

-ha nincs kedved sétálni vinni a blökit...?!

egyperces…

A nagy mulatság

Nagy mulatság lesz, de még mekkora! Felbolydult az egész falu, mindenki készülődött. A parasztleányok új ruhát varrattak maguknak, szépet, olyan csodálatos virágos mintákkal, amelyeket ez a világ még nem látott, a legények színes tollakat tűztek a kalapjukba, és szalagokkal ékesítették őket, már napok óta minden reggel köszöntőt mondanak a borozóban egymásra, és a nagy, elkövetkező ünnepségre.

Az öregek a pincéjük mélyéről előgörgették a nagy boroshordókat és elővették a féltve őrzött házi pálinkát, az asszonyok pedig szép, nagy zászlókat, és színes szalagokat varrtak.

Hentesek, pékek, vándormuzsikusok jöttek a városból, hogy segítsék a nagy felkészülést. Disznót vágtak, gyönyörű, gömbölyű cipókat sütöttek, és dolgoztak szüntelenül, úgy, mintha magát Bábel tornyát akarnák felépíteni.

Így telt el, munkával, örömmel,  és mindenféle egyéb előkészületekkel az egész hét. Végül, pénteken elérkezett az idő.

A mezőn már délelőtt nagy munkálatok folytak, bográcsokat állítottak fel, meg padokat és asztalokat, vitték a hordókat, a fákra színes szalagokat kötöztek. Emellett elkezdték gyűjteni a száraz gallyakat, a rőzsét, kelleni fog még az. Ami azt illeti, rengeteget gyűjtöttek. Sokat és sokfélét, a lényeg az volt, hogy fa legyen, és égjen, ha kell.

Mire beesteledett, a pörkölt és a halászlé már készen, forrón vártak, a falu népe összegyűlt, és nem egy közülük már el is fogyasztott pár kupányit a pincék dicsőséges érleleteiből.

Akkor megérkezett a pap is.

Ekkor már sejteni lehetett, hogy nemsokára hivatalosan is elkezdődik a nagy mulatság.

Mikor néhány vállas legény meghozott egy nagy, egyik végén kihegyezett faoszlopot, a tömeg ujjongásban tört ki, kezeiket a magasba emelve, öklüket rázva kiáltoztak.

A nagy rönköt a földbe  szúrták, elkezdték körülötte megrakni a máglyát.

Mikor megkötözve, tépett ruhában meghozták Annát, a szomszéd falu egyik pásztorlányát, mindenki felkiáltott, éljeneztek, zászlókat lobogtattak, vagy hangosan imákat kántáltak.

A szerencsétlen leányt az oszlophoz kötözték, és folytatták a máglyarakást… mikor végeztek, a vétkesnek kikiáltott hajadon combjáig értek a száraz gallyak.

Mikor a pap és a falu elöljárója megjelentek a máglya előtt egy-egy fáklyával, hirtelen türelmetlen pisszegés, majd csend lett úrrá az embereken.

Isten embere előrelépett. Határozottan nézett a lány szemébe.

– Árva Anna… e falu lakói boszorkánysággal, és az ördöggel való cimborálással vádoltak téged – az elítélt reményvesztetten, visszafojtott lélegzettel várt, és nézett a szemébe.

– A bíróság pedig bűnösnek talált – szólalt meg ezúttal a díszmagyarba öltözött elöljáró.

– Az örökké könyörületes, szeplőtlen Boldogasszony irgalmazzon lelkednek – mondta halkan, egész halkan a pap, majd a fáklyát fogta, és meggyújtotta vele a máglyát. A szemüvege lencséjén a felcsapó lángok tükröződtek, arca viszont rendületlen, nyugodt maradt. Egy szempillantásnyi idő múlva a közösség vezetője is hasonlóképpen tett, mint ő az előbb.

A többin pedig őrületes, katartikus őrjöngés lett úrrá, mikor látták, hogy a fiatal boszorkány teste lángra kap, hallották, ahogyan sikoltozik, és érezték, ahogyan a levegőben égett hús szaga kezdett el terjengeni…

Dudák, sípok, dobok zendítettek rá, a falu népe a tűz körül táncolt, pernye szállott a levegőben, patakokban folyt a bor, a mártások és zsírok; koccanó poharak, kacagás, sikoltozás hangja szállt az éjen át… és a tűz örök ropogása… (Kaiser)

kinek is jutott volna eszébe...

tudtad…?

Énekel-e a haldokló hattyú?

Több irodalmi példa és széltében-hosszában használatos szólás szerint a hattyúdal a haldokló hattyú búcsúja az élettől. Aiszkhülosznál olvashatunk erről először; Szókratész szerint a hattyú nem bánatában énekel, hanem dala a túlvilági boldogság előérzete. Ovidius így ír: "végső, bús panaszát haldoklón zengi a hattyú".

Mit mond erről a természettudomány? Az énekes hattyúk hangja közelből inkább érdes, átható és nem kellemes hangzású, távolból azonban, kivált ha egyszerre többen szólnak, kellemes csengésű, bár dallamos éneklésnek nem mondható. S ez a válasz nemcsak az eleven hattyú dalára érvényes!

Sajnos a haldoklóéra is. Az sem sikoltoz szebben. Ami pedig a hattyú haldoklását illeti: vajon honnan tudhatná szegény madár, hogy mikor csap le rá egy ragadozó? Aggkori gyengeségben talán egyetlen madár sem pusztul el, jóllehet a hattyúfélék a hosszú életű madarak közé tartoznak. Ezek szerint tehát a haldokló hattyú elbűvölő éneke a természettudományi koholmányok világába tartozik. (Bélley)

az új divat, vagy gyári hiba...?